04

I.

C-146/23., C-374/23. sz. Sąd Rejonowy w Białymstoku egyesített ügyben 2025. február 25-én hozott ítélet

Az általános jellegű, a járulékfizetés pontos jogcímére, összegére vonatkozóan konkrétumokat nem tartalmazó tanúvallomások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a felperes mint a gazdasági munkaközösség segítő családtagja után a perben vitás időszakra a nyugdíjjárulékot megfizették [89/1990 (V. 1.) MT rendelet 126. § (7) bek. b) pont (MTv.); 1997. évi LXXXI. törvény 43. § (2) bek. a)–c) pont (Tny.); 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4)–(5) bek.; 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet, 3. § (3)–(4) bek.].

I. Eljárási szabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a szabálysértés az ügy érdemére is kihatott. 
II. Ha a törvény rendelkezése kifejezett felhatalmazást ad a konkrét építésügyi előírástól való eltérésre, az ügyben a helyi építési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a telek alapterülete a helyi építési szabályzatban előírt legkisebb területnagyságot nem éri el, az érintett ingatlanon épület, építmény nem helyezhető el. 

Az alsóbb bíróságot a Kúria iránymutatása köti, a megismételt eljárásra utasító határozatban adott jogértelmezést akkor is köteles követni, ha az ellentétben áll a jogi álláspontjával. 
Az elsőfokú eljárás lényeges szabályának megsértését jelenti az, ha az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásból – erre vonatkozó jogalapot is megjelölő határozat kibocsátása nélkül – kihagyja az egyik, keresetlevelet előterjesztő felperest [2017. évi I. törvény (Kp.) 110. § (3) bek.; 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 78/A. § (7) bek. b) pont].

I. A visszavonó határozat önállóan, az alaphatározattól elkülönülten is támadható. 
II. Az ítélet rendelkező részének és indokolásának teljes mértékben összhangban kell lennie, a bíróság döntésének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. 
III. Amennyiben a bíróság a felszámított perköltség összegét mérsékli, annak okairól konkrét, az adott ügy sajátosságainak feltárásával kell számot adnia, indokolása nem lehet általános [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 120. §].

Az Étv. 30. § (7) bekezdése a 30. § (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezendő. A szerződő felek közötti megállapodásnak tartalmaznia kell a korlátozási kártalanítás jogalapját és az ahhoz kapcsolódó kártalanítás mértékét [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. § (1)–(2), (7) bek.].

I. A Tám.r 3. § (1) bekezdésében a házastársakra, élettársakra előírt együttes igénylési kötelezettség a Kp. alapján nem keletkeztet kényszerű pertársaságot, együttes perindítási kötelezettséget. 

Ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződéssel történő átruházása esetén, az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentesség megilleti azt a fő tevékenysége szerint saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó korlátolt felelősségű társaságot, amelyben egy ingatlanalap olyan tag, amely 74%-os üzletrész tulajdonnal és legalább 75%-os, de egyes kérdésekben 100%-os szavazati aránnyal rendelkezik [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. §, 23. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:2. § (1)–(2) bek.].

A munkáltató kártérítési felelőssége objektív, kockázatviselési jellegű, a munkavállaló e körben fokozott védelmet élvez. A munkáltató felelőssége megállapításához alapvetően három konjunktív feltétel együttes fennállta szükséges: a kár keletkezése, a munkaviszony fennállása, továbbá a munkaviszony és a kár közötti összefüggés fennállta, míg további feltétel az, hogy a munkáltató ne tudja kimenteni magát.

I. A Pp.-nek az okiratok fajtáit szabályozó 94. alcíme akkor sem alkalmazható a 2018. január 1-jét megelőzően keletkezett okiratokra, ha a perre a Pp. rendelkezései irányadók.