Sajtó

A kiemelt ügyben irányadó tényállás szerint az I. rendű alperes 1989-ben vásárolta meg a felperestől a perbeli ingatlant, majd annak egy tulajdoni illetőségét 1999-ben továbbértékesítette a III. rendű alperesnek. A III. rendű alperes tulajdonjoga bejegyzése iránti kérelmének az ingatlan-nyilvántartásba történt benyújtását és széljegyzését követően a felperes pert indított egyebek mellett az I. rendű alperessel kötött szerződése, valamint az I. és III.

Amint arról korábban a Kúria már tájékoztatást adott, a Polgári Kollégium vezetőjének 2016. május 6-án megtett indítványa alapján a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatban újabb jogegységi eljárás volt folyamatban a Kúrián. E jogegységi eljárásban a Kúria Polgári Kollégiumának öttagú tanácsa – a kollégiumvezető-helyettes elnökletével – a mai napon meghozta az 1/2016. PJE számú jogegységi határozatot, amelyről a Kúria az alábbi tájékoztatást adja.

A peres felek 1994. március 9-én együttműködési megállapodást kötöttek. A szerződéskötést követően a felperes az erőforrásait az alperes által folyamatosan kilátásba helyezett kutatásfejlesztési, gyártási és gyártásfejlesztési feladatokra koncentrálta, utóbb azonban az alperesi érdekmúlás miatt az együttműködés okafogyottá vált. A felek a kialakult helyzet, az együttműködés meghiúsulásából eredő felperesi kárigény rendezése érdekében 1999. november 23-án egyezséget kötöttek egymással, amelyben megállapították, hogy az 1994.

A felek külföldi partnerek részvételével egy városon belüli területen gyógyturizmusra épülő beruházás megvalósítását határozták el. A projekt helyszíneként kiválasztott ingatlanokat – egy kivételével – az alperes a 2013. november 21-én kötött bérleti szerződésekkel a felperes használatába adta azzal, hogy a bérleti szerződések a beruházás finanszírozására kötendő szerződés aláírásakor lépnek hatályba.

A városi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője jelentést tett a rendőrkapitányság vezetője részére, s ebbe a felperes tevékenységére, munkatársaival való kapcsolatára hivatkozva kérte, hogy a rendőrkapitányság vezetője fontolja meg a felperes soron kívüli pszichikai alkalmassági vizsgálatának az elrendelését. A rendőrkapitányság vezetője az iratra rávezette, hogy azzal egyetért, s azt aláírta. Ez alapján közel három hónappal később arra utasították a felperest, hogy soron kívüli alkalmassági vizsgálaton jelenjen meg.