Keresés

A jogutódlás megállapításának elmaradása, az alperes személyének meghatározása lényeges eljárási jogszabálysértés, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését eredményezi [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 61. §, 62. §, 63. §, 64. §, 65. §, 324. § (1) bek., 327. § (2) bek., 328. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az anyagi jogerőhatás miatt az alapítélet a megismételt eljárásban köti az alperest, vagyis, ha el kívánja kerülni, hogy semmis döntést hozzon, elengedhetetlen az abban megfogalmazott iránymutatást követnie. Az alperest új eljárásra kötelező jogerős alapítéletben szereplő iránymutatás tartalma és jogszerűsége az új eljárásban hozott döntés elleni közigazgatási pernek nem tárgya [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 19. § (2), (3) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 123. § (1) bek. f) pont; 2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (3) bek., 97. § (4) bek.].

Semmis a közigazgatási cselekmény, ha a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabályszerűen megalakítva [2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) 92. § (1) bek. b) pont, 98. § (1) bek., (2) bek., 99. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az agrármérnök és jogász végzettségű felperes 2002. augusztus 28-án került bejegyzésre a szakértői névjegyzékbe. Az általa ellátható szakterületek között nem szerepel a termőföld forgalmazás és a termőföld értékbecslés.

A közigazgatási hatóság a kérelemre indult eljárása során a kérelem minden elemére köteles a tényállást tisztázni és a kérelemről dönteni, továbbá határozatát teljes körűen megindokolni [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 62. §, 81. §; 1997. évi CXL. törvény (Kult.tv.) 4/A. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséhez nem társul a jogellenes magatartás megszüntetését vagy jogszerű állapot helyreállítását előíró kötelező határozat meghozatala, ezért az Ákr. 103. § (4) bekezdése nem alkalmazható.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztésének nem előfeltétele a jogellenesség, ezért az nem tekinthető szankciónak.

A megismételt eljárás nem teremt új ügyet, így a jogvitát a bíróság által meghatározott keretek között kell véglegesen lezárni. Az alperes nem változtathatja meg alapvetően a megismételt eljárásban az értékelés keretrendszerét, új körülmények hiányában eltérő jogalapon álló döntést nem hozhat, nem üresítheti ki a jogerős ítélet iránymutatásában foglaltakat [2016. évi XC. törvény (Ákr.) 2. § (2) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (4) bek., 97. § (4) bek.; 2011. évi CXC. törvény (Nktv.) 32. § (2) bek.].

A felperes keresete érdemben csak akkor bírálható el, ha a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés tekintetében kereshetőségi joggal rendelkezik [2017. évi I. törvény (Kp.) 88. § (1) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A jogerős ítélet érdemi indokolása során az Alaptörvény 28. cikke szerinti jogértelmezési követelmény érvényesítése, a jogalkotói cél figyelembevétele nem mentesíti a bíróságot a felek által vitatott jogintézmény releváns elemeinek a konkrét ügyre irányadó tételes jogszabályi rendelkezésekkel való összevetésén alapuló indokolás teljesítése alól [2013. évi CCXXXVVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bek. b) pont, 6. § (1) bek., 7. § (2) bek.; 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet (Jtcsr.)].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az Áht. 60/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során a hatóságnak arányosítási kötelezettsége áll fenn abban az esetben, ha a felperes pusztán adminisztratív hibát vétett a beszámoló elkészítése során, de a beszámoló alapjául szolgáló dokumentumok vizsgálata alapján egyébként megállapítható, hogy a támogatás célja ténylegesen megvalósult és a támogatás felhasználása során felperes az egyéb, az adminisztratív követelményeken túli jogszabályi feltételeknek egyébként eleget tett [2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 47. § (1)–(2) bek., 58. §, 59. §, 60/A. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2.

I. Az önkormányzat településképi rendeletében az ágazati jogszabályok felhatalmazása nélkül nem jogosult a hiánypótlás elrendelésének kizárására.
II. A településképi bejelentési eljárásban a rendeltetésváltozásnak az országos településrendezési előírásoknak való megfelelése is vizsgálat tárgyát képezi a helyi építési szabályzat alkalmazása során [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 44. §; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1) bek.].