Sajtó

Elfogadta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a Kúria elnökének 2016. évi beszámolóját. Dr. Darák Péter 2017. november 21-én tájékoztatta a bizottság tagjait beszámolójának leglényegesebb elemeiről és válaszolt a képviselők kérdéseire is. A felvetett témák között nagy hangsúlyt kaptak a Kúria ügyelosztási rendjére vonatkozó kérdések. A bizottság kilenc igen és egy tartózkodás mellett fogadta el a Kúria elnökének beszámolóját.

Budapest, 2017. november 21.

A Kúria Sajtótitkársága

Két újabb az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően lefolytatott bírósági eljárásról és ítéletről mondta ki a Kúria, hogy semmis. A legfőbb bírói fórum Büntető Kollégiumának III-as tanácsa 2017. november 21-én nyilvános ülésen vizsgált felül két olyan ítéletet, amelyek az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolással álltak összefüggésben. A semmisség megállapítását a Legfőbb Ügyész indítványozta. Az egykori vádlottak érdekében eljáró ügyvéd csatlakozott az ügyészi indítványhoz.

Rendkívül magas osztrák állami kitüntetésben részesült a Kúria elnöke 2017. november 20-án. A Nagy Arany Érdemrendet Szalaggal az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért (Großes Goldenes Ehrenzeichen am Bande für Verdienste um die Republik Österreich) dr. Darák Péter Bécsben, az Osztrák Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának palotájában vehette át. A második legrangosabb osztrák állami kitüntetés kormányfőknek, minisztereknek és parlamenti elnököknek adományozható. Az ennél még magasabb kitüntetés kizárólag államfőknek adható.

A jogutódként igényt érvényesítő IV. rendű felperes és az alperes közötti vállalkozási szerződéses jogviszonyban a Kúria a felek közötti bonyolult elszámolási jogvitában hozott döntést. Miután az eljárás korábbi szakaszában – a részbeni hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban – a felperest megillető 564.593.741 forint vállalkozói díjról és annak kamatairól jogerős részítélet született, e kérdést jelen eljárás nem érintette.

A felek közötti több évre szóló stratégiai szállítási keretszerződésből eredően a szállító fél egy korábban indult és folyamatban lévő perben közel 10 milliárd forint összegű kötbérigényt érvényesít a megrendelővel szemben, aki védekezésében – egyebek mellett – a mennyiségi és a kötbérkikötés létre nem jöttére, illetve érvénytelenségére hivatkozott. Időközben a szállítóval szemben versenyfelügyeleti eljárás is indult.