Tájékoztató a Pfv.V.20.906/2020/5. számú ügyben hozott egyedi határozatról.
A felperes jogelődje és az alperes közötti letéti szerződés alapján a felperes jogelődje arra vállalt kötelezettséget, hogy telephelyén a letevő tulajdonában álló gázolajat letéti őrzésbe veszi, tárolja, kezeli, megőrzi, továbbá a szerződés megszűnésekor a szerződésben foglaltak szerinti mennyiségben és a megőrzött minőségben a letevő rendelkezésére bocsátja. A letéti szerződés lehetővé tette, hogy a letevő a betárolásra kikötött kapacitást ne vagy ne teljes mértékben használja ki, ebben az esetben a tárolási díj 80%-át készenléti díjként volt köteles teljesíteni.
Az alperes a tárolót nem vette igénybe, és a felperesi jogelőd késedelmesen kiállított számláit sem fizette meg. A hatóság az adóraktári engedélyes tevékenység folytatását azzal engedélyezte a felperes jogelődjének, hogy 300.000.000 forint jövedéki biztosítékot ajánl fel. A felperes jogelődjétől a hatóság az az adóraktári engedélyt visszavonta, mert jövedéki adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bankgarancia összegéből szedte azt be a hatóság, és a bankgarancia visszapótlására nem került sor. A felperesi jogelőddel szemben felszámolási eljárás indult, amelynek eredményeként jogutód nélkül megszűnt.
A felperes mint engedményes számlatartozásból és kártérítésből álló követelést érvényesített az alperessel szemben.
A bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest a számlákban szereplő összeg arányos részének felperes javára történő megfizetésére, ugyanakkor a kártérítési követelést elutasította.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes jogelődje és az alperes közötti szerződés megszűnésének oka az volt, hogy a felperes jogelődje elveszítette az adóraktári engedélyét, így erre figyelemmel a szerződés teljesítésére engedély hiányában nem volt lehetőség. Ha a felperesi jogelődöt a szerződés megszűnésével összefüggésben kár érte, az nem az alperes azon – egyébként szerződésszegő – magatartására vezethető vissza, hogy az esedékessé vált készenléti díjakat nem fizette meg. Önmagában a készenléti díjak alperes általi megfizetése nem biztosította volna a súlyos likviditási problémákkal küszködő felperesi jogelőd működésének feltételeit.
Budapest, 2020. november 13.
A Kúria Sajtótitkársága