10

Egy tartós jogviszony, így a munkaviszony esetében a szerződési akarat feltárásánál az eset összes körülménye körében jelentőséget kell tulajdonítani a felek szerződéskötést követő, a teljesítés érdekében tanúsított tevékenységének [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 31. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:63.§ (1) bek.].

A tényállás

Ha a munkavállaló a munkatársakkal való kommunikáció során tanúsított magatartásával szembehelyezkedik a munkáltató általa ismert belső szabályzata szerinti elvárásokkal, a munkaviszonyát megszüntető azonnali hatályú felmondás jogszerű [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].

A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás

I. Amennyiben a perfelvételi tárgyaláson a fél képviselőjeként megjelent személy meghatalmazása bármely ok miatt nem szabályszerű, a megjelent személy korábbi perbeli cselekményei csak akkor hatálytalan és a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a bíróságnak a Pp. 227. § (3) bekezdés értelmében kiadott felhívása eredménytelen [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 70. §, 74. § (1) bek., 190. § (1) bek. b) pont, 176. § (1) bek. i) pont, 240. § (1) bek. a) és g) pont, 227. § (3) és (5) bek., 279. § (1) bek., 288. §, 618. § (1) bek.].

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a másodfokú bíróság a fél hiányos, nem kellően részletezett nyilatkozatai ellenére szükségtelennek tartja az anyagi pervezetést [2016.évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1) és (2) bek., 369. § (4) bek., 370. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A hatáskör és az illetékesség megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja az irányadó.
II. A szerződésben rögzített illetékességi kikötés olyan eljárásjogi hatású magánjogi megállapodás, amelynek érvényességét a megkötésekor irányadó szabályok alapján kell megítélni [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 27. § (1) bek., 42. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 23. § (1) bek., 27. § (2)–(5) bek., 28. § (1) bek. d) pont, 30. § (1) bek., 31. § (2) bek. c) pont].

A kijelölés alapjául szolgáló eljárás

I. Önmagában annak tagadása, hogy fennállnának a felperes keresete anyagi jogi feltételei, az ellenkérelem klasszikus tartalmát, a keresetlevél érdemi részében előadottakra vonatkozó cáfolatot, azaz a kereset jogalapja körében vizsgálandó törvényi tényállási elemek fennálltának vitatását jeleníti meg. Az ilyen ellenkérelmi tartalom nem a Pp. 199. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, hanem ugyanezen jogszabályhely bb) alpontja körében értelmezhető.

I. A beszámítás „kétarcú”: anyagi jogi és eljárási jogintézmény. Anyagi jogi vetületét tekintve a teljesítés egyik formája (speciális esete), amely a jogosulthoz intézett (címzett) egyoldalú jognyilatkozattal történik, annak feltétele a jogosult és a kötelezett relációjában fennálló lejárt (esedékes) pénzkövetelés léte. Joghatásaként a beszámítással élő jogosulttal szembeni követelés (a tartozás) megszűnik.
II. A beszámítás anyagi jogának érvényesítése nem kötött perhez, anélkül, peren kívül is érvényesíthető.

Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtételére a jogosult számára biztosított határidő megfelelőségének vizsgálata során minden ügyben annak egyedi tényállásából kiindulva, a megalapozott, felelős, megfontolt, így teljesíthető nyilatkozat megtételéhez szükséges reális időtartam meglétét kell a bíróságnak – mérlegelés útján – vizsgálnia. Nincs egységes, minden ügyre irányadó zsinórmérték [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:65. § (1) bek. b) pont, 6:222. § (1)–(4) bek., 6:223. § (1)–(2) bek.].

Nincs helye felülvizsgálatnak a per során előterjesztett kérelem alapján az ideiglenes intézkedés tárgyában meghozott jogerős végzéssel szemben. Ügyviteli szempontból az iratok téves kezelése, a peres iratnak a már befejezett nemperes eljárás irataihoz történő csatolása, majd ebben a nemperes ügyben – utóiratként – meghozott jogerős végzés nem teremtheti meg a jogszabályi alapját az egyébként kizárt rendkívüli perorvoslat lehetőségének [2016. évi CXXX. törvény 105. § (3) bek., 109. § (3) bek., 406. § (1) bek., 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont; 1995. évi XXXIII.

I. A járműnyilvántartásban szereplő gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonásának a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítástól szóló 2009. évi LXII tv. (Kgfb. tv.) 26. § (1) bekezdésében írt joghatása a biztosító kockázatviselésének szünetelése. A károsult a szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét a Kgfb. tv. 35. § (1) bekezdése értelmében a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti.