Keresés

A békekötelem indokolatlan, jelentősen kiterjesztő értelmezését jelentené az, ha a kollektív szerződés hatálya alatt nem lehetne olyan kérdésben bérigényt előterjeszteni, amely nem a hatályban lévő kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására, hanem annak időbeli hatályát követően egy jövőbeli időszakra vonatkozna. Ezért a kollektív szerződés időbeli hatálya alatt az abban nem érintett időszakra követelt munkabérrel kapcsolatban meghirdetett sztrájk nem sérti a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés d) pontját [a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) 3. § (1) bek.

A kártérítés módjának, időtartamának, mértékének módosításáról a felek peren kívül is megállapodhatnak, azt közösen is módosíthatják, de arra is lehetőségük van, hogy a bíróságtól kérjék annak módosítását. Nincs lehetőség azonban arra, hogy a kártérítést a munkáltató egyoldalúan csökkentse vagy megszüntesse. Erről vagy újabb megállapodást köthet, vagy a módosítás érdekében a bírósághoz kell fordulnia. A munkavállaló által megindított munkaügyi perben a munkáltató által előterjesztett ellenkérelem ilyen igény előterjesztésére nem alkalmas [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.

I. Az Mt. 177. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:532. §-ának értelmében a kártérítés a károsodás bekövetkezésével nyomban esedékes. Az Mt. 175. § (1) bekezdésében meghatározott szakaszos elévülés szabályai viszont azt a helyzetet kezelik, amikor azzal a sérelemmel összefüggésben, amelyért a munkáltató kártérítési felelőssége fennáll, eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő – jellemzően elmaradt jövedelem – kárigény származik. Az okozati összefüggés bizonyítása esetén az Mt. 166. § (2) bekezdése és 167.

Ha a munkavállaló a munkaviszonyának jogellenes megszüntetését követően álláskeresési járadékot nem igényel, elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt és aktív álláskeresését egyéb módon sem igazolja, elmaradt jövedelemből származó kártérítésre a kárenyhítési kötelezettsége megsértése miatt nem tarthat igényt. Ez esetben megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy a munkáltató a bizonyítási érdeke ellenére bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 167. § (2) bek.].

I. A távollét igazolása az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretei között értelmezhető, amely általános magatartási követelmények a munkavállalót a munkavégzési kötelezettég alóli mentesülés időszakában és a munkáltató felszólítása nélkül is terheli [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. § (2) és (4) bek.]. 
II. Ha a munkavállaló a távollétét megfelelően nem igazolja az azonnali hatályú felmondás feltételei fennállnak [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].

A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 2. §-a szerint a védettségi igazolványok közül a határozott idejű a fertőzésből felgyógyulás tényét, míg a határozatlan idejű az oltottság tényét igazolta. Az érvényességi idővel, illetve anélkül kiállított védettségi igazolvánnyal rendelkezők ezért nem voltak összehasonlítható helyzetben.

A munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat postai kézbesítésének szabálytalansága esetén a jognyilatkozatot tevő bizonyítási érdeke a közlés, vagyis a kézbesítés tényleges megtörténtének ok igazolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 24. § (4) bek.].

Megalapozott a munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés érvényességének megtámadása, ha a munkáltató a megállapodás aláírásakor valamely lényeges körülményben tévedésben volt és a tévedését a vezető állású munkavállaló okozta [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 28. § (1) bek., 209. § (6) bek.].

I. A munkáltató jogsértése az üzemi tanáccsal szemben az egyedi munkaviszonyt megszüntető munkáltatói intézkedés jogszerűségét nem érinti [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 265. §]. 
II. Az általános magatartási követelményekből nem következik előzetes tájékoztatási kötelezettség, ezért a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándék kifejezett közlésének hiánya nem eredményezheti magának a felmondási nyilatkozatnak a jogellenességét az Mt. 6. § (2) bekezdése alapján.

A munkáltató ellenőrzési körébe tartozik minden olyan tevékenység vagy körülmény, amelynek alakítására a munkáltatónak bármilyen lehetősége volt. Az ellenőrzési kör fennállásának megállapíthatósága tekintetében jelentősége van a munkáltató utasításainak és elvárásainak is [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek.].