I. A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a sérelem bekövetkeztekori értékviszonyokra is figyelemmel kell lenni, ezért az értékviszonyokban a jogsértés és az ítélethozatal között bekövetkezett jelentős változás sem maradhat értékeletlenül.
A büntetőeljárásban a bíróság eljárásával szemben bejelentett adatvédelmi kifogást az eljárás elhúzódása miatti kifogás egyes szabályai szerint kell elbírálni. A nyilvánvalóan alaptalan kifogást vissza kell utasítani [2011. évi CXII. törvény 71/A. § (2) bek. a) pont, 71/C. § (1) bek. a) pont].
Perújítás alapja fogalmilag nem lehet olyan tény, amely az ítélet jogerőre emelkedése után következett be, illetve az sem, hogy az általa ismert tényt az alapügyben eljáró bíróság miként értékelte [Be. 637. § (1) bek. a) pont].
A másodfokú ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek, ha a másodfokú bíróság a törvényi egységet alkotó cselekmény egyes részcselekményei tekintetében dönt eltérően az elsőfokú bíróságtól, továbbá akkor sem, ha a terhelt terhére rótt további bűncselekmény azzal alaki halmazatban áll [Be. 615. § (1) és (2a) bek.].
Amennyiben a vádindítványt nem az arra jogosult emelte, annak orvoslására a pótmagánvádas eljárás későbbi szakaszában nincs törvényes lehetőség, annak észlelését követően a bíróságnak az eljárást nyomban, mérlegelés nélkül meg kell szüntetnie [Be. 567. § (1)–(2) bek.].
Csalás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó magánindítvány hiánya utóbb nem pótolható akkor, ha az elkövető személyét ismerő jogosult a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló törvényes határidőt elmulasztja [Be. 378. § (1), (2) és (3) bek.].
Az elfogultság azt jelenti, hogy a bíró a jog által megkívánt kritériumokon kívül eső szempontokat is értékel a döntéshez vezető út és a bírói döntés során. Ilyen szempontok azonosításának hiányában a bírói döntés és az ahhoz vezető út – a bizonyítási eljárás lefolytatása, a beszerzett bizonyítékok értékelése, a tényállás megállapítása és annak másodfokú revíziója – sem támadható elfogultság címén [Be. 14. § (1) bek. e) pont, 608. § (1) bek. b) pont].
A hűtlen kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelési kötelezettség szándékos megszegése. Amennyiben a bűncselekmény tárgyát képező megbízási díj összegének meghatározása/jóváhagyása ténylegesen nem a terhelt mint a helyi önkormányzat költségvetési szerv vagyonkezelőjének a döntése volt, hanem a fenntartóé, úgy büntetőjogi felelőssége hűtlen kezelésben nem állapítható meg [Btk. 376. § (1) bek.].
A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás összetett bűncselekmény, amely magában foglalja a lopás eszközcselekményeként megvalósult rongálást. A rongálás akkor állapítható meg halmazatban a lopással, ha hiányzik az összetett bűncselekményhez szükséges eszköz-cél kapcsolat. Ugyanakkor a törvényi egység felbomlik, amennyiben a rongálásnak a büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal megvalósult lopás büntetési tételénél súlyosabb. A bűnhalmazat megállapítása esetén a lopás nem értékelhető egyben a dolog elleni erőszakkal elkövetett minősítés alapján is [Btk. 370.
A közérdeket (közérdekű ügyet) elsősorban a tárgya és tartalma szerint kell megítélni, a további szempontoknak, így a közlés körülményeinek, módjának, céljának a tartalommal összefüggésben lehet jelentőségük.
A valóságbizonyítás elrendelésének alapját képező magánérdek fogalmába olyan gazdasági, erkölcsi, egzisztenciális, vagyoni vagy családi érdekkört érintő kérdések tartozhatnak, amelyeknél egyidejűleg fennáll az a további ismérv is, hogy azok jogosak is.