Sajtó

A Kúria határozatának tárgya a bíróság illetékessége közigazgatási perben, ha a vitatott közigazgatási tevékenységet utolsó fokon megvalósító szerv több megyére illetékes

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt illetékességi szabályokat értelmezte a Kúria a 2020. június 10-én kelt Kpkf.VI.39.105/2020/3. számú végzésében. A döntés arra a kérdésre ad választ, hogy a 2020. április 1-jét követően indult közigazgatási perekben melyik törvényszék az illetékes, ha a másodfokú közigazgatási szerv országos illetékességgel járt el.

A (nyilvános) tárgyalások számának csökkentését szorgalmazza a Kúria

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja.

Mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből származó követelés iránti perben hozott határozatot a Kúria

Tájékoztató a Pfv.V. 21.430/2018. számú ügyben hozott határozatról.

A felperes mint termelő és az alperes mint megrendelő között 2012. március 26., majd július 16. napján összesen több mint 10.000 napos liba nevelésére mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre.