Keresés

I. A munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét vétkesen és jelentős mértékben megszegi, ha a munkáltatói utasítást alapos indok nélkül megtagadja, a munkavégzési kötelezettségének nem tesz eleget [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont]. 

A más, összehasonlításra alkalmas ügyekben hozott döntéseket nem lehet automatikusan alapul venni, mert az egyéni körülmények és az egészségkárosodásból származó hátrányok különbsége az, ami alapot adhat az eltérő mértékű sérelemdíj megállapítására [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.].

Sztrájkban való részvétel önmagában nem értékelhető politikai véleményként. Politikai véleménynyilvánításnak és ezáltal az Ebktv. szerinti védendő tulajdonságnak minősülhet azonban a politikai követeléseket is tartalmazó sztrájkban való részvétel, ha a munkavállaló részéről a sztrájkkövetelésekhez kapcsolódó többlet tevékenység (szervezés stb.) is megvalósul [az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § j) pont, 19. §].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától.
Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár [449/2021. (VII. 29.) Kormányrendelet 1. § (9) bek.].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

Egy tartós jogviszony, így a munkaviszony esetében a szerződési akarat feltárásánál az eset összes körülménye körében jelentőséget kell tulajdonítani a felek szerződéskötést követő, a teljesítés érdekében tanúsított tevékenységének [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 31. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:63.§ (1) bek.].

A tényállás

Ha a munkavállaló a munkatársakkal való kommunikáció során tanúsított magatartásával szembehelyezkedik a munkáltató általa ismert belső szabályzata szerinti elvárásokkal, a munkaviszonyát megszüntető azonnali hatályú felmondás jogszerű [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].

A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás

Az elévülés nyugvását kizárólag olyan körülmény okozhatja, amely ténylegesen megakadályozta a felet a követelés érvényesítésében és a fél oldalán a követelés érvényesítésével kapcsolatban önhiba nem állapítható meg [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (4) bek.; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:24. § (1) bek.].

A tényállás

I. A bírói gyakorlat szerint az Mt. 20. § (3) bekezdésén alapuló utólagos jóváhagyó nyilatkozatot a jogosult időbeli korlátozás nélkül megteheti. Ez a nyilatkozat a folyamatban lévő perben is felhasználható, erre azonban csak a Pp. rendelkezésinek keretei között van lehetőség. A munkáltatót ellenkérelmének megváltoztatása, új tények állítása és bizonyítékok csatolása a perfelvételi szakban korlátozás nélkül, az érdemi tárgyalási szakban pedig korlátozásokkal illeti meg. A másodfokú eljárásban a Pp. 373.

A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. Ha a kérelmezők magára a választás tényére vonatkozóan (lehet-e üzemi tanácsot választani, legitim volt-e a választási bizottság) éltek a bírósághoz fordulás jogával, erről legkésőbb a választás időpontjában tudomással bírtak, ezért a választás időpontjától számítandó az Mt. 289.

I. Önállónak minősül a munkáltató telephelye, amennyiben legalább egy munkáltatói részjogosítvány megilleti a telephely vezetőjét [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 236. § (2) bek.].
II. Az Mt. nem tartalmaz részletszabályokat az üzemitanács-választás lebonyolítására. A választási szabályzatban kizárólag a választás rendjére, lebonyolítására vonatkozóan határozhat meg egyedi előírásokat, melyek az Mt. kógens rendelkezéseivel nem lehetnek ellentétesek [Mt. 267. § (5) bek. c) pont].