I. A Tám.r 3. § (1) bekezdésében a házastársakra, élettársakra előírt együttes igénylési kötelezettség a Kp. alapján nem keletkeztet kényszerű pertársaságot, együttes perindítási kötelezettséget.
Ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződéssel történő átruházása esetén, az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség megilleti azt a fő tevékenysége szerint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó korlátolt felelősségű társaságot, amelyben egy ingatlanalap olyan tag, amely 74%-os üzletrész tulajdonnal és legalább 75%-os, de egyes kérdésekben 100%-os szavazati aránnyal rendelkezik [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. §, 23. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:2. § (1)–(2) bek.].
A munkáltató kártérítési felelőssége objektív, kockázatviselési jellegű, a munkavállaló e körben fokozott védelmet élvez. A munkáltató felelőssége megállapításához alapvetően három konjunktív feltétel együttes fennállta szükséges: a kár keletkezése, a munkaviszony fennállása, továbbá a munkaviszony és a kár közötti összefüggés fennállta, míg további feltétel az, hogy a munkáltató ne tudja kimenteni magát.
I. A Pp.-nek az okiratok fajtáit szabályozó 94. alcíme akkor sem alkalmazható a 2018. január 1-jét megelőzően keletkezett okiratokra, ha a perre a Pp. rendelkezései irányadók.
I. Az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló részében elutasító rendelkezése nem minősül kizárólag az alperesek egyikével szembeni marasztalási keresetet elutasító rendelkezésnek. Az egyetemleges kötelezettség anyagi jogi jellemzői miatt vonatkozik az ítéletben egyedül marasztalt alperesre is.
I. A biztosítási szerződésből eredő igény elévülésének idejét egy évre lerövidítő általános szerződési feltétel azért tisztességtelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. A Ptk.
I. A kiegészítő ítélettel szemben – a törvényi határidőn belül – a kiegészítő ítéletbe foglalt rendelkezések tekintetében terjeszthető elő felülvizsgálat. Ha a törvény abszolút jelleggel kizárja a jogerős ítélet felülvizsgálatát, a Kúria – a felülvizsgálati kérelemben felhozott indokok tartalmától függetlenül – nem jogosult a felülvizsgálatot engedélyezni.
1. Ha a felperes az elővásárlási jogból eredő kötelezettségek alperesi megszegéséből eredő alanyi jogot érvényesít, akkor a jogalapnak minősülő anyagi jogi jogszabályi rendelkezés értelmezése körében hivatkozott joggal való visszaéléssel kapcsolatban neki kell konkrét (történeti) tényeket állítania, valamint e tényekre vonatkozó alperesi vitatás esetén azokat bizonyítania.
A Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján tisztességtelen az a fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel, amely
– a fogyasztót a jogszabályi kötelezettségét jelentősen meghaladó mértékű és időtartamú titoktartási kötelezettséggel terheli;
– tisztességtelen kikötések kikényszerítését biztosítja kötbérrel;
– a közvetítő megkerülése szempontjából jelentőséggel nem bíró kötelezettségszegés esetén is kötbérkövetelésre ad lehetőséget;
Az élettársak gazdasági (érdek)közössége szorosan összefügg magának az élettársi kapcsolatnak a létrejöttével és fennállásával.