A kizárási ok – akár az eljáró bíró, akár más általi – bejelentése intézkedési kötelezettséget keletkeztet.
A járásbíróság elnöke nem intézkedett másik bíró kijelölése iránt, és nem született a kizárással kapcsolatos bírósági határozat sem. Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyben az eljáró bíró által bejelentett kizárási ok nem került elbírálásra.
Az első fokon eljárt egyesbíró ekként a törvény szerint kizárt volt, mert a személyére vonatkozó kizárási ok bejelentése ellenére az ügyben továbbra is úgy járt el, hogy a bejelentés nem került elintézésre.
Következésképpen az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés megvalósult, amelyet a másodfokú eljárásban sem lehetett volna orvosolni [Be. 15. § (1) bek., 16. § (2) bek., 18. § (2) bek., 649. § (2) bek. d) pont].
[1] A járásbíróság a 2021. november 25. napján kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki információs rendszer megsértésének bűntettében [Btk. 423. § (2) bek. b) pont], ezért őt 20 nap elzárásra ítélte. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.
[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. május 19. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az elzárás tartamát 50 napra súlyosította; egyebekben azt helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára alapítottan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a bűncselekmény hiányában történő felmentése érdekében.
[4] Indokai szerint a büntetés-végrehajtási intézet információs rendszere több tűzfallal védett, az intézet által biztosított telefon, illetve az ún. TURBO SIM-kártya pedig egyaránt alkalmatlan az információs rendszer megsértésére. Ezeket állítása szerint nem is ő használta.
[5] A Legfőbb Ügyészség a terhelt felülvizsgálati indítványát részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta.
[6] Ugyanakkor kifejtette, hogy az elsőfokú eljárásban feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés történt, mert az ítélet meghozatalában kizárt bíró vett részt.
[7] Az első fokon eljárt és ítéletet hozó egyesbíró ugyanis elfogultságot jelentett be az ügyben, amelyet azonban nem bíráltak el. A Be. 18. § (1) bekezdése ugyanakkor akként rendelkezik, hogy az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be vagy a más által bejelentett kizáráshoz hozzájárult, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el.
[8] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.
[9] A terhelt az észrevételében egyetértett az eljárási szabálysértéssel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában írtakkal.
[10] A terhelt felülvizsgálati indítványa eltérő okból alapos.
[11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja.
[12] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[13] A terhelt a felülvizsgálati indítványt anyagi jogi szabálysértésre hivatkozással terjesztette elő.
[14] A Be. 657. § (5) bekezdése alapján az ügyészség a nyilatkozatában a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott okra (eljárási szabálysértés) akkor is hivatkozhat, ha felülvizsgálati indítványt nem terjesztett elő. Ennek megfelelően jelezte az ügyészség átiratában, hogy az elsőfokú eljárásban a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés valósult meg.
[15] A Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. § (2) bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.
[16] Ekként az abszolút eljárási szabálysértések miatti felülbírálat hivatalbóli.
[17] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.
[18] A bíró kizárására vonatkozó okokat a Be. 14. §-a sorolja fel. Törvény szerint kizárt a bíró, ha vele szemben valamely objektív, konkrét kizárási ok áll fenn [Be. 14. § (1) bek. a)–d) pont, (3) és (4) bek.], illetve, ha önmagával szemben elfogultságot jelentett be [17/2001. (VI. 1.) számú AB határozat]. Szintén kizárt az a bíró, akinek kizárását a Be. 14. § (1) bekezdés e) pontja szerint egyéb okból indítványozták, és kizárásának elintézése igazgatási úton megtörtént, vagy kizárását külön határozat megállapította [3/2021. (V. 13.) számú BK vélemény].
[19] A Be. 15. § (1) bekezdése szerint a bíró a vele szemben felmerült kizárási okot, a tanács elnöke a tanács tagjával szemben felmerült és a tudomására jutott kizárási okot köteles a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni.
[20] A Be. 16. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy a más által bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, a bíróság elnöke intézkedik másik bíró kijelölése iránt. Ebben az esetben a kizárásról nem kell külön határozatot hozni. Ellenben, ha a kizárás igazgatási ügykörben nem intézhető el, a bíró kizárása tárgyában a bíróság másik egyesbírája az ügyiratok alapján határoz [Be. 17. § (1) bek.].
[21] E törvényi szabályok alapján nyilvánvaló, hogy a kizárási ok – akár az eljáró bíró, akár más általi – bejelentése intézkedési kötelezettséget keletkeztet, a bejelentett kizárási okot el kell bírálni. Ez történhet igazgatási ügykörben, azaz másik bíró kijelölése iránti intézkedéssel, vagy a bíróság által, a kizárást kimondó vagy azt megtagadó határozattal.
[22] A Be. 18. § (1) bekezdése előírja, hogy az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy a más által bejelentett kizáráshoz hozzájárult, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat és ügydöntő határozatot hozhat.
[23] A rendelkezésre álló ügyiratok alapján a Kúria megállapította: az ügyben első fokon eljáró bíró 2021. július 5. napján úgy nyilatkozott, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hit szem előtt tartásával elfogultságot jelent be, mert a terhelt a járásbíróság ellen polgári pert indított. A polgári perben a járásbíróság valamennyi polgári ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, melyre tekintettel az ítélőtábla a polgári eljárás lefolytatására az M. Törvényszéket jelölte ki.
[24] Ezután a járásbíróság 2021. július 26. napján tárgyalást tűzött 2021. október 12. napjára. A kitűző végzéshez csatolt iraton található kézzel írott hivatalos feljegyzés a következőket tartalmazza: „Elnökiből, miszerint polgári ügyszakos bírákra vonatkozik az elfogultság. Tárgyalásra tűzhető!”.
[25] Ezt követően ugyanazon eljáró bíró a 2021. november 25. napján megtartott tárgyaláson ügydöntő határozatot hozott.
[26] A Kúria megállapította, hogy a járásbíróság elnöke nem intézkedett másik bíró kijelölése iránt, és az ügyiratok között nem lelhető fel a kizárással kapcsolatos bírósági határozat sem.
[27] Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyben az eljáró bíró által bejelentett kizárási ok nem került elbírálásra, mivel igazgatási ügykörben csupán másik bíró kijelölése történhet meg.
[28] A Be. 18. § (2) bekezdésének egyértelmű szabálya, hogy az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el, másképpen szólva (ezen döntésig) az eljárásból ki van zárva.
[29] Jelen ügyben az első fokon eljárt egyesbíró ekként a törvény szerint kizárt volt, mert a személyére vonatkozó kizárási ok bejelentése ellenére az ügyben továbbra is úgy járt el, hogy a bejelentés nem került elintézésre.
[30] Következésképpen az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, a Be. 608. § (1) bekezdés b) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés megvalósult, amelyet a másodfokú eljárásban sem lehetett volna orvosolni.
[31] Ekként a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a felülvizsgálati indítványnak eltérő okból helyt adott, a járásbíróság, illetve a törvényszék ítéletét a Be. 663. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
(Kúria Bfv.III.1.157/2022/12.)