Előkészítő ülésen törvénysértő büntetés kiszabása

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. február 12.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.271/2019. számú jelentős ügyben 2020. január 21-én hozott határozatáról:

A törvényszék a 2019. április 24. napján tartott előkészítő ülésen meghozott, kihirdetett és fellebbezés hiányában aznap jogerős ítéletével a LXXXII. rendű terheltet felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont], költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) és 8 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt – halmazati büntetésül – 1 év 4 hónap, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre; a CX. rendű terheltet társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont], 3 rendbeli társtettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) és 3 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt – halmazati büntetésül – 1 év 10 hónap, 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre; a CXI. rendű terheltet társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont], 3 rendbeli társtettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) és 3 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt – halmazati büntetésül – 1 év 10 hónap, 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte. Mindhárom terheltet előzetes mentesítésben részesítette és járulékos kérdésekről rendelkezett.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját megjelölve a terheltek terhére: a szabadságvesztés törvénysértő tartama miatt, hatályon kívül helyezés és a törvényszék új eljárásra utasítása érdekében. A megyei főügyészség rögzítette, hogy a megyei főügyészség indítványozta mindhárom terhelt tekintetében a törvényszék által ténylegesen alkalmazott tartamú szabadságvesztés kiszabását, holott a legsúlyosabban büntetendő költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont] öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, s ekként enyhítéssel a Btk. 82. § (2) bekezdés b) pontja szerint kiszabható szabadságvesztés alsó határa két év lehetett volna, így a törvényszék által tévesen, a Btk. 82. § (2) bekezdés c) pontja alapján kiszabott két év alatti tartamú szabadságvesztés  törvénysértő. Mivel a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára, a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján mindhárom terhelt tekintetében a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra utasítását indítványozta.

A védők egyetértettek azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztés tartama törvénysértő, viszont a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján törvényes lehetőséget láttak a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára.

A Kúria az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, s a törvénynek megfelelő határozatot hozva a megtámadott határozatot megváltoztatta: mindhárom terheltet 2 év szabadságvesztésre ítélte [Be. 663. § (1) bekezdés b) pont], egyebekben pedig az ítéletet hatályában fenntartotta [Be. 662. § (1) bekezdés].

A Kúria ítélete indokolásában rámutatott, hogy álláspontja szerint az adott törvénysértés felülvizsgálati eljárásban az iratok alapján érdemben orvosolható, s az ügyészi indítványtól eltérően nem kizárólag a kasszáció (megsemmisítés) a lehetséges megoldás.

Az adott törvénysértés a szabadságvesztés enyhítéssel meghatározott törvénysértő tartama,  nem a Be. 565. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése. A Btk. – bűncselekmény minősítésén túli – más szabályának megsértése minden esetben érvényesülő felülvizsgálati ok, amely kapcsán teljességgel közömbös, hogy arra előkészítő ülésen hozott ítélettel került sor. A jelen ügyben a Be. 565. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés azért sem gátolhatja a törvénynek megfelelő (értelemszerűen megváltoztató) felülvizsgálati határozat meghozatalát, mert az ügyész által indítványozottnál hátrányosabb szankcionálás tilalmát – éppúgy mint az egyébként más természetű súlyosítási tilalmat (BH 2017.256.) – a terheltek terhére irányuló felülvizsgálati indítvány feloldja.

Az előkészítő ülésen hozott ítélettel kiszabott szabadságvesztés törvénysértő tartamát kifogásoló, a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján törvényes lehetőség van a törvénynek megfelelő megváltoztató határozat meghozatalára a rövidített indokolással szerkesztés ellenére is, mivel az ügydöntő határozatból az ún. történeti és esetlegesen ún. tudati tények, valamint a terhelt ugyancsak bizonyítást igénylő személyi körülményeinek együttesét képező tényállás alapján felismerhetőek a büntetéskiszabási tényezők.

Budapest, 2020. február 12.

A  Kúria  Sajtótitkársága