A Kúria 2018. évi első Teljes Üléséről számolt be az InfoRádió 2018. március 1-én. A „Paragrafus” című jogi magazinműsorban hallható volt dr. Darák Péter, a Kúria elnökének köszöntő beszéde.
Az adás elérhető az interneten:
A polgári (hagyatéki) ügyben felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és a felbujtóként elkövetett intellektuális közokirat-hamisítás bűntette valóságos anyagi halmazatban áll egymással.
A járásbíróság az ítéletében bűnösnek mondta ki II. rendű és III. rendű terheltet felbujtóként elkövetett hamis tanúzás bűntettében [Btk. 272. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés 1) tétel] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont], melyet a törvényszék minősítés tekintetében helybenhagyott.
Tájékoztató a Kúria Kvk. II.37.220/2018. számú választási ügyben meghozott döntéséről: A Kúria 2018. február 28-án helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság 127/2018. számú, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke összeférhetetlenségének megállapítása iránti indítványt elutasító határozatát.
Kártérítési igények esetén a károsultnak kell bizonyítania a kártérítési felelősség szükségképpeni feltételeit.
A felperes többször módosított keresetében bűncselekménnyel okozott kár jogcímén kérte az I. rendű és a II. rendű alperesek kártérítés megfizetésére való kötelezését.
A felperes kereseti kérelmét arra alapította, hogy a (jelen perben nem álló) korábbi munkavállalója tettesi minősége mellett az alperesek felelősségét bűnsegédként folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt büntetőbíróság jogerősen megállapította.
Ha a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítása miatt a kormánytisztviselő a felmentését kéri, nemcsak a felmentéssel közvetlenül összefüggő, hanem a felmentéshez kapcsolható valamennyi járandóságot a kinevezés-módosítást megelőző illetménnyel kell elszámolni [2010. évi CXXII. törvény 19/D. § (2) bekezdés, 2011. évi CXCIX. törvény 48. § (8) bekezdés].