Jelentős ügyek

Régi neve: Elvi ügyek

Önálló tettesnek minősül, aki más személyt a sértettre lök és ezzel testi sértést követ el

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.100/2019. számú jelentős ügyben 2020. január 21-én hozott határozatáról:

A járásbíróság a magánvádló magánvádja alapján eljárva a 2018. január 17. napján tartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés vétségében [Btk. 164. § (1) és (2) bekezdés]. Ezért őt egy évre próbára bocsátotta. A járásbíróság a II. rendű terheltet jogerősen felmentette az ellene társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) és (2) bekezdés] miatt emelt vád alól. 

A Kúria határozatot hozott a munkavállaló elszámolási kötelezettségéről, ha a munkaviszony az elszámolási időszak előtt megszűnik

Tájékoztató a Kúria döntéséről a Mfv.II.10.199/2019. számú ügyben.
A döntés elvi tartalma: Az Mt. 95. § (4) bekezdésében szabályozott munkaviszony megszüntetési esetekben, azaz olyanokban, amelyekben a munkaviszony megszüntetésére vagy megszűnésére a munkavállaló érdekkörében felmerült okból kerül sor, az Mt. csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít.

Harmadfokú eljárásra bíróság kijelöléséről döntött a Kúria

A Kúria a 2020. február 5-én meghozott végzésével (Bkk.III.151/2020.) a csődbűncselekmény miatt O.J.L. és társai ellen a Szegedi Ítélőtáblán bűnügyi felügyelet megszünetése tárgyában folyamatban lévő büntetőügyben a Szegedi Ítélőtábla bíráinak elfogultsági bejelentése miatt az ügy elbírálásából a Szegedi Ítélőtáblát kizárta. A kizárással egyidejűleg a bűnügyi felügyelet megszüntetése miatt bejelentett fellebbezés elbírálására és a másodfokú felmentő ítélet elleni fellebbezés folytán a harmadfokú eljárásra a Pécsi Ítélőtáblát kijelölte.

Budapest, 2020. február 5.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei tárgyában hozott határozatot a Kúria

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.100/2019. számú ügyről, a döntés elvi tartalma: az Mt. 208. § (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint, ha a munkavállaló alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, a feleknek a munkaszerződésben egyértelműen meg kell abban állapodniuk, hogy a munkavállalóra – az általa ellátott munkakör munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozott bizalmi jellege miatt – a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írják elő.

Köteles-e fizetni a munkáltató a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén? – Döntött a Kúria

 

A Kúria az Mfv.II.10.171/2019/5. számú elvi határozatában 2019. december 4-én kimondta: „A vezető állású munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként az Mt.209.§ (6) bekezdése nem alkalmazható.”

Kormánytisztviselői döntőbizottság határozatának felülvizsgálata tárgyában hozott határozatot a Kúria

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.513/2018. számú ügyről.
A döntés elvi tartalma:a munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így amennyiben a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítással a felperes munkakörét megváltoztatja, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának [Áttv. 7. § (7) bekezdés]