Az Foktftv. és a Rendelet hatálya alá tartozó ingatlan-nyilvántartási ügyekben az Inytv. rendelkezései az irányadók az Foktftv.-ben és a Rendeletben foglalt eltérésekkel. A bekebelezési eljárásban egyoldalú jognyilatkozatot tevő személy állampolgárságát az okiratnak tartalmaznia kell. Ennek hiányában az okirat nem alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (1) bek. g) pont; 647/2020. (XII. 23.) Korm. rend. 36. § (1) bek.; 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) 2. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perbeli ingatlan 1748/1940-ed arányban a felperes, míg 192/1940-ed arányban az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdekelt) tulajdonát képezi.
[2] A felperes 2021. január 27-én kezdeményezte az érdekelt felé az ingatlan közös tulajdonának megszüntetését a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) rendelkezéseire alapítottan.
[3] Az érdekelt a 2021. március 4-én kelt nyilatkozatában a bekebelezéshez nem járult hozzá. Az érdekeltnek az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadára 2021. február 22-én tízmillió forint és járulékai erejéig jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre.
[4] A felperes 2021. augusztus 4-én kérelmet nyújtott be az alperesnél a perbeli ingatlannak az érdekelt tulajdonában álló hányadára, annak megszerzése érdekében. Mellékeltként csatolta egyebek között a 2021. augusztus 4-én kelt „Bekebelezési egyoldalú nyilatkozat” megnevezésű iratot. Az okirat tartalmazta a felperes személyi azonosító számát, de nem került feltüntetésre benne a felperes állampolgársága. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem ugyanakkor rögzítette azt, hogy a felperes magyar állampolgár.
[5] Az alperes a 2021. augusztus 12-én hozott 57410/2021. iktatószámú határozatában a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Az indokolás szerint az okiratnak ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bejegyzés alapjául szolgálhasson eleget kell tennie az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 32. §-ában meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek. Az érdemi vizsgálat során a hatóság megállapította, hogy a becsatolt okirat nem tartalmazza a bekebelező fél állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát, így ahhoz, hogy tulajdonjoga bejegyezhető legyen az okirat tartalmát kellene módosítani. Az elutasítás jogszabályi alapjaként az alperes az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontját és 39. § (3) bekezdés a) pontját jelölte meg.
[6] Az alperes tájékoztatta a felperest, beadványának további pótolható hiányossága, hogy nem csatolta az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát.
A kereseti kérelem
[7] A felperes anyagi jogi jogsérelmekre hivatkozással nyújtott be keresetet az alperes határozatával szemben.
Az elsőfokú ítélet
[8] A törvényszék jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta az Foktftv. 1. § (1) bekezdését, 2. §-át, a 16. § (1), (2), (7) bekezdéseit, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 114. § (1) bekezdését, az Inytv. 26. § (1), (3) bekezdéseit, 29. §-át, a 32. § (1) bekezdés g) pontját, a 39. § (3) bekezdés a) pontját, valamint a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 36. § (1) bekezdését.
[9] Elsődlegesen hangsúlyozta, az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontja – az állampolgárság okiratban történő kötelező feltüntetése – az egyoldalú bekebelező nyilatkozat körében is irányadó. Ezt az álláspontot támasztja alá a Rendelet 36. § (1) bekezdése is, amely úgy rendelkezik, hogy a bejegyezés alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelező tulajdonostárs által tett bekebelező nyilatkozat is.
[10] A törvényszék szerint a felperesnek az Foktftv. 16. § (7) bekezdésére való hivatkozása nem alapos, mert ez a rendelkezés kizárólag az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokra vonatkozik, továbbá egyoldalú jognyilatkozat esetén ad könnyítést arra vonatkozóan, hogy a többi tulajdonostársnak kizárólag a tulajdoni lapon szereplő adatait kell feltüntetni.
[11] Az a körülmény, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem tartalmazza a felperes állampolgárságát, nem teszi lehetővé a kérelem szerinti bejegyzést, mivel a kérelem és az okirat kötelező tartalmi elemeit illetően az Inytv. 26. § (3) bekezdése és 32. § (1) bekezdése önálló rendelkezéseket tartalmaz.
[12] A személyi azonosító számra történő hivatkozását a felperes elkésetten terjesztette elő, azonban ennek érdemi elbírálása esetén sem foghatna helyt a kereset, miután a személyi azonosító nem pótolja az állampolgárság megjelölését.
[13] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség felperes által csatolt jelzése a közigazgatási bíróságra nem kötelező.
[14] Az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozat hiányában nincs jelentősége annak, hogy a kérelemhez a felperes nem mellékelte az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának nyilatkozatát.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek
[15] Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Ákr. 36. § (1), (2) bekezdéseit, az Inytv. 32. § (1) bekezdését, az Foktftv. 2. §-át, 16. § (7) bekezdését, továbbá a Rendelet 36. § (1), (2) bekezdését. Hangsúlyozta, a törvényszék az irányadó jogszabályokat tévesen alkalmazta.
[16] Jelen esetben az Foktftv.-hez mint speciális jogszabályhoz képest az Inytv. és a földforgalmi jogszabályok lex generalisnak tekintendők.
[17] Az Foktftv. 16. § (7) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy mit kell tartalmaznia a tulajdonjog bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak.
[18] Ebből a törvényi rendelkezésből nem következik, hogy kiterjesztően kell értelmezni azt és olyan többlettartalmat, adatot, amely egyébként más hatósági nyilvántartásból kinyerhető és szükségtelen is, hiszen az Foktftv. megalkotásának pont az volt a célja, hogy keletkezésétől függetlenül számolja fel a mezőgazdasági földterületeken létrejött osztatlan közös tulajdont, és rendezze a jogosultak ingatlan-nyilvántartási adatait.
[19] A rendezésbe állampolgárságtól függetlenül mindenki beletartozik. A rendezés egyik módja a bekebelezési eljárás.
[20] Az Foktftv. 16. § (7) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy a lex generalis taxatív felsorolásából mit nem kell a bekebelezési eljárás során előterjesztett tulajdonjog bejegyzési kérelemnek tartalmaznia, egyeben meghatározza az értelmezés irányát is. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság az Foktftv. 16. § (7) bekezdéséhez képest többlettartalmat nem követelhet.
[21] A törvényszék azzal, hogy a fenti jogszabályi rendelkezést kiterjesztően értelmezte jogszabálysértően járt el.
[22] Az alperesnek és az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kellett volna lennie az Ákr. 36. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra. A felperes személyi okmányai magyar hatóság által kiállítottak, amelyek magyar személyre rendszeresített személyes adatokat tartalmaznak. Ezt meghaladóan az alpereshez benyújtott kérelemben a felperes nyilatkozott az állampolgárságát illetően.
[23] A felperes nyilatkozatai – így a bekebelezési egyoldalú nyilatkozata is – tartalmazzák a személyi azonosító számát, amely egyértelművé teszi a felperes állampolgárságát, hiszen eltérő számsor kezdete van a külföldi és a magyar állampolgároknak.
[24] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta, részletesen nyilatkozott a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra.
[25] Az érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogai indokai
[27] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[28] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[29] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le.
[30] Az Foktftv. 2. §-a többek között kimondja, hogy az e törvény szerinti eljárások során az Inytv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[31] A Rendeletet a Kormány az Foktftv. 29. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotta meg, ez a jogszabály rögzíti a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályait.
[32] A Kúria hangsúlyozza, az Foktftv. és a Rendelet hatálya alá tartozó ingatlan-nyilvántartási ügyekben az Inytv. rendelkezései az irányadók az Foktftv.-ben és a Rendeletben foglalt eltérésekkel.
[33] A Rendelet 36. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartás bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősül a bekebelezés tárgyában létrejött és összes tulajdonostárs által aláírt szerződés vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat.
[34] A felperes 2021. augusztus 4-én tette meg a bekebelezési egyoldalú nyilatkozatát, amely az Foktftv. 36. § (1) bekezdésének második fordulatára figyelemmel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak minősül.
[35] Az Inytv. 32. § (1) bekezdés a)–g) pontjai határozzák meg azokat a kellékeket, amelyeket az okiratnak tartalmaznia szükséges, ahhoz, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson. A 32. § (1) bekezdés g) pontja előírja, hogy az okiratnak tartalmaznia kell a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.
[36] Az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontjából és a Rendelet 36. § (1) bekezdéséből következően a bekebelező tulajdonostárs – jelen esetben a felperes – által tett egyoldalú nyilatkozat akkor szolgálhat ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául, ha az egyebek mellett tartalmazza a bekebelező tulajdonostárs állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.
[37] A korábban írtaknak megfelelően a Rendelet 36. § (1) bekezdésének második fordulata tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak minősíti a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozatot, amelynek így meg kell felelnie az Inytv. 32. § (1) bekezdés a)–g) pontjaiban írt valamennyi feltételnek ahhoz, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson. Ez azt jelenti, hogy a Rendelet 36. § (1) bekezdése terjeszti ki a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozatra az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazhatóságát. Ebből következően – a felperes érvelésével szemben – nincs szó kiterjesztő bírói jogértelmezésről. Az elsőfokú ítélet [48] pontja egyértelműen a fenti logikának megfelelően került megfogalmazásra.
[38] Az Foktftv. 16. § (7) bekezdése kimondja, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnak az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat csak a bekebelező, valamint a bekebelezés tárgyában létrejött szerződés esetén a szerződést aláíró tulajdonostársak esetében kell tartalmaznia. Egyoldalú jognyilatkozat esetén az okiratnak a tulajdonostársak tulajdoni lapon szereplő adatait kell tartalmaznia.
[39] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az Foktftv. 16. § (7) bekezdés első mondata az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokra irányadó, ezek tekintetében ad könnyítést az okirat tartalma körében. Ugyanakkor az állampolgársági nyilatkozat kötelező adatként történő meghatározását nem az Inytv. 32. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja, hanem e jogszabály g) pontja határozza meg, ezért erre az adatra az Foktftv. 16. § (7) bekezdés első mondata nem alkalmazható.
[40] Az Foktftv. 16. § (7) bekezdés második mondata nem a bekebelező tulajdonostársra, hanem az érintett ingatlan többi tulajdonostársára vonatkozik, erre tekintettel a perbeli esetben szintén nem releváns.
[41] Az Ákr. 36. § (1) és (2) bekezdése a kérelem tartalmára rögzítenek szabályokat. A felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmének elutasítására azonban nem a kérelem, hanem az okirat hiányossága miatt került sor, így az Ákr. 36. § (1) és (2) bekezdése nem irányadó, mert nem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra vonatkozik.
[42] A Kúria kiemeli, amíg a kérelem kötelező tartalmi elemeit az Inytv. 26. § (3) bekezdése, addig az okirat kellékeit a már többször hivatkozott Inytv. 32. § (1) bekezdése határozza meg. Az, hogy a kérelemben feltüntetésre került a felperes állampolgársága az okirat ebbéli hiányosságát nem pótolja. Szintén nem teszi bejegyezhetővé az okiratot az a tény, hogy tartalmazza a felperes személyi azonosító számát, ugyanis ez szintén nem pótolja az állampolgárságra vonatkozó okirati nyilatkozatot. Az Inytv. 32. § (1) bekezdésének kógens szabályától sem az ingatlanügyi hatóság, sem a bíróságok nem térhetnek el.
[43] A felülvizsgálati bíróság végezetül hangsúlyozza, az Foktftv. hatálya alá tartozó mező-erdőgazdasági hasznosítású földek esetén kiemelt jelentőséggel bír az állampolgárság. Ezt bizonyítja egyebek mellett az Foktftv. preambuluma is, amely célként tűzi ki többek között a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítását, gazdasági pozícióik megerősítését.
[44] A Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.III.37.743/2022/5.)