04

I. Az Ehtv. 8. § (2) bekezdése pozitív és negatív megközelítéssel együttesen teszi egyértelművé a vallási közösségek védett belső autonómiáját: azon túl, hogy a korábbi szabályozással egyezően kizárja a vallási közösségek belső szabályai alapján hozott határozatok teljesüléséhez állami út igénybevételét, megtiltja egyúttal – az előző megközelítés ellenkező oldaláról – a vallási közösségek belső szabályain alapuló döntések bírósági felülbírálatát (módosítását, vizsgálatát) is. 

A jogi személy vonatkozásában a másodfellebbezést megalapozó ellentétes döntésnek minősül, ha az elsőfokú bíróság az ítéletében az ügyészség erre irányuló indítványa ellenére nem dönt a jogi személlyel szemben előterjesztett pénzbírság alkalmazásáról, majd a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben pénzbírságot szab ki [2001. évi CIV. törvény 2. §, 7. §, 18. §, 20. §, 21/A. §; Be. 618. § (3) bek.].

A jogerős ítélet rendelkező részének és az indokolás részét képező tényállásának a teljes ellentéte valósul meg, ha a járásbíróság ügydöntő határozata bűnösséget megállapító ítélet, azonban az írásba foglalt ítélet indokolásában szereplő történeti tényállás az egyik terhelt megnevezését, vádlotti minőségét, ekként cselekvőségének pontos, a büntetőjogi felelősségről való döntéshez szükséges leírását nem tartalmazza [Be. 608. § (1) bek. f) pont].

I. A büntetőjogi felelősség megállapítása csak és kizárólag a vád tárgyává tett lényeges (releváns) tények alapulvételével történhet, olyan bűncselekményre vonatkozó tényeket a bíróság nem állapíthat meg, amelyet a vád nem tartalmazott [Be. 6. § (3) bek.]. 

A zsarolás törvényi tényállása a fenyegetés fogalmát megszorítás nélkül tartalmazza. 
Egy adott fenyegetés értékelése mindig csak az ügy konkrét körülményeire – a fenyegető tartalomra, s annak a sértettet (személyét, helyzetét) érintő hatására – kiterjedő vizsgálat alapján lehetséges. 

I. Bűnsegédi magatartásnak értékelendő annak a cselekvősége, aki a tettest a bűncselekmény megvalósításában az elkövetés külső körülményeit, illetve a menekülés lehetőségét biztosítja, segíti és eshetőleges szándéka kiterjed arra, hogy a társa akár személy elleni erőszak árán is megszerzi a közösen kiválasztott sértett nyakláncát. 

I. Sem a közúti veszélyeztetés bűntette, sem annak kísérlete nem valósul meg, ha a terhelt közlekedési szabályszegései nem voltak alkalmasak mások testi épségének veszélyeztetésére [Btk. 234. § (1) bek.; KRESZ 3. § (1) bek. c) pont]. 
II. A járművezetéstől eltiltás a Btk. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiszabható nem a Btk. XXII. Fejezetében szabályozott bűncselekmény miatt is, ha a bűncselekmény elkövetési magatartása magában foglalja a közlekedési szabályok megszegését is [Btk. 55. § (1) bek. a) pont].

A társtettesség megállapításához szükséges szándékegységnek nem feltétele az előzetes megállapodás, szóbeli megegyezés. A tett közös végrehajtásában megmutatkozó egyetértés a cselekmény helyszínén, a véghezvitel során is létrejöhet. 
A közös elkövetés többféle együttes magatartást is jelenthet, ide tartozik az is, ha a társtettesek együtt, térben és időben lényegében egyszerre valósítják meg a törvényi tényállást [Btk. 164. § (1), (3) bek., 13. § (3) bek.].

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának végzése

Jpe.III.60.055/2023/12. szám
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője által előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban meghozta a következő
végzést:
a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi eljárást érdemi elbírálás nélkül megszünteti.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 3/2025. Jogegységi határozat (Jpe.III.60.053/2024/12. szám)
a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beutazásával vagy tartózkodásával összefüggésben hozott hatósági határozatokat megalapozó minősített adatok megismerhetőségéről