Sajtó

Abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha az elsőfokú bíróság nem a megfelelő alperes perben állása mellett folytatja le az eljárását, és nem a megfelelő alperessel szemben hozza meg fellebbezett ítéletét

Tájékoztató a Kúria Kf.VI.39.677/2020/5. számú határozatáról.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete megállapította, hogy a felperes méltatlan a polgármesteri megbízatására, erre azt megszüntette. A felperes keresetlevelében a képviselő-testületi határozat megsemmisítését kérte. A per alpereseként az önkormányzatot jelölte meg.

A közigazgatási perben a több mint egy megyére kiterjedő eljáró közigazgatási szerv tevékenysége esetében az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye található

Tájékoztató a Kúria Kpkf.VI.39.647/2020/2. és a Kpkf.VI.39.976/2020/2. számú végzéseiről.

Ha a felperes a rá irányadó jogszabályok szerint lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezhet, akkor erre a kapcsolóelvre a közigazgatási perben eljáró bíróság illetékessége sem alapítható – rögzítette a Kúria a Kpkf.VI.39.647/2020/2. és a Kpkf.VI.39.976/2020/2. számú végzéseiben

Felek közötti kivitelezési szerződésekből eredő kötbér, kártérítés és javítási költség tárgyában hozott határozatot a Kúria illetékes tanácsa

Tájékoztató a Kúria Pfv.V.20.943/2020/16. számú kiemelt jelentőségű egyedi ügyben hozott határozatáról.

A felperes a kiemelt jelentőségű pernek minősülő eljárásban előterjesztett, módosított keresetében a felek közötti kivitelezési szerződésekből eredően késedelmi kötbér, késedelemből eredő kártérítés, javítási költség, továbbá a szerződésekben az alperesi vállalkozó kötelezettségeként előírt jótállási biztosíték összegének óvadékkénti megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az óvadék tekintetében részítélet hozatalát kérte.

Darák Péter: A Kúria konferenciája hozzájárult ahhoz, hogy a mai igazságszolgáltatásban világosabban lássuk az erkölcs és jog határait, összefüggéseit

„Közelebb kerültünk az igazságosság bírósági kritériumainak meghatározásához az által, hogy számba vettük az erkölcs és a jog történeti párhuzamait és az általuk lefedett területek kérdéseit” – mondta a legfőbb bírói fórum elnöke az Erkölcs és jog II. címet viselő kúriai konferencián, 2020. november 3-án. Dr. Darák Péter kiemelte, a tavaly útjára indított konferencia második állomásának célja az erkölcsi tartalommal bíró jogi fogalmakról való közös gondolkodás volt jogászok és teológusok eszmecseréje által.