Kúria Kfv.V.35.160/2013/6
A Kúria elsődlegesen rögzíti a következőket: hatóság, bíróság által hatályon kívül nem helyezett, meg nem változtatott,
-jogerős fizetési meghagyás alapján a felperes visszterhes vagyonszerzése után kérelme (vállalt továbbértékesítés) alapján kedvezményezett mértékű illeték megfizetésére köteles,
-jogerős határozat alapján a felperes pótilleték megfizetésére köteles, mert az ingatlan eladását tartalmazó szerződés felbontásával a továbbértékesítésnek nem tett eleget.
A Kúria rögzíti továbbá, hogy hatóság, bíróság által hatályon kívül nem helyezett, meg nem változtatott,
- jogerős határozat szerint a jogerős fizetési meghagyással kiszabott, kedvezményezett mértékű illeték törlésének (az adásvételi szerződés felbontása folytán) nincs helye, mert az eredeti állapot helyreállítása törvényi feltétel az ingatlan megosztása miatt nem teljesült.
Az adóhatóságnak tehát akkor, amikor a felperes pótilleték törlése iránti kérelmét el kellett bírálnia, figyelemmel kellett lennie arra, hogy a felperes jogerős határozat alapján pótilleték megfizetésére köteles, mert az ingatlan eladását tartalmazó szerződés felbontásával a továbbértékesítésnek nem tett eleget, továbbá arra is, hogy a kedvezményezett mértékű illeték törlése iránti ügy (amely a kérelmet elutasító döntéssel zárult) tény- és jogazonos a pótilleték törlése iránt jogerős határozattal befejezett üggyel. Mindkét ügyben a felperes törlési kérelmét azonos tényre alapította: a 2005. április 30-ai szerződést felbontotta az eredeti állapot (álláspontja szerinti) helyreállításával, és azonos jogszabályhelyet: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 80.§ /1/ bekezdés c.) pontját jelölte meg kérelme alapjaként.
Illetékügyben az Itv. 88.§ /1/ bekezdése szerint az Itv.-ben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései az irányadóak. Az Art. 5.§ /1/ bekezdése alapján az Art. másként nem rendelkezése esetén alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek /a továbbiakban: Ket./ a jogerővel kapcsolatos 128.§-ához fűzött törvényi indokolás szerint: „A jogerő eljárásjogi értelemben azt fejezi ki, hogy a határozat a továbbiakban nem vitatható, megváltoztatására a rendes jogorvoslati eszközök útján többé nincs lehetőség.”, a döntés tehát köti mind az ügyfelet, mind a hatóságot.
A Ket.-nek a jogerős határozatokhoz kapcsolt kötőereje alapján, figyelemmel a felperes által kezdeményezett két törlési eljárás tény- és jogazonosságára, az alperes helytállóan hivatkozott döntésének indokaként arra, hogy a 6157746789 és 5227907798 számú határozatok szerint az eredeti állapot helyreállításának hiánya miatt az illeték törlésének nem volt helye, azaz adózónak a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége változatlanul fennáll, így a vállalt továbbértékesítés elmulasztása miatt a pótilleték fizetési kötelezettsége is fennmaradt.
Az Itv. 80.§ /1/ bekezdése szerint azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye: c.) pont: ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják.
A felperes által megvett majd eladott ingatlan a megosztását követően – függetlenül attól, hogy felperes a vételi és eladási szerződéseket felbontotta - eredeti (a megosztást megelőző) adataival az ingatlan-nyilvántartásban (a megosztás miatt) már nem szerepel, ezért az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság határozatával (mivel az a megosztás folytán és után ilyet nem hozott) nem igazolta. Az alperes és az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy felperes az eredeti állapot helyreállításának az Itv. 80.§ /1/ bekezdés c.) pontjában foglalt feltételét nem teljesítette.
Nem sértett tehát jogszabályt az adóhatóság akkor, amikor felperesnek a pótilleték törlése iránti kérelmét, illetve az elsőfokú bíróság azzal, hogy a keresetét elutasította.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2014. január 16.
A Kúria Sajtótitkársága