10

A régi Ptk. alkalmazásában az örökbefogadott és a vér szerinti rokonai közötti törvényes öröklési kapcsolat szempontjából az örökbefogadás titkosságát az örökhagyó halálakor hatályban lévő családjogi rendelkezések alapján kell megítélni [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 617. §, 618. §; 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 48. § (5) bek. a) pont; 1978. évi 2. tvr. 8. §, 17. §].

A foglaló a teljesítés meghiúsulásának a szankciója. Jogkövetkezményeinek alkalmazásához nem a felek magatartásának felróhatóságát, hanem a szerződés meghiúsulásáért való felelősségüket kell vizsgálni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §, 6:185. §].

A közös szülői felügyeleti jog korlátozásának/megvonásának csak a gyermek veszélyeztetettségének kétséget kizáró bizonyítottsága esetén van helye [2013. évi . V. törvény (Ptk.) 4:168. §, 4:175. § (1)–(2) bek.].

I. A mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogának 2016. január 6-át követő átruházása esetében a 2014. március 15. előtt kötött haszonbérleti szerződésben létrejött jogok és kötelezettségek – a Magyar Állam személyéhez tapadó jogok és kötelezettségek kivételével – átszállnak az új haszonbérbe adóra. 

I. Nem az ítélet rendelkező része és az indokolása válik ellentétessé [Be. 608. § (1) bek. f) pont], hanem ténylegesen – a vád ki nem merítése miatt – az ügydöntő határozat rendelkező része hiányos abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság az ítélete rendelkező részében a vád tárgyává tett cselekmények egy részéről a bűnösség kérdésében nem hozott döntést, ugyanakkor az indokolása egyértelműen a felmentésre irányult [Be. 608. § (1) bek. f) pont]. 

Nem jelenti a határozat indokolása és rendelkező része közötti teljes ellentétet, ha a tényállásban leírt több rendbeli lopási cselekményt a bíróság egységként minősíti. Ez téves minősítésben megnyilvánuló anyagi jogi szabálysértés, ami csak akkor lehet felülvizsgálat alapja, ha törvénysértő büntetést eredményezett [Be. 608. § (1) bek. f) pont, Be. 649. § (1) bek. b) pont és (2) bek. d) pont].

A Be. 592–594. §-ai a részleges megalapozatlanság másodfokon történő kiküszöbölésének lehetőségét teljes körben biztosítják.
A Be. 593. § (1) bekezdés c) pontja a tényállás javításának mindhárom eszközét felsorolja. 

I. A járásbírósági ügy törvényszékre történő áttételét követően a hatáskörrel rendelkező bíróság nem folytatja, hanem elölről kezdi a tárgyalást, de nem az eljárást. Következésképp az ügyben újabb előkészítő ülést nem lehet tartani, de nem kerülhet sor a tárgyalás megismétlésére a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével sem [Be. 517. § (1) bek., Be. 518. § (3) bek.]. 

I. A közös védő kizárását eredményező, terheltek közötti érdekellentét fennáll, ha a terhelt bűnösségre kiterjedő beismerő vallomása áll ellentétben a tagadó terhelt érdekeivel, de akkor is, ha az érintett terheltek a büntetőjogi felelősség szempontjából jelentős tényekre tettek eltérő vallomást [Be. 41. § (1) bek., 43. § (2) bek.]. 

I. A befolyással üzérkedés, illetve az ahhoz kapcsolódó befolyás vásárlása is természetes egység, ha a befolyással üzérkedő azonos alkalommal több ügyben ígéri hivatalos személy befolyásolását [Btk. 298. § (1) bek. a) pont, 299. § (1) bek.]. 
II. Amennyiben a terheltek kapcsolata alapvetően korrupciós célzatú, nem vezethet a vagyonelkobzás mellőzésére, ha a befolyás vásárlója az átadott összeg fejében nem kizárólagosan bűncselekményt megvalósító magatartást várt el a befolyással üzérkedőtől [Btk. 74. § (1) bek. f) pont].