Keresés

Ha az ellenkérelem előterjesztésére törvényben meghatározott idő eltelt, a keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget visszkereset előterjesztésére [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 204. § (1) és (3) bek.].

Munkajogi igények tekintetében az elévülés megszakadására a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igényt keletkeztető kötelem nem a munkaszerződés megkötése vagy módosítása, hanem a munkaviszonyból eredő követelés esedékessége. Ennek függvényében irányadó a régi Ptk. 327. § (1) bekezdése, 2014. március 15-ét követően pedig a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése [a munka törvénykönyvéről szól 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (3) bek.].

Nem alapozza meg a sérelemdíj iránti igényt a Doktori Iskola Tanácsa ülésein elhangzott szakmai vélemény. Becsületsértés nem valósul meg akkor sem, ha az ülésen elmondottakat az igény előterjesztője bántónak, lealacsonyítónak érezte szubjektív megítélése szerint [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, 2:52. § (1) bek.].

A munkáltató tevékenységének áthelyezése egymagában nem bizonyítja a telephelyén foglalkoztatott munkavállaló munkakörének megszűnését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (2) bek.].

I. Készenléti jellegű munkakörben a hat havi munkaidőkeret meghatározása jogszerű és a hat hónapra eső 240 órát el nem érő munkavégzés nem minősülhet rendkívüli munkaidőnek [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 91. §, 92. § (2) bek. b) pont].
II. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 96. § (1) bek.].

Nem jogszabálysértő és nem minősül a megfelelő munkakör felajánlási kötelezettség megsértésének, ha a munkáltató – figyelemmel a nyugdíjazás előtt álló munkavállaló érdekeire – azért dönt a munkaköri megnevezéshez képest további speciális feladatokat és ehhez igazodó magasabb iskolai végzettséget előíró munkakör létrehozásáról, hogy az megfeleljen az Mt. 66. § (5) bekezdésében előírtaknak.

Ha az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére adja át, a közalkalmazott tovább-foglalkoztatásához írásbeli hozzájárulására nincs szükség, ennek hiányában is a törvény erejénél fogva munkaviszony létesül közte és az új munkáltató között a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő nappal [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. § (7) bek.].

I. Önmagában nem sérti a Htv. 7. § g) pontját az a telekadó-mérték szabályozás, amely a belterületi és külterületi telkek vonatkozásában egy-egy adómértéket határoz meg, s mellette adómentességet biztosít több szempont alapján is. 
II. A telek értékét befolyásoló egyes tényezők az adómérték konfiskáló volta körében értékelendők [1990. évi C. törvény (Htv.) 7. § g) pont].

I. A bíróság anyagi jogerővel rendelkező ítéletének rendelkező része és indokolása is köti a hatóságot, annak rendelkezéseit végre kell hajtani. 
II. Az anyagi jogerő alapján a bíróság döntésében foglaltakat irányadónak kell tekinteni, az abban szereplő jogok és kötelességek tárgyában ítélt dolog (res iudicata) keletkezik, azok többé már nem tehetők vitássá, végérvényessé válnak. 

A hitelintézet panaszkezelési kötelezettségének megsértése miatt fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzés nem folytatható, amennyiben az eljárás lefolytatását kérelmező személy hitelintézet magatartását érintő kifogásai nem kapcsolódnak – megkötendő, fennálló vagy megszűnt – hitelintézeti szerződéshez [2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 81. § (1) bek. a) pont, (3) bek., 83. § (1) bek.; 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 288. § (1) bek.; 66/2021. (XII. 20.) MNB rendelet 2. § (1) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1) bek., 6. § (1) bek., 15. §, 17. §, 46. §, 99. §, 122.