Keresés

A „közvetlenül megelőző” időbeli kapcsolat megszakadása esetén, ha a volt haszonbérlő rajta kívül álló, neki fel nem róható ok(ok)ra hivatkozik az előhaszonbérleti joga fennállása körében, akkor ez(eke)t az ok(oka)t vizsgálni kell [2013. évi CXXVII. törvény (Földforgalmi tv.) 46. § (1a) bek., 47. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. Amennyiben a Kúria a mintaperben hozott ítéletet teljeskörűen hatályon kívül helyezi, a mintaperi ítélet kötőereje megszűnik.
II. Ha a regisztratív hatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja vissza a kérelmet, a bíróság is csak a csatolt okiratokból megállapítható nyilvánvaló tények alapján vizsgálhatja felül a közigazgatási döntést.
III. Ha a regisztratív hatóság előtt eljáró ügyfél által csatolt okiratok ellentmondásosak, a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása jogszerű.

I. Felülbírálatra nem alkalmas az az ítélet, amely a közigazgatási szerv jogsérelem orvoslására tett cselekményét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 83. §-a szerinti eljárásrendet követve nem értékeli.

A keresetben foglaltak megismétlése nem alkalmas az ítélet jogszerűségének megkérdőjelezésére [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságának tudományetikai ügyben hozott döntése nem közigazgatási jog által szabályozott, így nem lehet közigazgatási jogvita tárgya [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bek., (7) 1. d) bek.; Alaptörvény T) cikk (1) bek.].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

A forgalmazó feladata a forgalomba hozatal körében az eszköz végfelhasználónak történő rendelkezésre bocsátása alkalmazásra történő átadásig. Az üzembe helyezés a forgalomba hozatal járulékos, de nem minden esetben szükségszerűen velejáró cselekménye [2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.) 128. § (2) bek.; 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet (EüM rendelet) 4. § 2., 14., 16., 18., 19. pont].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

A felperes kereshetőségi jog hiányában nem vitathatja eredményesen, hogy a felperesi érdekelt részére nem kézbesítették a perbeli végzést, mert e körben nem érte a felperest jogsérelem.

Amennyiben egy adott szerződés tekintetében maradéktalanul megvalósulnak a Hpt. 6. § (1) bekezdés 102. pontja szerinti elemek, akkor bármennyire is atipikus a szerződés és magában hordozza a Ptk. letéti szerződésre vonatkozó jellemzőit is, széfszolgáltatási szerződésként történő minősítése nem jogszerűtlen [2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bek. j) pont, 6. § (1) bek. 102. pont, 7. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:361. §, 6:8. § (1) bek.; 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bek., 164. § (1) bek.].

A más perben beszerzett bizonyítékra csak akkor alapítható döntés, ha a bíróság azt az eljárási szabályoknak megfelelően a per anyagává teszi [1952. évi III. törvény (Pp.) 117. § (1) bek., 163. § (1) bek., 275. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes élelmiszer jellegű bolti vegyesbolt kiskereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság. 2010-ben élelmiszeripari termékeket szerzett be magyar cégektől, melyeket közösségen belüli termékértékesítéssel, túlnyomó többségben Szlovák vevő részére értékesített.

Amennyiben megismételt eljárásban a közigazgatási hatóság nem a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása szerint jár el, úgy a közigazgatási határozat megsemmisítése nem mellőzhető [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1)–(2) bek., 5. § (1), (2) bek. a) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás