Sajtó

A Kúria a Kfv.II.37.061/2016/3. számú ítéletében kimondta, hogy a másodfokú közlekedési igazgatási hatóságnak figyelemmel kell lennie arra, ha a határozata meghozataláig a 18 pont valamely részpontja tekintetében eltelik a pontszámítást kizáró három éves időszak, mert ez esetben nem állapíthatja meg a 18 vagy azt meghaladó pontszám fennállását és nem vonhatja le ennek jogkövetkezményét, nem vonhatja vissza a járművezetői engedélyt és nem rendelheti el a vezetői jogosultság szünetelését a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 6.

Az I-II. rendű alpereseket a III-XLI. rendű alperesekkel kötött szerződések alapján, az ellenük jogosulatlan pénzintézeti tevékenység bűntettének az elkövetése miatt folyamatban volt büntetőügyben a bíróság jogerősen elítélte. A Kúria előtti perben az Ügyész – egyebek mellett azok jogszabályba ütközése folytán (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (3) és (4) bekezdés) – kérte az alperesek által e tevékenység körében kötött szerződések semmisségének a megállapítását.

A társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyásával kötelezte felperest, hogy fizessen meg a biztosított balesete során elszenvedett sérüléseivel összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátások költségeit.

A munkaügyi bíróság a büntető bíróság által feltárt tényállás és a büntetőügyben beszerzett szakértői véleményekre alapítottan hozta meg határozatát további bizonyítási eljárás mellőzésével.

Az alperes a munkaügyi bíróság 1.M.267/2014/3. számú – az  alperes korábbi fizetési meghagyását hatályon kívül helyező és az alperest új eljárásra kötelező – ítéletében foglaltaknak megfelelően meghozott újabb fizetési meghagyásával kötelezte a felperest, hogy fizesse meg a biztosított 2013. február 4. napán bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátásokat  a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2. § (2) bekezdése, 36. § (1) bekezdése, 54. § (7) bekezdése, valamint a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997.

A felülvizsgálat során a Kúria azt állapította meg, hogy mind az elsőfokú bíróság, mind az alperes és az elsőfokú hatóság téves döntést hozott, amikor jogszabálysértésként értékelte, hogy a termékcímkén a gyártó és importáló neve, kereskedelmi neve, vagy védjegye és székhelye nem került feltüntetésre, mert a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 2. § 11. pontja és az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelv (továbbiakban: Irányelv) 2.