A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás ütemekre bontásával a környezetvédelmi engedélyezési ügy nem veszti el a nemzetgazdaságilag kiemelt hatósági ügy jellegét. Összetartozó tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentáció készítésének időpontjában ismert megkezdeni tervezett tevékenység számít [141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet, 1. § (1) bek.; 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) 2. § (2) bek. e) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 141/2018. Korm.rendelet) 2. számú mellékletében szerepel a perbeli beruházás, amely érinti a II. rendű alperesi érdekelt ingatlanát is.
[2] A II. rendű érdekelt 2024. szeptember 23-án nyújtotta be az alpereshez a tulajdonában álló, ingatlanra (a továbbiakban: perbeli ingatlan) tervezett logisztikai park létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásra irányuló kérelmet és előzetes vizsgálati dokumentációt, valamint kiegészítéseit (a továbbiakban: EVD).
[3] Az EVD szerint a II. rendű érdekelt a perbeli ingatlanon egy logisztikai funkciójú csarnoképületet, a hozzá kapcsolódó sprinkler tartályt és gépházat, valamint a tevékenységhez tartozó parkolókat tervezi megvalósítani. A bérlők személye az EVD készítésének időpontjában még nem ismert.
[4] Az EVD 4.13. pontjában a tevékenység megkezdését követően sorra kerülő összetartozó tevékenység vizsgálata körében a következő nyilatkozat szerepel: A terület tulajdonosa a beruházással érintett ingatlant és környezetet a 141/2018. Korm.rendelet 5/X. §-nak megfelelően kívánja a későbbiekben használni. Jelen előzetes vizsgálati dokumentáció az ingatlanra megépíteni tervezett logisztikai csarnok környezeti hatásait vizsgálja. A beruházás esetleges későbbi szakaszai a dokumentáció készítésének időpontjában nem ismertek, ezért a szakértő felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a beruházási terület és a szomszédos területek használatával kapcsolatosan a későbbiekben döntés születik, azok környezetvédelmi engedélyezésekor a jelen eljárásban bemutatott logisztikai csarnok, mint a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szerinti potenciálisan összetartozó tevékenység figyelembe veendő.
[5] Az alperes megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletének 128. a) pontja alapján előzetes vizsgálat köteles és az előzetes vizsgálati eljárást megindította. Értesítette a tevékenység telepítési helye szerinti felperesi önkormányzatot, hogy a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján ügyfélnek minősül, és a részére megküldött kérelemre és mellékleteire 15 napon belül nyilatkozhat. A felperes 5. sorszámon az ügyféli részvételét megerősítette, azonban az iratokra nyilatkozatot nem tett.
[6] Az alperes a 2024. november 20. napján meghozott határozatában a Khvr. 3. § (1) bekezdése alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a perbeli ingatlanon tervezett logisztikai park létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Rendelkezése szerint a tevékenység véglegessé vált építési-, majd használatbevételi, valamint vízjogi engedély birtokában kezdhető meg.
A kereseti kérelem
[7] A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen annak megsemmisítését, másodlagosan annak megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
[8] Indítványozta az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásának kezdeményezését a 141/2018. Korm.rendelet ügyben alkalmazandó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására.
[9] Eljárásjogi jogsérelemként egy jogorvoslati szint kihagyására, fellebbezési joga elvonására hivatkozott. Állította továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. §-a szerinti hiánypótlási kötelezettség, valamint az Ákr. 62. §-a szerinti tényállástisztázási-kötelezettség megsértését, amely abban nyilvánult meg, hogy elmaradt a II. rendű érdekelt felhívása a teljes beruházási területre vonatkozó engedélyezési dokumentáció csatolására. A teljes dokumentáció alapján lehetett volna tisztázni, hogy a beruházás a 141/2018. Korm.rendelet hatálya alá tartozó beruházás-e vagy sem, és így a speciális eljárási szabályok vonatkoznak-e rá vagy sem. Ha pedig a hiányolt eljárási cselekményekre sor került volna, a tervezett beruházás valószínűsíthetően a Khvr. 1. számú mellékletének hatálya alá tartozott volna, amelynek az előzetes vizsgálat helyett környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása lett volna a következménye. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatára hivatkozással hangsúlyozta, hogy a tervezett projekt engedélyezés miatti szakaszolása, „felszalámizása” a környezeti hatásvizsgálati követelményekkel összeegyeztethetetlen (C-392/96., C-205/08).
[10] Álláspontja szerint összetartozó tevékenységnek tekintendők a perbeli ingatlannal szerves egységet képező további ingatlanok területén megvalósuló projektelemek, valamint a beruházás megközelítését szolgáló infrastruktúra létesítése. Sérelmezte, hogy az alperes nem tárta fel, hogy a tervezett ipari parkban ténylegesen milyen tevékenységet folytatnak majd, enélkül nem dönthető el, hogy az eljárást melyik Khvr. szerinti melléklet alapján kell lefolytatni. Rámutatott arra, hogy a dokumentáció forgalom szabályozási részéből az következik, hogy a Khvr. 1. számú melléklet 37. pont a) alpontja alapján környezeti hatásvizsgálati eljárást kellett volna lefolytatni.
Az elsőfokú ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdése alapján elutasította.
[12] Indokai szerint a fellebbezési jog elvonására vonatkozó kifogás alaptalan.
[13] Rögzítette, hogy az ügy érdemében abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli kérelem alapján volt-e helye a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának, e tekintetben terhelte-e további tényállás-tisztázási kötelezettség az alperest.
[14] Az ítélet [49] bekezdésében kifejtettek szerint a 141/2018. Korm.rendelet rendelkezései alapján nem találta levezethetőnek, hogy az ott felsorolt egyes – több esetben számos helyrajzi számú ingatlant magában foglaló – beruházásokat egyidőben, osztatlanul kellene megvalósítani, melynek során kizárt lenne annak több ütemre bontása. Rámutatott arra, hogy a 141/2018. Korm.rendeletben a perbeli ingatlan egyértelműen megjelölésre került, továbbá az azon létesíteni tervezett csarnoképület – a beruházás első ütemeként – az 5/X. § (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel illeszkedik a beruházás tárgyához, ezért a rendelkezésre álló adatokra figyelemmel az alperest az Ákr. 62. §-a szerinti további tényállás-tisztázási kötelezettség nem terhelte, s nem kellett hiánypótlási felhívást sem kibocsátania a teljes beruházás dokumentációs tervét érintően. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a majdan létesülő ipari és logisztikai parkban tervezett különböző tevékenységek lehetnek környezeti hatások tekintetében egymástól teljesen eltérőek, és a Khvr. 1–3. mellékletei szerinti eltérő eljárási kötelezettség alá besorolhatók. Megítélése szerint azáltal, hogy az EVD alapján a tervezett beruházás egyértelműen illeszkedik a 141/2018. Korm.rendelet logisztikai park megvalósítását célzó beruházáshoz, s figyelemmel arra is, hogy erre vonatkozóan a Korm.rendelet. sem tartalmaz kizáró rendelkezést, nem sértett jogszabályt az alperes azzal, hogy az eljárást a 141/2018. Korm.rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó szabályaira figyelemmel folytatta le.
[15] A Khvr. 2. § (2) bekezdés e) pontja, valamint a 4. számú melléklet 1. b) pont bm) alpontjában foglaltakat a tényállásra vonatkoztatva ítélete [54] bekezdésében megállapította, hogy az első ütemben tervezett logisztikai csarnok létesítése kapcsán összetartozó tevékenység vizsgálatának szükségessége nem merült fel. A dokumentáció szerint ugyanis a beruházás későbbi ütemeit illetően konkrétumok még nem ismertek, és a per során sem nyert igazolást, hogy a határozat meghozatalakor lett volna olyan további, konkrétan meghatározható összetartozó tevékenység, amely környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tette volna szükségessé.
[16] Az ítélet [55] bekezdése szerint e körben jelentőséget tulajdonított a beruházás jellegének, továbbá annak is, hogy a logisztikai park, mint beruházás folyamatosan, több szakaszban valósul meg, melynek során az egyes későbbi szakaszok nem érintik a jelenleg tervezett logisztikai csarnok működőképességét, használhatóságát. Az egyes részek tehát önállóan, külön-külön is funkcionálhatnak, ellentétben például azzal az esettel, amikor egy egységként kezelendő gyár létesül. További vonatkozó konkrétum hiányában ezért a perbeli esetben nem merült fel a beruházás Európai Bíróság hivatkozott ítéletei szerinti feldarabolása és a jelentős hatás vizsgálatára vonatkozó szabályok kijátszása sem volt megállapítható. Ezért – mivel a becsatolt dokumentáció e tekintetben nem volt hiányosnak tekinthető – az alperest sem terhelte az előzetes vizsgálati eljárás során további tényállás-tisztázási kötelezettség az összetartozó tevékenység kapcsán, s nem sérültek a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 13. §-ának a környezeti elemek egységes védelmére vonatkozó rendelkezései sem.
[17] Az ítélet [56] bekezdésében hangsúlyozta, hogy amennyiben a későbbiek során esetlegesen sor kerül a tevékenység bővítésére, nem lehet mellőzni a jelen eljárás tárgyát képező létesítmény környezeti hatásainak figyelembevételét, s a környezeti hatásokat már együttesen (a meglévő és a tervezett tevékenységet együtt értékelve) szükséges figyelembe venni. Egy későbbi ütem megvalósítása esetén tehát már felmerülhet az összetartozó tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazása.
[18] Az [57] bekezdésben nem találta igazoltnak, hogy a tervezett beruházásra a Khvr. 1. számú mellékletének 37. pontja alkalmazható lenne, mivel az EVD nem vonatkozott utak létesítésére, ilyen részre a felperes sem tudott rámutatni. Megjegyezte, hogy a II. rendű érdekelt 2024. október 30. napján kelt levele valóban utal arra, hogy megkezdődött egy körforgalmú csomópont tervezése, azonban nem gyorsforgalmi úton, így egy ott ténylegesen megvalósuló csomópont sem tartozna a Khvr. 1. számú mellékletének 37. pontja alá.
[19] Az [58] bekezdésben kifejtett indoka szerint feltevésen alapult a csarnokban tárolt anyagok veszélyességére vonatkozó felperesi előadás. Az EVD 4.3. pontjában foglaltak szerint általános rendeltetésű logisztikai csarnok létesítését tervezi, s oda kizárólag olyan bérlő(k) kerülnek kiválasztásra, akik a logisztikai csarnokban a fentieknek megfelelő rendeltetésre használják a tervezett bérleményt.
[20] A [61] bekezdésben nem tartotta indokoltnak a 141/2018. Korm.rendelet vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését, tekintettel arra, hogy e körben a felperes egyrészt a termőföld Alaptörvényben rögzített védelmére hivatkozott, ugyanakkor a perbeli ingatlan már nem termőföld besorolású. A 141/2018. Korm.rendeletnek a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénybe (a továbbiakban: Területrtv.) ütközését állító előadásával kapcsolatban, figyelemmel arra, hogy a Területrtv. 3. § (1) bekezdése alapján az abban foglalt rendelkezéseket a vármegyei területrendezési terv, a településfejlesztési terv és településrendezési terv készítése és módosítása, valamint a településképi rendelet módosítása során, továbbá az építésügyi hatósági eljárásokban kell alkalmazni. Az indítvány az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedő, absztrakt utólagos normakontrollra irányult.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelmek
[21] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
[22] Fenntartotta az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét tekintettel arra, hogy a kiemelt rendelkezések nincsenek összhangban a Területrtv. rendelkezéseivel.
[23] Kiemelte, hogy az előzetes vizsgálat iránti kérelem kizárólag egy ingatlant érint a beruházásra kijelölt mindösszesen hét ingatlanból. Mindezek alapján az alperesnek észlelnie kellett volna, hogy a kérelem nem felel meg a 141/2008. Korm.rendelet 2. mellékletében valamennyi és együttes konjunktív feltételének, amelyet az beruházási helyszín megnevezésében szereplő „és” szó egyértelműen jelez, így a kérelmet vissza kellett volna utasítani vagy a helyzetet az Ákr. 44. §-a szerinti hiánypótlási felhívással kellett volna orvosolni. Ha pedig a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, akkor az ügy nem a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekre irányadó szabályok, hanem a rendes eljárási rend szerint bírálandó el.
[24] Rámutatott továbbá arra, hogy a kérelemnek nem illeszkednie kell a 140/2018. Korm.rendeletben nevesített beruházáshoz, hanem annak teljes körű leírását kell tartalmaznia. A környezetvédelmi engedélyezésnek a funkciója meghatározni a teljes beruházás keretrendszerét, ezt az utóbb kiadandó „felszalámizott” engedélyekkel nem lehet pótolni.
[25] Amennyiben az alperes arra hívja fel a II. rendű érdekeltet, hogy a teljes beruházási területre nyújtson be kérelmet úgy a tervezett beruházás szinte bizonyosan a Khvr. 1. számú mellékletének hatálya alá tartozik és ennek az előzetes vizsgálat helyett környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a következménye. A hiánypótlás elmaradása olyan érdemi eljárásjogi szabálysértés, amely az ügy érdemi elbírálására kihatott.
[26] Rámutatott arra, hogy az alperesnek az előzetes vizsgálati eljárás során fel kellett volna tárnia a teljes projekt jellemzőit és azok környezetre gyakorolt hatásait komplexen és az alapján megítélni, hogy a projekt jár-e jelentős környezeti hatással vagy sem. A szabályozási terve szerint a beruházással érintett helyszínen 0% volt a beépíthetőség csak a 141/2018. Korm.rendelet biztosította mindazon építési lehetőségeket (50%), amelyeket így együttesen kellett volna értékelni a hatástanulmány szempontjából. Nézete szerint az elsőfokú ítélet ellentétes a Kvt. 13. § (1) bekezdésében foglaltakkal.
[27] Álláspontja szerint az vezetett az elsőfokú ítélet [49] bekezdésében foglalt tévedéshez, hogy az elsőfokú bíróság a beruházás engedélyezésének, illetőleg a beruházás megvalósításának egységességét egymással egyező fogalmaknak tekintette. Míg a kivitelezés és annak szakterületi engedélyezése részekre bontható, a beruházás környezetvédelmi engedélyeztetési eljárása egységes és oszthatatlan, éppen a környezet védelmének magas szintű biztosítása érdekében. Az Alkotmánybíróság döntéseiből [28/1994. (V. 20.) AB határozat, 13/2018. (IX. 4.) AB határozat] következően a megelőzést szolgáló eszközök minden esetben elsőbbséget élveznek az utólagos beavatkozást biztosító eszközökkel szemben.
[28] Az elsőfokú ítélet azonban egyértelműen utólagos eszközként utal a későbbi vizsgálatok lehetőségére és esetleges szükségességére, amely súlyosan sérti az elővigyázatosság és a megelőzés elvének érvényesítését. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a későbbi vizsgálatok és esetleges korlátozások a korábban megvalósult létesítményekre, építményekre nem hatnak ki, a bennük folytatott környezethasználatot önállóan értékelik.
[29] Az ítélet megállapítása, miszerint az egyes részek tehát önállóan, külön-külön is funkcionálhatnak, a kiemelt beruházás státuszát kérdőjelezi meg az ügynek. Ha ezek önálló létesítmények és egymástól függetlenek, akkor mindegyiket külön-külön kellett volna kiemelt beruházásnak minősíteni.
[30] Nézete szerint az ítéletében szereplő érvelés nem egyeztethető össze a jogszabály tartalmával, illetve az Ákr.-ből fakadó tényállástisztázási kötelezettség maradéktalan teljesítésével. A Khvr. 4. melléklet 1. b) pont bm) alpontjával kapcsolatos konkrét nyilatkozat helyett joghatás kiváltására nem alkalmas, elhárító nyilatkozat szerepel a kérelemben. E nyilatkozatot, mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság úgy értékelte, hogy nincs összetartozó tevékenység, amely nyilvánvalóan ellentétes a környezetvédelmi előírásokkal, mert ebben az esetben az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni és a kérelmet el kell utasítani.
[31] Kiemelte, hogy a Khvr. 2. § (2) bekezdés e) pontja alapján összetartozó tevékenységnek tekintendők a további ingatlanok területén létrejövő projektelemek, valamint a megvalósult beruházás megközelítését, közlekedési kapcsolatát szolgáló infrastruktúra megvalósítása.
[32] Tekintettel arra, hogy a kiemelt beruházásnak a kérelemmel érintett résznél jelentősen nagyobb terület lett meghatározva, ezért pontosan lehet tudni, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, ennek okán is vizsgálni kellett volna, hogy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre a Khvr. 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti küszöbértéket.
[33] Rámutatott arra, hogy az ítéletében szereplő jogi érvelés lehetőséget biztosít arra, hogy egy beruházást számtalan ütemre bontva, az egyes ütemek egymástól független, akár évekkel később történő megvalósításával a beruházás egészének, illetve jelentős részeinek együttes hatásai vizsgálatára nem kerül sor. Ez vezethet el oda, hogy végső soron egy akár több m2 alapterületű létesítménykomplexum valósul meg környezeti hatásvizsgálat nélkül.
[34] A II. rendű alperesi érdekelt tervei szerint a beruházási terület megközelítését az autópályáról közvetlenül is biztosítani kívánja, ez viszont megfelel a Khvr. hivatkozott rendelkezésének. Másrészt az alperesnek tudnia kellett, hogy az engedélyezés során van összetartozó tevékenység, amely a Khvr. 2. § (2) bekezdés e) pontja szerinti tevékenység, ennek ellenére nem hívta fel a II. rendű alperesi érdekeltet a kérelem kiegészítésére.
[35] Nézete szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy feltételezésekre alapítja a veszélyes anyagok tárolására vonatkozó állításait. A felülvizsgálati eljárásban csatolta a felperesi polgármesteri hivatalban tartott egyeztetésről készült beszámolót, amely állítását alátámasztja.
[36] Az alperes és a II. rendű alperesi érdekelt a felülvizsgálati ellenkérelmeikben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérték, tekintettel arra, hogy ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
[37] Az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[38] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[39] A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelmek keretei között vizsgálta felül.
[40] A Kp. 120. § (5) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[41] A kiemelt rendelkezésből következően a felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének, ezért a felperes által a felülvizsgálati eljárásban csatolt bizonyítékok (a beszámoló, az építési engedélyezési eljárás megindításáról szóló végzés, a műszaki leírás, valamint a forgalomtechnikai helyszínrajz) nem voltak értékelhetők, azokat a Kúria a döntése meghozatala során figyelmen kívül hagyta.
[42] Az elsőfokú bíróság pontosan és hiánytalanul állapította meg a per eldöntése alapjául szolgáló tényállást, helyesen hívta fel az alkalmazandó jogszabályokat és azokat a tényállásra vonatkoztatva jogszerű és megalapozott döntést hozott.
[43] A Kúria hangsúlyozza, abban a jogkérdésben, hogy a perbeli közigazgatási hatósági ügy nemzetgazdaságilag kiemelt hatósági ügynek minősül-e, a kérelem tartalma és a vonatkozó kormányrendelet rendelkezései alapján kell állást foglalni.
[44] A 141/2018. Korm.rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a Kormány – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a 2. mellékletben meghatározott beruházásokkal függenek össze. Az 1. számú melléklet 3. pontja nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a beruházások megvalósításával összefüggő környezetvédelmi hatósági eljárásokat. Az 1. § (2) bekezdés a) pontja alapján az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek.
[45] A 141/2018. Korm.rendelet 2. számú mellékletében szerepelnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, így az adott beruházás is, valamint a Korm. rendelet meghatározza a beruházás megvalósításának helyszínét, amely mindösszesen hét helyrajzi számmal megjelölt ingatlant, köztük a perbeli ingatlant foglalja magában.
[46] A II. rendű érdekelt az előzetes vizsgálati kérelem tárgyát képező általános logisztikai csarnokot és az ahhoz kapcsolódó létesítményeket a kijelölt beruházási célterület részét képező perbeli ingatlanon tervezte megvalósítani a kiemelt beruházás első ütemeként, továbbá a kérelem egy olyan építmény és annak kiszolgáló építményei megvalósításának engedélyezésére irányul, amely megfelel a 141/2018. Korm.rendelet 5/X. § (1) bekezdésben foglaltaknak, amelynek értelmében a kijelölt ingatlanokon a környezetre jelentős hatást nem gyakorló raktározási és logisztikai célú építmények és azok kiszolgáló építményei elhelyezhetők.
[47] A 141/2018. Korm.rendelet nem rendelkezik arról – és ilyen rendelkezést a felperes sem tudott megjelölni –, hogy a szabályai csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a kérelem a 2. számú mellékletben nevesített teljes kiemelt beruházás engedélyezésére vonatkozik. A Kúria hangsúlyozza, hogy a beruházás megnevezésében szereplő „és” kötőszó a beruházás megvalósításának helyszínét adó településeket köti össze egy beruházási célterületté, abból semmilyen módon nem következik a beruházás ütemekre bontásának kizártsága. Következésképpen helytálló az elsőfokú ítéletben szereplő megállapítás, amely szerint a beruházás első üteméhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési ügy nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű ügynek minősül, így arra a speciális szabályok vonatkoznak.
[48] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel rámutat a Kúria, hogy a tárgyi hatály alá tartozástól különböző kérdés, hogy a megelőző eljárás során az alperesnek a II. rendű érdekeltet fel kellett-e hívnia hiánypótlásra annak okán, hogy a kérelem nem a teljes beruházás, hanem a beruházásra kijelölt hét ingatlanból 1 ingatlanon tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozott.
[49] A Khvr. 3. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezése szerint a környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.
[50] Tekintettel arra, hogy a II. rendű érdekelt a Khvr. 3. számú melléklet 128. a) pontja alá eső építmény megvalósítását tervezte, ezért kötelezően be kellett nyújtania az előzetes vizsgálat iránti kérelmet a környezetvédelmi hatósághoz.
[51] A Khvr. 3. § (2) bekezdése előírja, hogy az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.
[52] A kiemelt rendelkezés 4. számú melléklete írja elő az előzetes vizsgálati dokumentáció kötelező tartalmi elemeit, azt is meghatározva, hogy mely elemek elkészítését utalja szakértői kompetenciába.
[53] Az alperes a kérelmet az Ákr. 38. §-ában foglaltaknak megfelelően a tartalma szerint, előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása iránti kérelemként bírálta el. Mivel a kérelem nem vonatkozott a 141/2018. Korm.rendelet 2. számú mellékletében nevesített teljes kiemelt beruházás környezetvédelmi engedélyeztetésére, így annak hiányait is ahhoz képest kellett vizsgálni, hogy a kérelem konkrétan milyen tevékenység engedélyezésére és milyen eljárás lefolytatására irányult.
[54] Az Ákr. 44. §-a értelmében, ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
[55] A kiemelt Ákr. rendelkezésből következően hiánypótlásnak akkor van helye, ha a kérelem a jogszabályban, jelen esetben a Khvr.-ben meghatározott követelményeknek nem felel meg. A kérelem és az ahhoz tartozó EVD megfelelt a jogszabályoknak, az EVD tartalmazta a Khvr. 4. számú melléklete által meghatározott kötelező tartalmi elemeket, nem volt hiányos, következésképpen jogszerűen járt el az alperes amikor a kérelmet érdemben elbírálta.
[56] A tényállás tisztázását illetően a Kúria fontosnak tartja kiemelni, hogy a tényállás tisztázása nem tartalom nélküli eljárási cselekményt jelent. A tényállás tisztázása a konkrét ügy jogilag releváns tényeinek, körülményeinek pontos megállapítását, feltárását jelenti. Azt, hogy az adott ügyben melyek a jogi jelentőséggel bíró tények, az ügyben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések határozzák meg.
[57] Az összetartozó tevékenység definícióját a Khvr. 2. § (2) bekezdés e) pontja adja meg: a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú melléklet szerinti tevékenységnek minősül, vagy olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül.
[58] Az ismertetett definícióból látható, hogy a „megkezdeni tervezett olyan tevékenység” minősül összetartozó tevékenységnek. Olyan rendelkezést – ilyet a felperes sem tudott megjelölni – sem a 141/2018. Korm.rendelet, sem a Khvr. nem tartalmaz a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásokra, hogy a megkezdeni tervezett tevékenységen túl a jövőben megvalósítani tervezett vagy tervezhető tevékenység is figyelembe veendő az összetartozó tevékenység vizsgálata körében.
[59] A Khvr. 4. számú melléklet 1. b) pont bm) alpontja szerint az EVD-ben nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket.
[60] Az összetartozó tevékenység tényére vonatkozóan a EVD 4.13. pontjában nyilatkozott az EVD készítéséért felelő környezetvédelmi szakértő, nevezetesen, hogy „a terület tulajdonosa a beruházással érintett ingatlant és környezetet a 141/2018. Korm.rendelet 5/X. §-nak megfelelően kívánja a későbbiekben használni. Jelen előzetes vizsgálati dokumentáció az ingatlanon megépíteni tervezett logisztikai csarnok környezeti hatásait vizsgálja. A beruházás esetleges későbbi szakaszai a dokumentáció készítésének időpontjában nem ismertek”.
[61] Az EVD 4.13. pontjában a tevékenység megkezdését követően sorra kerülő összetartozó tevékenység vizsgálata körében tett nyilatkozat érdemi nyilatkozatnak minősül, ennek ellenkezőjét iratellenesen állította a felperes.
[62] Az Ákr. 62. §-ában foglalt rendelkezésből következően bizonyítási eljárást abban az esetben kell lefolytatni, ha az érdemi döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló bizonyítékok. A megelőző eljárás során az összetartozó tevékenység kapcsán a Khvr. 4. számú melléklet 1. b) pont bm) alpontjában foglaltaknak megfelelő, érdemi ügyféli nyilatkozat állt rendelkezésre. Az abban foglaltakat cáfoló bizonyíték hivatalból nem jutott az alperes tudomására, és ilyen bizonyítékot a felperes sem a megelőző eljárás során a Khvr. 1. § (6b) bekezdése szerinti ügyféli minőségében, sem a perben felperesi minőségében nem szolgáltatott, holott a Kp. 3. § (3) bekezdése alapján a bizonyítás az ő érdeke, sőt a perben bizonyítási indítvánnyal sem élt. Mindezek alapján helytálló tehát az a megállapítás, hogy a per során nem nyert igazolást, hogy a döntés meghozatalakor lett volna olyan további, konkrétan meghatározható összetartozó tevékenység, amely környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tette volna indokolttá.
[63] További ismert projektelemek hiányában a keresetlevélben hivatkozott EUB gyakorlat szerinti „felszalámizás” szóba sem jöhet.
[64] A Khvr. 1. számú melléklet 37. pont a) alpontja szerint környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek: Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt.
[65] A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan a kérelem és az EVD általános logisztikai csarnok és ahhoz kapcsolódó létesítmények előzetes vizsgálatára irányult, kapcsolódó utak létesítésére nem vonatkozott.
[66] A Kp. 85. (2) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.
[67] A határozat meghozatalának időpontjában a logisztikai csarnok létesítésére vonatkozó tevékenységhez az autópályát érintő munkarész nem kapcsolódott, helytálló tehát az elsőfokú ítéletben szereplő megállapítás.
[68] A Kúria kiemeli, amennyiben a II. rendű érdekelt a Khvr. 1. számú melléklet 37. pontja szerinti tevékenységet kívánt volna megvalósítani, akkor önálló környezeti hatásvizsgálati eljárás iránti kérelmet kellett volna benyújtani, a kérelem azonban kizárólag előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására irányult. Ebből is az következik, hogy a kérelem környezeti hatásvizsgálat köteles út létesítésére nem vonatkozott. Az alperesnek további tényállástisztázási kötelezettsége nem keletkezett.
[69] A Kúria kiemeli, hogy EVD-ben a II. rendű érdekelt általános logisztikai csarnok megvalósítását tervezte, azaz a létesítmény sem építészeti, sem környezetvédelmi szempontból nem lett felkészítve a veszélyes anyagok tárolására vonatkozó előírásoknak, a bérlők személye nem volt ismert a dokumentáció készítésének időpontjában, a felperes veszélyes anyagok tárolására vonatkozó állítását a perben a Kp. 3. § (3) bekezdésében foglaltak ellenére nem bizonyította, ezért helytálló a felperesi állítás bizonyítatlanságára vonatkozó ítéleti megállapítás.
[70] Az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése deklarálja, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
[71] A környezet hatékony védelme szempontjából az előzetes hatósági engedélyezésben megtestesülő megelőzés elvének kell elsőbbséget élveznie az utólagos szankcionálás lehetőségét biztosító, és csupán a további károkozások elkerülésére alkalmazható szennyező fizet elvével szemben (13/2018. (IX. 4.) AB határozat, Indokolás [72]).
[72] A Khvr. 1. § (1) bekezdése meghatározza milyen tevékenységek engedélyeztetése tartozik a kormányrendelet hatálya alá, illetőleg, hogy mely tevékenységek esetén milyen eljárást kell lefolytatni. A későbbiekben tervezett tevékenységek tekintetében akár előzetes vizsgálat, akár környezeti hatásvizsgálat válik szükségessé, a Khvr. 5–6. számú mellékleteiben foglaltakat figyelembe véve a környezeti hatások összeadódásának lehetőségét más tevékenység hatásaihoz vizsgálni szükséges. A Khvr. 5. § (9) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntését a körülményekben bekövetkezett változások esetén – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja.
[73] A példálózóan kiemelt Khvr. rendelkezésekből is kitűnően, éppen a megelőzés, elővigyázatosság alapelveinek legmesszemenőbb érvényesülése érdekében úgy vannak kialakítva az engedélyezési szabályok, hogy amennyiben a felperes feltevései beigazolódnak és a jelentős tényekben változás következik be, akkor hivatalból vagy kérelemre – éppen a környezet alkotmánybírósági gyakorlat által kimunkált magas szintű biztosítása érdekében – további hatósági eljárási cselekmények elvégzése válhat szükségessé. Az alperes eljárása során a környezetvédelmi alapelvek a Khvr. rendelkezésein keresztül érvényesülnek.
[74] A Kúria szerint az ítélet részletes indokát adta az indítvány elutasításának, az ott kifejtetteken túl a Kúria kiemeli, hogy a perbeli nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás ki van véve a Területrtv. szerinti Magyarország és egyes kiemelt térségeire vonatkozó területrendezési szabályok köréből is. Erre figyelemmel a felperes által hivatkozott kollízió nem értelmezhető.
[75] A Kp. 34. § b) pontjában a fél részére biztosított eljárási lehetőség nem köti a bíróságot. A bíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontján és az Abtv. 25. §-án alapuló döntése saját elhatározásán alapuló döntése. A bíróság akkor kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását, amikor az a meggyőződése alakul ki, hogy az alkalmazandó jogszabály alaptörvényellenes. Ilyet a Kúria nem észlelt.
[76] Az elsőfokú ítélet – a fent kifejtettekre tekintettel – nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.VI.37.300/2025/15.)