A felek közötti jogvita adójogi jogviszonyból ered, ezért elbírálására az adójogi eljárási és anyagi jogi rendelkezések az irányadók, tehát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályai.
1.,
A Sztrájktv. közelmúltban történt módosításai, valamint a Sztrájktv. egyes rendelkezései a bírói gyakorlatban több értelmezési problémát vetett fel. Kérdésként merült fel – többek között – hogy a sztrájkjog mikor illeti meg a munkavállalókat; az mennyiben korlátozható; mit jelent a még elégséges szolgáltatás; ennek kérdésében milyen döntést hozhat a bíróság; amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Sztrájktörvény szerinti nemperes eljárásban kérelmezői, illetve kérelmezetti oldalon ki vehet részt.
(Kfv.37.267/2012/9.sz.)
A gyülekezés jogszerűségének a megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az állami ünnepségek nem tartoznak a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá.