I. Az egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásának – a törvényben meghatározott tizenöt napos határidő betartása mellett – az is feltétele, hogy megtörténjen a napirend tartalmi előkészítése és annak közlése a szavazásra jogosult tagokkal.
II. A jegyzőkönyvbe foglalt elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalával egyidejűleg akkor történik meg annak közlése is, ha a fegyelmi ülésen megjelent tag azt meg is ismeri [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:17. § (3) bek., 3:35. §, 3:37. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes az alperes (vadásztársaság) tagja. A felperes ellen a 2021. szeptember 25-i egyéni nagyvad vadászattal összefüggésben az alperes Házi Szabályzatának a hivatásos vadász értesítését érintő rendelkezése és az éjszakai vadászatra vonatkozó törvényi előírás megsértése miatt fegyelmi eljárás indult.
[2] A fegyelmi ügyben első fokon eljáró fegyelmi bizottság 2021. október 9-én tartott ülésén – az akkor felvett jegyzőkönyvben rögzítetten – megállapította, hogy a felperes fegyelmi vétséget követett el és a vizsgálat napjától kezdődően hat hónapra eltiltotta a vadászati jog gyakorlásától. A jegyzőkönyv tartalmazta a felperes nyilatkozatát arról, hogy a fegyelmi bizottság határozatát tudomásul vette, továbbá, hogy egyelőre nem kíván élni a fellebbezési jogával. A felperes a jegyzőkönyv egy példányát az ülés napján átvette, a döntéssel szemben nem jelentett be fellebbezést.
[3] A fegyelmi bizottság elsőfokú határozatával szemben az alperes elnöke fellebbezést nyújtott be, ennek megtárgyalására az alperes közgyűlését 2021. november 13-ára összehívta. A közgyűlési meghívóban 1. napirendi pontként azt jelölte meg, hogy a fegyelmi bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása, melynek előadója a titkár.
[4] Az alperes 2021. november 13-án megtartott közgyűlése a 22/2021. (XI. 13.) számú közgyűlési határozattal megváltoztatta a fegyelmi bizottság határozatában kiszabott büntetést és a felperest kizárta az alperes tagjai közül.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[5] A felperes a keresetében kérte az alperes 2021. november 13-i közgyűlésén meghozott 22/2021. (XI. 13.) számú határozat és a fegyelmi bizottság elsőfokú határozatának a megsemmisítését, illetve hatályon kívül helyezését, egyben annak kimondását, hogy tagsági viszonya a kizárása jogellenessége miatt helyreállításra kerül.
[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú határozat
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperes közgyűlése által 2021. november 13-án hozott 22/2021. (XI. 13.) számú határozatot a fegyelmi bizottság által meghozott elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolása szerint a keresettel támadott elsőfokú határozat azért jogszabályt sértő, mert az alperes nem hozott a fegyelmi szabályzat 15. §-ában rögzített formai és tartalmi követelményeknek megfelelő írásos határozatot. A közgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséhez a meghívó hiányos tartalma és a fegyelmi szabályzat 15. § (3) bekezdésének megsértése vezetett. Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a felperesnek a tagsági viszonya helyreállítására irányuló keresetét, mivel a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésével a jogviszony ipso iure – annak külön kimondása nélkül – helyreállt.
[8] Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és a keresetet elutasította.
[9] A másodfokú bíróság rögzítette, a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés sem támadta az elsőfokú ítélet keresetet részben elutasító rendelkezését, ezért azt a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 358. § (5) bekezdése szerint nem érintette.
[10] A másodfokú bíróság a közgyűlési és a fegyelemi bizottsági határozat kapcsán nem tulajdonított jelentőséget a későbbi írásba foglalásnak és a határozat ezt követő kézbesítésének, illetve annak elmaradásának, mivel a felperes mindkét határozatról tudomást szerzett és tudott a jogorvoslati lehetőségekről is. Kifejtette, hogy a fegyelmi bizottság elsőfokú határozatával szembeni kereset amiatt megalapozatlan, mivel a felperes nem élt fellebbezéssel. Amennyiben ugyanis a tag nem meríti ki az egyesület alapszabályában és egyéb belső szabályzatában, így a fegyelmi szabályzatban a fegyelmi eljárásra meghatározott belső jogorvoslati lehetőséget, nem jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a szerint a határozat bíróság előtti megtámadására. Kiemelte, hogy az elsőfokú fegyelmi határozattal szemben nem a felperes, hanem az alperes belső szabályzatában biztosított fellebbezési joga alapján az elnök fellebbezett, annak tárgyában a másodfokú fegyelmi szervként eljáró közgyűlés hozott fegyelmi határozatot a fegyelmi büntetés súlyosításával. Ilyen körülmények között a másodfokú határozattal szemben a felperes a keresetindítási jogát nem veszthette el. Abból azonban, hogy a felperes az elsőfokú fegyelmi határozattal szemben nem élt az alperes fegyelmi szabályzatában biztosított fellebbezés jogával, az következik, hogy az elsőfokú határozattal szemben elvesztette a további jogorvoslati jogot, a továbbiakban nem vitathatta az elsőfokú eljárás szabályszerűségét. A másodfokú bíróság azt is értékelte, hogy az elsőfokú fegyelmi eljárásról készült jegyzőkönyv alapján a felperes tisztában volt a fellebbezés lehetőségével. A közgyűlésen azonban úgy nyilatkozott meghatalmazottja útján, hogy tudomásul veszi a hat hónapos eltiltást.
[11] A másodfokú bíróság megítélése szerint a másodfokú fegyelmi szervként eljáró közgyűlés összehívása és eljárása megfelelt a Ptk. 3:17. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése előírásának. A fegyelmi eljárás alá vont személy megnevezése és a fegyelmi eljárás iratanyagának megküldése ugyanis nem feltétele a közgyűlés megfelelő összehívásának. A közgyűlésen ismertetésre került, hogy kivel szemben, milyen tényekre alapítva indult a fegyelmi eljárás, és az is, hogy ott milyen határozat született, ki és milyen tartalommal fellebbezett. A felperes nem volt elzárva attól, hogy a közgyűlésen nyilatkozatot tegyen, az általa szükségesnek tartott további releváns körülményeket előadja. Mindebből a közgyűlés résztvevőinek kellő ismeretére következtetett a közgyűlési határozat meghozatalához.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[12] A felperes felülvizsgálati kérelmében – tartalma alapján – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének teljes egészében helyt adó döntés meghozatalát, a közgyűlés és a fegyelmi bizottság támadott határozatainak hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy a felperes tagsági jogviszonya helyreállításra került. Másodlagosan a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy a tagsági jogviszonya helyreállításra került. Harmadlagos felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalának utasítására irányult.
[13] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésébe, a Ptk. 6:8. § (3) bekezdésébe, a Ptk. 3:70. §-ába, az alperes fegyelmi szabályzatának 11. § (1) és (2) bekezdésébe, 12. § (1)–(4) bekezdéseibe, 14. §-ába és a 15. § (3) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[14] Előadta, hogy az elsőfokú fegyelmi határozat nem felel meg a fegyelmi szabályzat alaki és eljárásjogi feltételeinek, emiatt nem nyílt meg a fellebbezési joga.
[15] Álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata kiterjesztően nem értelmezhető. A másodfokú bíróság túlterjeszkedett a Ptk. 6:8. § (3) bekezdésén. Utalt a Kúria Pfv.20.616/2019/4. számú döntésére.
[16] Állította, hogy a közgyűlési meghívó hiányos tartalmából – az nem tartalmazta a konkrét fegyelmi ügy megjelölését – és abból a körülményből, hogy a fellebbezést és az ügy iratanyagát az alperes nem bocsátotta a közgyűlés rendelkezésére, a közgyűlési határozat jogsértő jellege következett. A közgyűlés összehívásának jelzett hiányosságát súlyosbította, hogy a közgyűlés összehívása idején két fegyelmi eljárás is folyamatban volt.
[17] Hivatkozott arra is, hogy nem teljesült a kizárásához szükséges súlyos vagy ismételt jogsértő tagi magatartás.
[18] Sérelmezte, hogy elmaradt a keresetlevelében megjelölt jogszabálysértések teljes körű vizsgálata, a másodfokú eljárásban pedig az első- és a másodfokú fegyelmi eljárásokat jellemző alaki és eljárási jogsértések értékelése.
[19] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. Arra az esetre, ha a Kúria megállapítja a támadott határozatok jogsértő jellegét, kérte a Ptk. 3:37. § (3) bekezdésének az alkalmazását.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[20] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okból a perbeli közgyűlési határozat tekintetében jogszabálysértőnek találta.
[21] A Kúria előrebocsátja a felülvizsgálati eljárás lényegével és korlátaival kapcsolatban – egyben a felülvizsgálati eljárás kereteinek tisztázásához –, hogy a felülvizsgálati eljárás nem folytatása a jogerős ítélettel befejezett pernek. A felülvizsgálat a jogerős ítélet, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat. A Pp. 423. § (1) bekezdéséből következően – miként a korábban hatályban volt polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény tartalmilag azonos rendelkezéseit az 1/2016. (II. 15.) PK vélemény értelmezte – felülbírálati jogkörét a Kúria az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a törvényi határidőben érkezett perorvoslati kérelemben – a jogszabálysértés és azzal összhangban a megsértett jogszabályhely megjelölésével, valamint a jogorvoslati kérelem indokainak ismertetésével – előadott jogszabálysértések vizsgálatával gyakorolhatja.
[22] Az előzőekből nemcsak az következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, és nem lehet tárgya sem olyan tény-, sem pedig jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, de következik az is, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek a jogerős határozat indokaival, érveivel szemben, azok cáfolatára kell az ellenérveit megfogalmaznia. A jogerős határozat abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem vagy csupán úgy támad, hogy a kérelem az adott körben nem rendelkezik maradéktalanul a Pp.-ben előírt tartalmi elemekkel, nem bírálható felül a felülvizsgálati eljárásban.
[23] Mindebből következően a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát tartalmi hiányossága zárta ki a felperes tagsági jogviszonyának megállapítására irányuló petitumot tekintve, valamint abban a részében, amely a határozat teljességének sérelmére utalt. A felperesnek ahhoz, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét a tagsági jogviszonya helyreállítására vonatkozó kereseti kérelem elbírálása tárgyában kimutassa, a másodfokú bíróságnak a fellebbezési eljárás korlátaira és tartalmilag a részjogerőre vonatkozó indokaival szemben kellett volna ellenérveit a felülvizsgálati kérelemben megfogalmaznia. A felperes a felülvizsgálni kért ítélet jogi álláspontját azonban ebben a körben nem támadta; az elsőfokú ítélet első fokon jogerőre emelkedett keresetet elutasító rendelkezését pedig a Kúria nem vizsgálhatta felül. Nem foglalhatott állást azzal kapcsolatban sem, hogy az eljárt bíróságok döntése kimeríti-e a felperes valamennyi kereseti tény- és jogállítását, mivel a felperes anélkül utalt a határozat teljességének sérelmére a jogerős ítélet eredményeként, hogy a szövegesen előadott eljárási szabálysértéssel összhangban a Pp. adekvát rendelkezését megjelölte volna.
[24] A felperes megalapozottan hivatkozott felülvizsgálati kérelmében a támadott közgyűlési határozat jogsértő jellege alapjául a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésének megsértésére és a Ptk. rendelkezésének jogszabálysértő értelmezésére a másodfokú bíróság részéről.
[25] A Kúria rögzíti, hogy a felmerült jogkérdésben korábban már több határozatában állást foglalt, amelyet jelen ügyben is irányadónak tart (Pfv.VII.20.848/2020/7., Pfv.III.21.206/2022/3.). Kimondta, hogy egyesület közgyűlésének szabályszerű összehívásához a Ptk. komplex elvárást támaszt: idetartoznak többek között a meghívó tartalmával és elküldésének idejével szemben megfogalmazott követelmények. A jogi személyek általános szabályaiból következő kiemelt elvárás, hogy a közgyűlés összehívására jogosult személy vagy szerv az általa közölt meghívóban olyan részletességgel tüntesse fel a közgyűlés napirendjét, hogy az alapján a szavazásra jogosultak előzetesen felkészülhessenek és álláspontjukat a tárgyalni kívánt témakörökben kialakíthassák [Ptk. 3:17. § (1), (2) és (3) bekezdés]. A közgyűlési meghívó tartalmával szemben megfogalmazott követelmény mellett a tag megfelelő felkészülését szolgálja egyesületek esetén az a további kötelező rendelkezés is, amely tizenöt napban határozza meg a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja közötti időközt. E két egymással összefüggő rendelkezés viszonyát tisztázta a Kúria a Pfv.VII.20.848/2020/7. számú határozatában és kimondta, hogy egyesületek esetén a közgyűlési meghívó napirendre vonatkozó tartalmát meghatározó rendelkezésekkel [Ptk. 3:17. § (2) bekezdés c) pont, (3) bekezdés] együtt kell érvényesülnie a Ptk. 3:72. § (1) bekezdésének a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja közötti minimális időtartamot előíró szabályának. A Ptk. megjelölt rendelkezéseiből az következik, hogy az egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásához a törvényben meghatározott tizenöt napos határidő betartása mellett kell teljesülnie a napirend tartalmi előkészítésének és közlésének a szavazásra jogosult tagokkal. Mindez – a tizenöt napos időköz szabálya és a megfelelő tartalmi előkészítés – együttesen jelentik a garanciáját annak, hogy a tagok az ülésen tárgyalni kívánt témakörökben felkészülhessenek, a határozathozatalt megelőzően megfelelően tájékozódjanak, álláspontjukat alapos megfontolás után kialakíthassák.
[26] A napirend megfelelő tartalmú és kellő idejű ismertetése biztosítja a tagok felkészülését és érdemi álláspontjuk kialakítását. A meghívó tartalma képes befolyásolni a tagot abban is, hogy a vele közölt témakörökben – akár azért, mert számára felismerhetően jelentőséggel bírnak – részt vesz-e a legfőbb szerv ülésén, avagy arról távol marad.
[27] A perbeli esetben a közgyűlési meghívó az 1. napirendi tárgykört a fegyelmi bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása megjelöléssel tartalmazta; a felperes nevére, ügyére egyáltalán nem utalt, és nem volt ugyan kötelező, de a mellékletek sem tették egyértelművé a meghívó tartalmát.
[28] A közgyűlési meghívó nem tartalmazta az adott napirendi kérdés pontos tárgykörét, nem volt a ténylegesen tárgyalni kívánt napirendre vonatkoztatható tartalma, ennélfogva a vizsgált körben nem felelt meg a törvényes követelményeknek [Ptk. 3: 17. § (2) bekezdés c) pont, (3) bekezdés]. A meghívó korrekciója a közgyűlés napján már nem történhetett meg; a közgyűlésen ismertetett körülmények eredményeként nem volt kiküszöbölhető a jogszabálysértés. Ebből következően az alperes 2021. november 13-i közgyűlését az 1. napirendi tárgykörben nem hívták össze szabályszerűen.
[29] Figyelemmel arra, hogy a Ptk. 3:17. § (6) bekezdésében és a 3:74. § (4) bekezdésében írt kivételszabály alkalmazása az ügyben – az alperes erre vonatkozó jogállítása hiányában – nem merült fel, az alperes közgyűlése a nem szabályszerűen közölt napirendi kérdést nem tárgyalhatta, az adott tárgykörben nem határozhatott.
[30] A Kúria az alperes felülvizsgálati ellenkérelme miatt rögzíti, hogy a perbeli közgyűlési határozattal összefügésben az előzőek szerint feltárt jogszabálysértés jellege kizárta a Ptk. 3:37. § (3) bekezdésének alkalmazását. A Ptk. 3:17. § (3) bekezdésének a megsértése jelentős, annak megvalósulása miatt nem mellőzhető a támadott határozat hatályon kívül helyezése [Ptk. 3:37. § (1), (3) bekezdés].
[31] A Kúria nem ért egyet a felülvizsgálati kérelem érvelésével az első fokon eljárt fegyelmi bizottság határozatát érintő részében.
[32] A Kúria a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésének értelmezése tárgyában már kimondta (Pfv.VII.20.493/2020/7.), hogy a jogi személy határozata bírósági felülvizsgálatára irányuló kereset előterjesztésére rendelkezésre álló szubjektív határidő kezdő időpontja az a nap, amikor a felperes a határozatról tudomást szerzett vagy szerezhetett. Nem vehető az előzőekkel szemben figyelembe az a későbbi időpont, amikor az írásba foglalt határozat a felperes részére írásban közlésre került. A határozatról való tudomásszerzéshez kapcsolt határidőt illetően a bírói gyakorlat – amely még a Ptk.-t megelőzően hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) e tekintetben azonos rendelkezésével összefüggésben alakult ki [Gt. 45. § (3) bekezdés] – egységes: eszerint a határozatról való tudomásszerzés alakisághoz nem kötött, többféle módon is megtörténhet. Jelentősége annak van, hogy a határozatot támadó tag értesült-e, illetve kellő gondosság mellett értesülhetett-e a határozat meghozataláról, és annak szövegét, tartalmát megismerte, megismerhette-e (Kúria Gfv.VII.30.491/2017/6., megjelent: BH 2018.121., BH 1993.349.).
[33] A Kúria jelen ügyben is irányadónak tartja a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálatával összefüggésben megadott fenti jogértelmezését az elsőfokú fegyelmi határozat megtámadását tekintve is. Egyrészt az alperes szervezetrendszerén belül fellebbezhető határozatok esetén az egyesület elsőfokú fegyelmi határozata is a vizsgált jogintézményre (Ptk. 3:35.) tartozó aktus, másrészt – a következőkben részletezettek szerint – az alperes belső szabályozóiból sem következik más jogértelmezés.
[34] A Kúria kiemeli az elsőfokú eljárás irataiból, hogy a felperes a fegyelmi bizottság 2021. október 9-i ülésén az érdemi tartalmára kiterjedően megismerte a jegyzőkönyvben rögzített és a perben támadott elsőfokú fegyelmi határozatot. A jegyzőkönyv tartalmazta a fegyelmi bizottság döntését az alkalmazott fegyelmi büntetésről (hat hónapos időtartamra a vadászati jogtól eltiltás), valamint a döntés ténybeli és jogi indokait is; ez utóbbi körében a 2021. szeptember 25-i vadászat során a vad elejtésének körülményeit, idejét és jelzését a felperes elmondása és a fegyelmi eljárást megindító kezdeményezés szerint. A jegyzőkönyv rögzítette a fegyelmi bizottság érdemi álláspontját, miszerint az éjszakai vadászatot nem látta megvalósultnak, de az elejtés utáni teendők megsértését igen. A felperes ebben megvalósult fegyelmi vétsége miatt döntött az elsőfokú fegyelmi szerv a Fegyelmi Szabályzatban lehetővé tett – a jegyzőkönyvben szintén felsorolt – szankciók közül az alkalmazott joghátrányról. A felperes az elsőfokú fegyelmi határozatról a fegyelmi ülésen értesült: a döntés tényén túl megismerte a határozat szövegét és tartalmát is. A határozat előzőek szerinti megismerését támasztja alá a felperesnek a határozatot követően megtett és szintén jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozata is a fegyelmi bizottság határozatának tudomásul vételéről és a fellebbezési joga megfontolásáról, majd megtörtént az elkészült jegyzőkönyv aláírása és átvétele is a részéről (keresetlevél F/4. melléklet, keresetlevél 6. oldal utolsó bekezdés).
[35] A felperes álláspontjával szemben a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseiből sem vonható le más következtetés. Amellett, hogy a szabályzat megengedi a fegyelmi eljárás lefolytatását és a határozat meghozatalát abban az esetben is, ha az eljárás alá vont tag szóbeli meghallgatása érdekében nem jelenik meg a bizottság előtt [Fegyelmi Szabályzat 8. § (2) bekezdés a) pont], a jegyzőkönyv és külön a fegyelmi határozat tartalmával, a jegyzőkönyv átadásával és a határozat megküldésével kapcsolatos speciális szabályokból [Fegyelmi Szabályzat 10. §, 11–12. §, 14–15. §] együttesen az következik, hogy külön kézbesíteni a fegyelmi határozatot annak az eljárás alá vont tagnak kell, aki nem jelent meg a fegyelmi bizottság ülésén. A jegyzőkönyvbe foglalt elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalával megvalósul egyben annak közlése is a fegyelmi ülésen megjelent és a határozatot ott megismerő tag részére. A fegyelmi bizottság határozatával szemben 15 napon belül gyakorolható fellebbezési jogot a fegyelmi határozat megismerése ez utóbbi esetben is megnyitja.
[36] A felperes 2021. október 9-én a fegyelmi bizottság keresettel támadott határozatát – nem vitatottan – megismerte, a vele közölt határozattal szemben határidőben jogorvoslatot nem kért, ezért a keresete megalapozatlan ebben a részében.
[37] Nem tartalmaz az előzőektől eltérő jogértelmezést a Kúria Pfv.II.20.616/2019/4. számú ítélete sem; abban a Kúria egyfelől kimondta, hogy nem jár a Ptk. 3:35. §-ában írt keresetindítási jog sérelmével, ha a tag nem teheti vitássá a perben a fegyelmi vétség elkövetésének a fegyelmi bizottság elsőfokú határozatában megállapított, de fellebbezéssel nem támadott tényét (jogalap). Az egyesület tagjának a fellebbezési joga gyakorlásával kapcsolatos eljárását vizsgálva a Ptk. 6:8. § (3) bekezdését illetően pedig úgy foglalt állást, hogy az a felet kizárólag az anyagi jogi jogszabály alapján megillető jogokra és az azokkal kapcsolatos jognyilatkozatok értelmezésére vonatkozik; nem alkalmazható a felet a fegyelmi szabályzat alapján a fegyelmi eljárásban megillető eljárási jogokra.
[38] Az előzőek szükségtelenné tették a felülvizsgálati kérelem további, így az ismétlődő és súlyos jogsértő tagi magatartásra vonatkozó hivatkozásának vizsgálatát.
[39] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét a keresettel támadott közgyűlési határozatot érintő részében helybenhagyta, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.III.20.080/2023/7.)