Mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből származó követelés iránti perben hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. június 26.

Tájékoztató a Pfv.V. 21.430/2018. számú ügyben hozott határozatról.

A felperes mint termelő és az alperes mint megrendelő között 2012. március 26., majd július 16. napján összesen több mint 10.000 napos liba nevelésére mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre.

A 2012-ben fizetési meghagyás kibocsátásával indult, ellentmondás folytán perré alakult ügyben a felperes jogcímében többször módosított, kiegészített keresetében az első szerződés alapján kihelyezett állomány vonatkozásában 3.845.637 forint elmaradt haszon, 1.026.639 forint többlet takarmányköltség, 1.358.214 forint túltartási díj, valamint 252.000 forint járulékos költség, összesen 6.482.490 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. E körben keresetét arra alapozta, hogy az alperes hibás teljesítésével kárt okozott, amikor kevert, szórt, beteg állományt helyezett ki hozzá. Az állomány betegsége miatt 15%-os többlettakarmányt használt fel. Az állatokat a 70. nap helyett a 88. napon szállította el az alperes, így 18 nap túltartás költsége is terheli őt. A második szerződéssel kihelyezett állománnyal összefüggésben elmaradt haszon, többlettakarmány költség, túltartási költség,  járulékos költség címén  összesen 8.206.973 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. E szerződéses állomány tekintetében keresetében biztatási kárra, a felelős őrzés szabályára és alperesi hibás teljesítésre hivatkozott.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, azzal szemben beszámítási kifogást, továbbá viszontkeresetet terjesztett elő szerződésszegéssel okozott kár, valamint kötbér megfizetése címén.

Az elsőfokú bíróság 25 érdemi tárgyalást tartott és 9 tanút hallgatott ki. Az állatorvos- szakértő szakértői véleményét a tárgyaláson szóban, majd írásban is kiegészítette. A mezőgazdasági szakértő 140. sorszámon terjesztette elő szakértői véleményét, amit írásban és szóban kiegészített.
Az elsőfokú bíróság 220. sorszámon meghozott ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 3.576.637 forintot és ennek 2012. szeptember 3. napjától számított törvényes késedelmi kamatát. Kötelezte továbbá, hogy tizenöt napon belül fizesse meg a felperesnek 721.388 forint  2012. október 30. napjától 2013. június 30. napjáig számított törvényes késedelmi kamatát. A keresetet és a viszontkeresetet ezt meghaladó részében elutasította.

Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 2.796.357 forintot és ennek 2012. december 6. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A jogerős ítélet szerint az alperes az első szerződés alapján a felek által aláírt elszámolásban mint megállapodásban szereplő összeg megfizetésére köteles, az ezen túlmenően követelt összegre jogalap nincs. A második szerződés alapján – figyelembe véve az alperes hibás teljesítését és a felperes szerződésszegő magatartását is, illetve a felek költségeit, elmaradt hasznát – a beszámítási kifogást és a viszontkeresetet olyan mértékben találta megalapozottnak, hogy végül a felperest kellett marasztalni a felek követeléseinek különbözetében.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes kötelezését kérte – szerződésszegéssel okozott kár címén – az első szerződés kapcsán 6.936.264 forint, ennek 2012. szeptember 3. napjától számított törvényes kamata, a második szerződés kapcsán 7.406.589 forint tőke és ennek 2012. október 30. napjától a kifizetésig számított törvényes kamata, továbbá az összeljárással kapcsolatos perköltsége megfizetésére. Egyidejűleg az alperes viszontkeresete, valamint beszámítási kifogása elutasítását kérte az első szerződés kapcsán elismert 269.000 forint kivételével. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására kötelezésére tett indítványt.

A terjedelmes bizonyítás miatt nyolc évig húzódott perben a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a felperes által a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabályokat a jogerős ítélet nem sértette, illetve a felhívott jogszabályi rendelkezések nem alkalmasak arra, hogy a felperesre nézve kedvezőbb határozatot eredményezzenek. A felperesnek a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránt előterjesztett, alperessel szembeni kereseti követelése a jogerősen elszámolt összeget meghaladóan alaptalan.

Budapest, 2020. június 26.

A Kúria Sajtótitkársága