I. A felülvizsgálati határidő kezdő időpontjának meghatározása objektív tényhez, a jogerős ítélet fél (jogi képviselet esetén jogi képviselője) részére történt közlése napjához kötődik. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének e határidőn belüli elmaradása szintén objektív tény, amelynek a bekövetkezésében nincs jelentősége annak, hogy a fél esetlegesen akadályoztatva volt-e a felülvizsgálati kérelem előterjesztésében. Annak a jelentőségét és jogkövetkezményét, hogy a felülvizsgálati kérelmet a fél nem az objektíve meghatározott határidőben terjesztette elő, a mulasztás tényének és okának vizsgálata körében kell levonni: egyrészről annak vizsgálatával, hogy jogi értelemben történt-e mulasztás, másrészt, ha igen, az igazolási kérelemmel orvosolható-e.
II. Nem minősül a fél mulasztását kizáró „elháríthatatlan akadálynak”, ha a kormányhivatal jogi segítségnyújtó szolgálata az ügyfél által a felülvizsgálati kérelem előterjesztésénél kötelező jogi képviselet érdekében a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt előterjesztett kérelmet – az utóbb közigazgatási perben hozott jogerős ítélet szerint jogellenesen – elutasította, és csak a felülvizsgálati határidő objektív leteltét követően engedélyezte részére pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét. Erre tekintettel a fél mulasztása fennáll, annak igazolására a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 61. § (2) bekezdése tartalmaz speciális rendelkezést. Az e jogszabályhelyre alapított igazolási kérelem benyújtásának elmulasztása miatt az elkésett felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának van helye [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 103. § (2), (4)–(5) bek., 104/A. § (1) bek. 105. § (3) bek., 272. § (1) bek.; 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) 61. § (2) bek.].
[1] A felperes keresetében az alperes 50 000 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezését kérte.
[2] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
[3] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak 1 500 000 forint eljárási illetéket, továbbá megállapította, hogy a pártfogó ügyvéd munkadíját az állam viseli.
[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az ügyben irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és kötelezte a felperest 2 500 000 forint feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére.
[5] A jogerős ítélet ellen a felperes pártfogó ügyvédje útján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését is.
[6] A felperes előadta, hogy 2022. augusztus 3-án vette át a jogerős ítéletet, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje 2022. október 19-én járt le. A felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, azonban jövedelmi és vagyoni viszonyai nem tették számára lehetővé a jogi képviselő megbízását, ezért még a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül, 2022. szeptember 5-én pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyet az eljárt kormányhivatal jogi segítségnyújtó szolgálata 2022. szeptember 14-én kelt határozatával elutasított. Az e határozat ellen előterjesztett keresetének helyt adva a bíróság a határozatot megsemmisítette, és a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban hozott határozatával a kormányhivatal jogi segítségnyújtó szolgálata a 2023. szeptember 8-án kelt határozatával ismételten elutasította a kérelmét, amely határozat elleni újabb keresetének a bíróság ismételten helyt adott, és ezt a határozatot is megsemmisítette, új eljárásra kötelezve a kormányhivatalt. Végül a kormányhivatal 2024. május 10-én engedélyezte számára a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét. 2024. július 10-én ismételten a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordult kérve pártfogó ügyvéd kirendelését azzal az indokolással, hogy az általa megkeresett jogi segítők az ügyében a képviseletet nem vállalták. A jogi segítségnyújtó szolgálat 2024. július 12-én kelt végzésével rendelte ki számára a felülvizsgálati eljárásban őt képviselő pártfogó ügyvédet.
[7] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a régi Pp. kötelező jogi képviseletről szóló 73/A. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontjára, a mulasztásról szóló 105. § (1) bekezdésére és kiemelten (3) bekezdésére, valamint a régi Pp. felülvizsgálati kérelem benyújtásának helyéről, határidejéről és példányszámáról rendelkező 272. § (1) bekezdésére.
[8] Kiemelte, hogy az előadottakra tekintettel elháríthatatlan akadály gátolta a felülvizsgálati kérelem előterjesztésében, nevezetesen az, hogy egy olyan eljárásban, amelyben a jogi képviselet kötelező, alaptalanul elutasították és jogellenesen nem engedélyezték számára a pártfogó ügyvédi képviseletet a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva állt határidő lejártáig, arra csak 2024 májusában került sor, így a felülvizsgálati kérelem határidőben történő benyújtásának elmaradása nem tekinthető mulasztásnak. Azt követően, hogy számára a jogi képviselőt kirendelték – az ítélkezési szünetet is figyelembe véve – 60 napon belül terjesztette elő felülvizsgálati kérelmét, így kérte azt határidőben benyújtottnak tekinteni.
[9] A felperes igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
[10] A felperes felülvizsgálati kérelme az alábbiakra tekintettel elkésett, érdemben nem bírálható el.
[11] A per megindításának időpontjára tekintettel irányadó régi Pp. 272. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van.
[12] A felperes által a felülvizsgálati határidő számításával összefüggésben előadottak kapcsán a Kúria mindenekelőtt az alábbiakat emeli ki.
[13] A felülvizsgálati határidő számítása nem értelmezhető a felülvizsgálati kérelemben előadottak szerint úgy, hogy az a fél akadályoztatása miatt később kezdődik meg. A felülvizsgálati határidő kezdő időpontjának meghatározása objektív tényhez, a jogerős ítélet fél (jogi képviselet esetén jogi képviselője) részére történt közlése napjához [régi Pp. 272. § (1) bekezdés] kötődik. A határidő a kézbesítést követő napon kezdődik [régi Pp. 103. § (2) bekezdés], és letelte is e kezdőnap alapulvételével határozható meg az arra vonatkozó perrendi szabályok figyelembevételével [régi Pp. 103. § (4)–(5) bekezdés, 104/A. § (1) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének e határidőn belüli elmaradása szintén objektív tény, aminek a bekövetkezésében nincs jelentősége annak, hogy a fél esetlegesen akadályoztatva volt-e a felülvizsgálati kérelem előterjesztésében. Annak a jelentőségét és jogkövetkezményét, hogy a felülvizsgálati kérelmet a fél nem az objektíve meghatározott határidőben terjesztette elő, a mulasztás ténye és oka vizsgálata körében kell levonni: egyrészről a felperes által is hivatkozottak körében annak vizsgálatával, hogy jogi értelemben történt-e mulasztás, másrészt, ha igen, az igazolási kérelemmel orvosolható-e.
[14] A kifejtettekhez képest nem vitatott tény, hogy a jelen perben a felperest a másodfokú eljárásban a korábbi kirendelés alapján képviselő pártfogó ügyvéd a jogerős ítéletet 2022. augusztus 3-án vette át, ezért a felperes számára a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló hatvannapos határidő az ezt követő napon megkezdődött, és – a határidőszámítás fentebb felhívott szabályainak figyelembevételével – a felperes által is helyesen megjelölt 2022. október 19. napján járt le. Tény továbbá, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmét új jogi képviselője közreműködésével elektronikus úton 2024. október 18-án nyújtotta be a perben első fokon eljárt bírósághoz. A felperes tehát felülvizsgálati kérelmét tényszerűen a felülvizsgálati határidő lejártát követően csaknem két évvel később, így elkésetten terjesztette elő.
[15] A felperes által előadott hivatkozásra tekintettel azt kellett vizsgálni, hogy a felülvizsgálati kérelem elkésett előterjesztése a felperes mulasztásának minősül-e.
[16] A felperes által felhívott régi Pp. 105. § (3) bekezdése szerint nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében „valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta”. A felperes e jogszabályhely második fordulatára alapozva állította mulasztása hiányát, elháríthatatlan akadályként a kormányhivatal jogi segítségnyújtó szolgálata által a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelme két ízben történt alaptalan, utóbb a közigazgatási perekben hozott jogerős ítéletek szerint jogellenes elutasítására hivatkozva.
[17] E két téves és jogsértő kormányhivatali határozat mint akadály azonban nem volt elháríthatatlan; azt a felperes a közigazgatási bírósági út igénybevételével maga hárította el, amelynek következtében 2024. május 10-én a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezte is részére a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét. A felperes ekkor került abba a helyzetbe, hogy jogi képviselővel eljárva terjeszthesse elő felülvizsgálati kérelmét. Ezt követően – a felülvizsgálati kérelme 10. pontjában előadottak szerint – az általa megkeresett jogi segítők nem vállalták az ügyét, ezért fordult 2024. július 10. napján ismét a jogi segítségnyújtó szolgálathoz, kérve pártfogó ügyvéd kirendelését. A felperes ekkor már késedelemben volt a felülvizsgálati kérelem előterjesztésével, hiszen annak objektív határideje a fentebb kifejtettek alapján 2022. október 19-én letelt, továbbá a két elutasító határozat mint akadály nem minősült elháríthatatlannak, így a felperes mulasztása bekövetkezett.
[18] Az ilyen helyzetekben követendő eljárásról a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 61. § (2) bekezdésének speciális szabálya rendelkezik, amely szerint: „Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez – a határidőkre tekintettel – a jogainak sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére – kérelmére – pártfogó ügyvédként jogi segítőt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki.”.
[19] A felperes azonban – a mulasztása hiánya kapcsán elfoglalt téves jogi álláspontja miatt – felülvizsgálati kérelmében, illetve azzal egyidejűleg nem terjesztett elő a Jst. 61. § (2) bekezdése alapján igazolási kérelmet, így mulasztását nem mentette ki, ezért annak jogkövetkezményeként a Kúriának a felperes elkésett felülvizsgálati kérelmét hivatalból el kellett utasítania.
(Kúria PfvI.21.192/2024/2.)