Keresés

A különbözeti adózást választó adózó, aki a gépjárművet továbbértékesítési céllal szerzi be, de ez a cél meghiúsul és a különös adózás szabályai alkalmazásáról nem mondott le, nem értékesítheti a gépjárművet az Áfa. tv. 87. § c) pontja alapján adómentesen, hanem az értékesítésére az általános szabályok az alkalmazandók [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 87. § b), c) pontjai, 213. § (1) bek. a) pont, 214. § (1) bek., 222. § (1) bek., 224. § (1) bek., 259. § 22. pont].

A feltételes adómegállapítás kötőereje változatlan tényállás mellett alkalmazható. A változatlan tényállás elsősorban a kérelemben előadott tényekre, körülményekre, másodsorban a feltételes adómegállapításban adójogi értelemben relevánssá minősített tényekre vonatkozik [2000. évi C. törvény (Sztv.) 165–166. §; 2003. évi XCII. törvény (Art.tv.) 132. § (1) és (7) bek.].

Az általános jellegű, a járulékfizetés pontos jogcímére, összegére vonatkozóan konkrétumokat nem tartalmazó tanúvallomások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a felperes mint a gazdasági munkaközösség segítő családtagja után a perben vitás időszakra a nyugdíjjárulékot megfizették [89/1990 (V. 1.) MT rendelet 126. § (7) bek. b) pont (MTv.); 1997. évi LXXXI. törvény 43. § (2) bek. a)–c) pont (Tny.); 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4)–(5) bek.; 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet, 3. § (3)–(4) bek.].

I. Eljárási szabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a szabálysértés az ügy érdemére is kihatott. 
II. Ha a törvény rendelkezése kifejezett felhatalmazást ad a konkrét építésügyi előírástól való eltérésre, az ügyben a helyi építési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a telek alapterülete a helyi építési szabályzatban előírt legkisebb területnagyságot nem éri el, az érintett ingatlanon épület, építmény nem helyezhető el. 

Az alsóbb bíróságot a Kúria iránymutatása köti, a megismételt eljárásra utasító határozatban adott jogértelmezést akkor is köteles követni, ha az ellentétben áll a jogi álláspontjával. 
Az elsőfokú eljárás lényeges szabályának megsértését jelenti az, ha az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásból – erre vonatkozó jogalapot is megjelölő határozat kibocsátása nélkül – kihagyja az egyik, keresetlevelet előterjesztő felperest [2017. évi I. törvény (Kp.) 110. § (3) bek.; 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 78/A. § (7) bek. b) pont].

I. A visszavonó határozat önállóan, az alaphatározattól elkülönülten is támadható. 
II. Az ítélet rendelkező részének és indokolásának teljes mértékben összhangban kell lennie, a bíróság döntésének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. 
III. Amennyiben a bíróság a felszámított perköltség összegét mérsékli, annak okairól konkrét, az adott ügy sajátosságainak feltárásával kell számot adnia, indokolása nem lehet általános [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 120. §].

Az Étv. 30. § (7) bekezdése a 30. § (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezendő. A szerződő felek közötti megállapodásnak tartalmaznia kell a korlátozási kártalanítás jogalapját és az ahhoz kapcsolódó kártalanítás mértékét [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. § (1)–(2), (7) bek.].

I. A Tám.r 3. § (1) bekezdésében a házastársakra, élettársakra előírt együttes igénylési kötelezettség a Kp. alapján nem keletkeztet kényszerű pertársaságot, együttes perindítási kötelezettséget. 

Ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződéssel történő átruházása esetén, az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség megilleti azt a fő tevékenysége szerint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó korlátolt felelősségű társaságot, amelyben egy ingatlanalap olyan tag, amely 74%-os üzletrész tulajdonnal és legalább 75%-os, de egyes kérdésekben 100%-os szavazati aránnyal rendelkezik [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. §, 23. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:2. § (1)–(2) bek.].

Helyi közügy szabályozása során az önkormányzat arra is jogosult, hogy külön felhatalmazás hiányában, országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon [1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 48. § (1) bek.; 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktv.) 88. § (4) bek. c) pont, 35. § (1) bek. h) pont; 2017. évi I. törvény (Kp.) 142. § (2) bek.; 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bek. 11. pont; 2010. évi CXXX. törvény (Jatv.) 3. § ].