10

A telki szolgalmi jog korlátolt dologi jog, amelynek értelmében valamely ingatlan (uralkodó telek) mindenkori birtokosa más ingatlanának (szolgáló telek) meghatározott módon hasznát veheti. A telki szolgalmat szabályozó jogszabályi rendelkezés a szolgalmak lehetséges körére csupán példálózó, javasló felsorolást ad. A felsorolásban nem szereplő egyéb telki szolgalom is létrejöhet, ha az megfelel annak a feltételnek, hogy a telki szolgalom a szolgáló telek olyan megterhelése, ami az uralkodó telek használatára előnyös. [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 121. § (5) bek., 166.

A kizárási ok – akár az eljáró bíró, akár más általi – bejelentése intézkedési kötelezettséget keletkeztet.
A járásbíróság elnöke nem intézkedett másik bíró kijelölése iránt, és nem született a kizárással kapcsolatos bírósági határozat sem. Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyben az eljáró bíró által bejelentett kizárási ok nem került elbírálásra.

A perújítás megengedhetősége tárgyában való döntésből is ki van zárva az a bíró, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés felülbírálata során eljárt [Be. 14. § (3) bek. a) és e) pont, 14. § (8) bek., 637. § (1) bek. a) pont, 643. § (1) bek.; 1998. évi XIX. tv. (korábbi Be.) 21. § (3) bek. a) pont].

I. A költségvetési csalás mint különös részi törvényi egység nem azonos a folytatólagos egységgel, így ez sem zárja ki az üzletszerűség mint minősítő körülmény megállapítását.

I. Az ügyvédi visszaélés elkövetési magatartása a kötelességszegés, amely az ügyvédi hivatásból eredő jogviszonyt rendező jogszabályokban foglalt, valamint az ügyvédi hivatás részben íratlan, részben írott etikai magatartási szabályaiban megjelenő követelmények megszegését jelenti.
A kötelességszegés azonban önmagában még nem bűncselekmény, hanem fegyelmi eljárásra okot adó; az csak akkor tényállásszerű, ha hozzá jogtalan hátrányokozási célzat is kapcsolódik (Btk. 285. §).

I. A Btk. 197. § (2) bekezdésében írt alapeset speciális passzív alanya kizárólag a tizenkettedik életévét be nem töltött személy lehet. Ehhez képest a Btk. 198. § (1) bekezdése esetén a passzív alany tekintetében alapvető eltérés az életkorban van, e bűncselekmény sértettje az lehet, aki a tizenkettedik életévét már betöltötte, de a tizennegyedik életévét még nem.

Az emberölés bűntettének kísérlete befejezett, ha az elkövető – az eredményre is kiterjedő szándékának fennállása mellett – olyan sérüléseket okoz a sértettnek, amelyek az általuk kiváltott élettani folyamatok nyomán – akár nyomban, akár hosszabb idő elteltével – szükségképpen a sértett halálára vezetnek. Így nem valósul meg önkéntes elállás, ha az elkövető a sértettet a sorsára hagyja és az eredmény bekövetkezését – noha arra lehetősége lenne – nem gyorsítja fel vagy nem váltja valóra.

A kifejezetten élet kioltására szolgáló és alkalmas eszköz használata esetén csak akkor merülhet fel az ölési szándék hiánya, ha az elkövető azt kifejezetten úgy alkalmazza, hogy a halálos eredmény ne állhasson elő, és hatékony intézkedést tesz a halálos eredmény elkerülése érdekében. Ellenben, ha golyós vadászfegyverrel arra az ajtóra lő, ami mögé a sértett éppen bemenekült, nem hivatkozhat arra, hogy könnyelműen bízott a halálos eredmény elmaradásában [Btk. 7. §, 160. § (1) bek., (2) bek. f) pont].

I. A Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja alapján a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazására kizárólag azzal a terhelttel szemben kerülhet sor, aki a foglalkozása nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával követi el a terhére rótt bűncselekményt.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.044/2023/3. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria az I. rendű felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás