Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos korlátozás érdekében folytatott, a szükséges engedély kiadásához elfogadható technológiai gyakorlat megfelelőségének igazolása az üzemeltető feladata annyiban, hogy a hatóság rendelkezésére bocsássa a korlátozás vissza nem fordíthatóságára vonatkozóan szükséges bizonyítékoka [2012. évi CCXVII. törvény (Ügkr.tv.) 3. § (1) bek.; 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (Ügkr.vhr.) 1. § (5) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2017. év óta folytat gumiabroncsgyártást, mely keretében a kazánházban (a továbbiakban: létesítmény) három gőzkazánt üzemeltet, melyek összes névleges bemenő hőteljesítménye 3X12,226 MW, azaz 36,678 MW. A gőzkazánok gyártójának kizárólagos képviselője, a Kft. igazolta, hogy a kazánok maximális hőteljesítményét szoftveresen beállították 8,991 MW–8,719 MW–8,962 MW értékben. Ezen felül annak érdekében, hogy a kazánok bemenő hőteljesítménye 20 MW alatt maradjon, a felperes egyszerre kettő darab kazánt üzemeltet, az egyik kazán mindig lakatolásra (ún. LOTO eljárás) kerül. E megállapítás alátámasztására a gázfogyasztást rögzítő rendszer, a kazánnaplók és a gázfogyasztást rögzítő dokumentumok szolgálnak. A felperes a kazánok üzembe helyezését különböző időpontokban tervezte, ám a próbaüzem kezdete 2017. január 15. napja.
[2] Közigazgatási hatósági levegőtisztaság-védelmi alapengedély többszöri módosítását követően az alperes további eljáró hatóságként ún. megelőző eljárást indított a felperes üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos tevékenysége tárgyában.
[3] A hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mint jogelőd bíróság a 106.K.33.587/2019/7. számú ítéletével az alperest új eljárásra kötelezte. Iránymutatásul előírta, hogy az alperes – az akkori tényállás alapján meghozott döntés esetén – köteles tartalmi szempontból ismertetni a felperes által hiánypótlásként csatolt iratokat és dokumentumokat, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. § (4) bekezdésében és a 81. § (1) bekezdésében foglaltak alapján számot adni arról, hogy azok összevetve a tényállás egyéb elemeivel és a releváns jogszabályi rendelkezésekkel mi alapján nem hitelt érdemlő bizonyítékok a névleges bemenő hőteljesítmény küszöbértéke tekintetében. Az értékelés körében ismertetnie kell, hogy azt milyen szempontok mentén végezte, az értékelés során milyen tényeket, körülményeket, jogi rendelkezéseket vett figyelembe, ennek alapján pedig a tényállási elemeknek az irányadó jogszabályokkal való ütköztetése nyomán jogi álláspontját részletesen indokolnia kell.
[4] Az ítélet alapján az alperes 2020. február 24. napján hivatalból megismételt eljárást indított a felperes üvegházhatású gáz kibocsátási engedély (a továbbiakban: ÜHG engedély) köteles tevékenységének ellenőrzése tárgyában.
[5] Az alperes a 2020. március 20. napján kelt NEKH/2005-5/2020-ITM. számú határozatával a felperest tevékenysége ÜHG engedély nélküli folytatása miatt 29 000 000 forint összegű bírság megfizetésére, valamint az ÜHG engedély iránti kérelem benyújtásáig naponta további 25 000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezte, mivel a felperes névleges bemenő hőteljesítménye meghaladja a 20 MW-t, ám tevékenységét a próbaüzem kezdetétől ÜHG engedély nélkül folytatta.
[6] Rögzítette az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (Ügkr. tv.) 3. § (1) bekezdése alapján, hogy a próbaüzem is kizárólag ÜHG engedély birtokában végezhető, mivel a felperes az Ügkr. tv. 1. melléklet I. pontja szerinti tevékenységet végez a létesítményben. A felperes létesítményét 2017. január 15. napján helyezte üzembe. Az üzembe helyezésre, illetve a használatbavételre vonatkozó dátumok azonban csak a felperes 2019. május 15. napján tett nyilatkozata alapján jutottak az elsőfokú környezetvédelmi hatóság és az alperes tudomására. A légszennyező pontforrások létesítésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi engedély előírásainak megfelelően a felperes által tett hivatalos bejelentés módosítása, felülírása több mint két év eltelte után nem elfogadható. A tüzelőberendezések egyenkénti üzembe helyezésének és használatbavételének dátumai sem releváns információk a létesítmény próbaüzemének meghatározásakor.
[7] Megállapította, hogy a felperes ÜHG engedély köteles tevékenységet folytat, de nem rendelkezik ÜHG engedéllyel. Az ÜHG engedély kiadása tekintetében az elsőfokú környezetvédelmi hatóság által kiadott, hatályos módosított alapengedélyben feltüntetett tüzelőberendezések összes névleges bemenő hőteljesítménye irányadó. A felperes kötelessége a létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményének és ebből fakadóan a tüzelőberendezések egyenkénti, valós névleges bemenő hőteljesítményének megállapítása az az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (Ügkr. Vhr.) 2. melléklet 2.7. pontja mentén. Ahhoz, hogy a létesítmény összes névleges bemenő hőteljesítményének korlátozása megjelenhessen, műszaki biztonsági hatóság által kiállított engedély szükséges a vonatkozó gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 3. § (1) és (2) bekezdései alapján. Ilyen igazolás hiányában az elsőfokú környezetvédelmi hatóságnak sincs lehetősége a módosított alapengedélyben megjelölt összes névleges bemenő hőteljesítmény értékét módosítani, így az ÜHG engedély kiadása során alapul vehető adat sem áll rendelkezésre. Műszaki biztonsági megfelelőséget igazoló, egyben a tüzelőberendezés névleges bemenő hőteljesítményét hitelesen tartalmazó dokumentum vagy a berendezés gyártója/forgalmazója/azok megbízottja által az átalakítás megfelelőségét igazoló nyilatkozatra a műszaki biztonsági hivataltól adott válasz nem áll rendelkezésre. A „technológia mértékadó teljesítménye” érték az összes névleges bemenő hőteljesítmény meghatározásakor irreleváns. Megállapítása és az EU Emisszió Kereskedelmi Rendszer (a továbbiakban: EU ETS rendszer) szabályozása szerint nincs érvényben olyan jogszabály, amely alapján a létesítményekben található berendezések fentiekben részletezett üzemeltetését (szoftveres korlátozás) el lehetne fogadni a névleges bemenő hőteljesítmény módosítására. Ennek igazolására a felperes által benyújtott dokumentáció részét képező nyilatkozatok, valamint a berendezések földgázfogyasztása pedig egyáltalán nem alkalmas, tekintettel arra, hogy ezek az adatok semmilyen módon nem változtatják meg a tüzelőberendezések összes névleges bemenő hőteljesítményét. Olyan igazolás, amely viszont hitelt érdemlő bizonyíték lenne, nem került benyújtásra.
[8] Az üzemeltetési gyakorlat, a felperesi nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kazánok teljesítményének korlátozásáról szóló adatok különbözőek, egymással ellentmondásban állnak, a kazánok üzemeltetése és a teljesítménye állandóan változik, sohasem állandó. A szoftveres korlátozás nem egzakt, nem elfogadható. A felperes által az eljárás keretén belül benyújtott dokumentumok nem fogadhatók el hitelt érdemlő iratoknak. A felperes üzemeltetési gyakorlatának figyelembevételére nincs lehetősége, tekintettel arra, hogy az semmilyen módon nem befolyásolja igazoltan a létesítmény tüzelőberendezésének összes névleges bemenő hőteljesítményét.
[9] A LOTO eljárás továbbá eszerint egy munkavédelmi biztonsági eljárás, nem a kazánok hőtermelésének szabályozására fejlesztették ki, nem befolyásolja semmilyen módon a létesítmény tüzelőberendezéseinek összes névleges bemenő hőteljesítményét. Az Ügkr. vhr. 2. melléklet 2.5. és 2.3. pontjai alapján a tartalék tüzelőberendezéseket is figyelembe kell venni az EU ETS rendszer hatálya alá tartozás megállapításánál, így a módosított alapengedélyben szereplő „technológia mértékadó teljesítménye” kifejezés és a hozzá tartozó érték teljes mértékben irreleváns.
[10] Az Ügkr. vhr. 2. melléklet 2.7. pontja, és az annak alapját képező az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) I. melléklet 3. pontja az összes névleges bemenő hőteljesítményt veszi alapul. A felperes állításával szemben nem az egy adott pillanatban működő technikai egység hangsúlyos, hanem valamennyi üzemanyag égetésre alkalmas, azaz üzemanyag-égetésre üzemképes technikai egység névleges bemenő hőteljesítményét kell figyelembe venni. Az Ügkr. vhr. 2. melléklet 2.7. pontja nemcsak a küszöbértéket, hanem a szükséges bizonyítást is szabályozza. Az alperesi indokolás szerint a felperes az EU ETS rendszer hatálya alá tartozik, a mentességi szabályok (Irányelv 4. cikk) nem értelmezhetők vonatkozásában, hiszen még nem került be a rendszerbe. A 140 kWth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 53/2017. (X. 18.) FM rendelet (a továbbiakban: 53/2017. FM. r.) 2. § (1) bekezdés 7. pontja, valamint az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: 2015. évi LVII. tv.) 1. § 27. pontja a névleges bemenő hőteljesítmény megállapításakor nem mérvadó. Kizárólag a gyári adatok, nem pedig a pillanatnyi vagy jelenlegi/aktuális használatra jellemző adatok irányadók. Utalt arra, hogy a felperes lakat-használat figyelembevételére műszaki biztonsági hatóságnál indított eljárása az ügyintézési határidő lejárta miatt nem volt bevárható.
[11] A bírságot a határozat meghozataláig a hatósági gyakorlatban kiforrott méltányosságot is gyakorolva az Ügkr. tv. 32. § (1) bekezdése, 33. § (3) bekezdése és az Ügkr. vhr. 20. § (1) bekezdése alapján szabta ki.
A kereseti kérelem és a védirat
[12] A felperes 2020. április 22-én benyújtott keresetében a határozat megsemmisítését kérte.
[13] Álláspontja szerint az alperes az Ákr. 62. §-át sértő módon elmulasztotta tisztázni a tényállást, a tényállás tisztázására irányuló bizonyítást nem folytatta le. Tévesen értelmezte az irányadó anyagi jogi előírásokat, nem hozott a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást, ezen túlmenően súlyosan megsértette az Ákr. 2. §, 4. § és 6. § szerinti eljárási alapelveket.
[14] Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-575/20. számú ítéletét (a továbbiakban: EUB ítélet) követően a felperes – annak [32], [41]–[43], [45] bekezdéseit idézve és az elvi megállapítást kiemelve – kérelmében arra jutott, hogy e döntéssel az alperes határozati érvelése ellentétes az Irányelv I. mellékletének 3. pontja kapcsán.
[15] A kereseti kérelem tárgyában előterjesztett védiratában az alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az eljárás során a jóhiszeműség követelményének megfelelően az ügyféllel együttműködve járt el.
Az elsőfokú ítélet
[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
[17] Indokolásában kiemelte, hogy az alperes a létesítmény üzembe helyezésének kezdeti időpontjával kapcsolatosan felperesi nyilatkozatokra alapított, egyben kellően indokolt megállapítást tett, annak jogszerűtlenségét alátámasztó hivatkozás nem merült fel.
[18] A légszennyező pontforrások létesítésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi engedély előírásainak megfelelően a felperes által tett hivatalos bejelentés módosítása, felülírása több mint két évbe telt, ami nem elfogadható, továbbá a tüzelőberendezések egyenkénti üzembe helyezésének és használatbavételének dátumai sem releváns információk a létesítmény próbaüzemének meghatározásakor.
[19] A műszaki biztonsági hatóság előtt is folyt eljárás. A műszaki biztonsági hatóság BO/31791-4/2020. számú válaszlevelében azonban arról adott számot, hogy a működtetési rendszert hatóságuk csak műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizte. Ennek ismeretében az alperes határozatának módosítását nem látta indokoltnak, amit az ítélet indokolása sem tart kifogásolhatónak. Egyébiránt az ítélet rögzítette, hogy a felperes a hatósági eljárásban az egyéb eljárások megindulásáról, állásáról az alperest nem tájékoztatta.
[20] A bíróság a perben azt állapította, meg, hogy a határozat a jogszerűségi követelményeknek eleget tett, mind a ténybeli alapjait, mind a tényállásból levont következtetéseit tekintve alkalmas volt az érdemi vitatások felülvizsgálatára.
[21] Az alapengedélyt érintő döntések műszaki biztonsági hatóság határozatait alapul véve születtek, az alperes szintén az ezen eljárásokban megállapított adatokat figyelembe véve döntött. A perben azonban egyértelműsítésre került, hogy a környezetvédelmi és a klímavédelmi eljárások eltérő szempontok vizsgálatára irányulnak. A klímavédelmi eljárás az Ügkr. tv. 3. § (1) bekezdése szerinti ÜHG engedély szerinti tevékenységet érinti, mely során a névleges bemenő hőteljesítményt kell meghatározni. Hangsúlyozandó, hogy a klímavédelmi ügyben az volt a kérdés, hogy mely adat vehető figyelembe összes névleges bemenő hőteljesítmény meghatározása során.
[22] Az elsőfokú bíróság eljárása során a felperes indítványára az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte, amely C-575/20. számú előzetes döntéshozatali eljárásban hozta meg ítéletét, értelmezve az Irányelv I. mellékletének 3. pontját.
[23] Az EUB ítélet szerint állandó a korlátozás akkor, ha a csökkentés jelentős műszaki beavatkozás vagy az illetékes nemzeti hatóság hozzájárulása nélkül nem fordítható vissza. A felperes állandó korlátozásnak egyrészt a kazánok szoftveres beállítását, másrészt a LOTO eljárást tekinti. A szoftveres korlátozást érintően a szoftverben – külső beavatkozással (Kft. közreműködése által) való szabályozottsága folytán – bármikor eszközölhető változtatás. Az elvi lehetősége a beavatkozásnak eszerint fennáll. A bíróság az alperes álláspontját osztotta a tekintetben is, hogy a LOTO eljárás sem minősül az állandó teljesítmény korlátozásának, a névleges bemenő hőteljesítmény meghatározását nem befolyásolja, mivel a LOTO csupán egy munkavédelmi intézkedés.
[24] Az elsőfokú bíróság összességében azt állapította meg, hogy a felperes tekintetében nincs az EUB ítéletnek megfeleltehető állandó korlátozás. Az összes névleges bemenő hőteljesítmény a 20 MW-ot meghaladja, tehát a felperes ÜHG engedélyköteles tevékenységet végez.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[25] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte.
[26] Álláspontja szerint a megelőző ítélet iránymutatását nem tartotta be az alperes. A közigazgatási eljárásban nem vizsgálták teljeskörűen a becsatolt iratokat. Az EUB ítélete alapján sem volt elégséges eszerint az alperesnek kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott alaphatározatban foglaltakra hivatkoznia és határozatát kizárólag annak tartalmára alapítani, hanem vizsgálnia kellett volna a korlátozás állandó jellegét, ellenőrizhetőségét, amelynek alapjául szolgálhattak a felperes által benyújtott iratok és dokumentumok. A felperes vitatta, hogy a környezetvédelmi és a klímavédelmi eljárások eltérő szempontok vizsgálatára irányulnának. Nem egyedül az alapengedélyben foglaltak az irányadóak ugyanis, ezért a további klímavédelmi szabályok szempontjából az iratokat, dokumentumokat vizsgálnia kellett volna. A bíróság ezt nem tartotta szükségesnek, ami miatt eljárása a felperes szerint szintén jogsértő.
[27] A felülvizsgálati kérelem továbbá arra irányul, hogy az elsőfokú bíróság jogsértő módon figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes keresetében, valamint 2020. augusztus 25. napián kelt nyilatkozatában is vitatta az alperesnek az értékelését. A kazánok üzembe helyezésének felperes által és a környezetvédelmi hatóság által jelzett, tényleges és igazolt időpontjai helyett határozatát felperes egy korábbi, más hatósági eljárásban, mégpedig az alapengedély kiadására irányuló eljárásban a környezetvédelmi hatósághoz tett BO/16/170908/2016. számú bejelentésére alapította. Az alperesnek eljárása során a felperes 2019. május 15. napján kelt nyilatkozatát kellett volna figyelembe vennie, mert az a kazánok üzembe helyezésének tényleges időpontját jelölte meg. A tényleges üzembe helyezést követően lehet csak szó üvegházhatású gázok kibocsátásáról.
[28] A Műszaki Biztonsági Hatóság határozatának a bevárása továbbá a felperes szerint szükséges lett volna. Álláspontja szerint az alperesnek határozata kiadásakor hatályos, HE-02/KVTO/024297/2019. számú alapengedélyt el kellett volna fogadnia, mert az a fizikai és szoftveres korlátozást is rögzítette (technológia mértékadó teljesítménye). Az alapengedély és módosítása a kazánok szoftveres és fizikai korlátozását konkrétan rögzítette, így ezen korlátozások a hatóságok hozzájárulása nélkül nem fordíthatók vissza, ezért a korlátozást az EUB ítéletében foglaltak alapján az alperesnek figyelembe kellett volna vennie. Az elsőfokú bíróság jogellenesen tekintett el ettől a körülménytől.
[29] A felperes szerint a bíróság ügy érdemére kiható eljárási szabálysértése, hogy nem értékelte azon hiányosságot, miszerint a korlátozások állandó jellegét az alperesnek vizsgálnia kellett volna a felperes által becsatolt iratok, dokumentumok alapján. Az alperes ugyanakkor hatáskörének gyakorlását a környezetvédelmi hatóságtól elvárva kizárólag a módosított alapengedélyre kívánta határozatát alapítani, amely engedélyt a felperes jelzése ellenére nem várt be.
[30] A kérelem szerint az elsőfokú bíróság megsértette a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (1) bekezdését, ami által a felperesnek sérült az Alaptörvény XXIV. cikkében rögzített tisztességes eljáráshoz való joga.
[31] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmét elkésetten nyújtotta be, amelyet ezért a Kúria csak nyilatkozatként tudott figyelembe venni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[32] A felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott.
[33] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdésének, továbbá a Kp. 120. § (5) bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül.
[34] Jelen ügyben arról kellett dönteni, hogy az elsőfokú bíróság helyesen rendelkezett-e abban a tekintetben, miszerint az alperes követte a megelőző bírói ítélet új eljárásra vonatkozó iránymutatását, továbbá anyagi jogi értelemben a felperes ÜHG engedélyköteles tevékenységet folytat-e.
[35] Az Ákr. 2. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményének megfelelően jár el. Az Ákr. 6. § (1) bekezdése értelmében az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes az eljárás megindulásáról értesült, nyilatkozattételre lehetőséget kapott, mellyel élt is, az alperes helyszíni ellenőrzést is végzett, hiánypótlási felhívásokat bocsátott ki, melyek alapján eljárása jogszerű, és az ügy körülményeire tekintettel szükségszerű, az tehát eljárásjogi szempontból nem volt jogellenes.
[36] A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatja, hogy az alperes követte volna a megelőző ítéletben adott bírói iránymutatást, azaz továbbra sem vizsgálta kellően az általa becsatolt iratokat.
[37] A Kúria megvizsgálva tételesen a felek álláspontját a felperes eljárási kifogásairól megállapítja, hogy azok egy koncepcionális kérdésre vezethetők vissza, nevezetesen az alapengedély és az ÜHG engedély egységére. Az alperes ezzel szemben következetesen állítja, hogy ezek egymásra épülő, de ezen túlmenően tartalmilag elválasztandó követelményekhez kötöttek. Az alperes határozata ezen az alapon azért nem megy tovább a tevékenység folytatására irányuló bizonyításban, mert az engedélyek közötti jogi megfelelés igazolási pontjaira koncentrál.
[38] Az alperes a rá vonatkozó szabályok alapján törekedett besorolni a létesítményt. A levegőtisztaság-védelmi határozatban megállapított névleges bemenő hőteljesítmény álláspontja szerint nem befolyásolja saját döntését, mivel neki a rá vonatkozó szabályok szerint kell a besorolást végeznie.
[39] Megállapítható, hogy az engedélyek jogi tárgyára irányuló értékelés, azok egymáshoz való viszonyának értelmezése nagyobb részben anyagi jogi kérdés, ami pedig a felperes által felemlített bizonyításnak nem eljárását, hanem érdemben tartalmát érinti.
[40] A Kp. 115. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati eljárásban jogkérdést bírál felül, a bizonyítékok fölülmérlegelésére nincs lehetősége. Az EUB ítélete az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikk alapján kért előzetes döntés továbbá kötelező a tagállami bíróságokra.
[41] Jelen ügyben a hivatkozottak szerint az EUB értelmezést adott az alkalmazandó Irányelv I. mellékletének 3. pontja vonatkozásában. Eszerint azt úgy kell értelmezni, hogy valamely létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét az e létesítményt alkotó műszaki egységek maximális névleges bemenő hőteljesítményének összeadásával kell kiszámítani, kivéve ha e maximális névleges bemenő hőteljesítmény üzemeltető általi korlátozása állandó jellegű, és mind e korlátozás meglétét, mind annak állandó jellegét a kibocsátási egységek kiosztására hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság ténylegesen ellenőrizheti.
[42] Az EUB ítélet [45] bekezdési pontja szerint az üzemeltető feladata, hogy az említett hatóság rendelkezésére bocsássa az e tekintetben szükséges bizonyítékokat.
[43] A perben eldöntendő anyagi kérdés az volt, hogy a felperes ÜHG engedélyköteles tevékenységet folytat-e, az összes névleges bemenő hőteljesítménye milyen mértékű. Nem volt vitatott a felek között a kazánok korlátozás előtti és azt követő hőmennyisége, továbbá az sem, hogy a felperes egyszerre ténylegesen két kazánt üzemeltet.
[44] Az alperes és az elsőfokú bíróság a felperesi tevékenység, létesítmény ÜHG engedélyköteles voltát állapította meg arra alapítottan, hogy az összes beépített névleges bemenő hőteljesítmény meghaladja a 20 MW-ot. A felek között abban volt nézetkülönbség, hogy a felperes által alkalmazott szoftveres korlátozás és lakatolás eredményeképpen keletkező tényleges bemenő hőteljesítmény jog szerint mentesíti-e őt az ÜHG engedély alá tartozás alól.
[45] Az Ügkr. tv. 3. § (1) bekezdése alapján az 1. melléklet I–XXI. pontjában meghatározott tevékenység – ideértve a próbaüzemet is – kizárólag a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott véglegessé vált kibocsátási engedély alapján folytatható.
[46] Az Ügkr. tv. 1. mellékletének 3. I. pontja szerint üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenység: a tüzelőanyagok égetése a 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítményű létesítményekben (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket).
[47] Az Ügkr. vhr. 1. § (5) bekezdése szerint a hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozat alapján adja ki, ha megállapítja, hogy az üzemeltető megfelel az Ügkr. tv.-ben foglalt feltételeknek. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg.
[48] Az Ügkr. vhr. 2. melléklet 2.7. pontja szerint, ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét a közösségi rendszer hatálya alá tartozás meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi – beleértve az Ügkr. tv. 15/B. §-a szerinti kivett berendezéseket is – üzemanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi – beleértve az Ügkr. tv. 15/B. §-a szerinti kivett berendezéseket is – típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók és motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű, továbbá a kizárólag biomasszát használó egységeket e számítás céljából nem kell figyelembe venni. A „kizárólag biomasszát használó egységekbe” azon egységek is beleértendők, amelyek csak indításukhoz vagy leállításukhoz használnak fosszilis tüzelőanyagot.
[49] A Kúria egyetért az ítéleti indokolással, miszerint az EUB ítélet rendelkezése egyértelmű abban, hogy főszabályként az adott létesítményt alkotó összes műszaki egység maximális névleges bemenő hőteljesítményét össze kell adni, ami jelen esetben 3X12,226 MW, azaz 36,678 MW, azaz meghaladja a 20 MW-ot.
[50] A felperes felülvizsgálati kérelmében szereplő érve, miszerint az 53/2017. FM r. eltérő szabályokat állapít meg az Ügkr. vhr.-hez képest, ezért arra egyáltalán nem lett volna építhető az alperesi határozat, a Kúria szerint nem megalapozott. Az alperes is hangsúlyozza ugyanis a környezetvédelmi és klímavédelmi szabályok eltérését. Ettől még azonban az alapengedély egyes megállapításait alapul vehette az Ügkr. vhr. szerinti eljárásában. A felperes az eljárás hibájára hivatkozáson túl nem jelöli meg, hogy a névleges összes hőteljesítményt – a határértéket érintően – ő milyen értéken állapítja meg, ha kazánokat együttesen kell számba venni.
[51] A kazánok üzembe helyezése időpontjának figyelmen kívül hagyására is hivatkozik a felperes, nem vitatja viszont a próbaüzem idejének létét. A Kúria ezzel összefüggésben az alperes érvét fogadja el, amellyel az Ügkr. vhr. 2. § (3) bekezdésére utal, amely szerint „üzembe helyezés alatt a próbaüzem megkezdése (…) értendő”.
[52] A Műszaki Biztonsági Hatóság határozatának bevárását illetően a Kúria álláspontja az, hogy annak jelentősége az ügyben nem perdöntő, hiszen másik eljárásról volt szó, ahol a döntésnek nincs visszaható hatálya. A felek közötti konkrét vita eldöntésében, jogi értelemben tehát, nincs szerepe.
[53] A későbbiekben kiadott engedély egyébként magában foglalta a korlátozásokat, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy ha ezeket tartalmukban az üzemmenet során módosítják, akkor ahhoz is tételesen kell-e hatósági jóváhagyás.
[54] A kivételszabály szerint a főszabály alól csak állandó jellegű és a nemzeti hatóság által ténylegesen ellenőrizhető korlátozás mentesít. E két feltételnek együttesen kell fennállnia, ezért a perbeli kérdés az volt, hogy a felperes esetében ezen kritériumok miként érvényesülnek.
[55] Az EUB ítélet [45], előbbiekben idézett pontja szerint az állandó jelleggel, azt jelenti, hogy a létesítmény üzemeltetője a teljesítményt oly módon csökkentette, hogy e csökkentés jelentős műszaki beavatkozás vagy az illetékes nemzeti hatóság hozzájárulása nélkül nem fordítható vissza, másrészt pedig mind e csökkentést, mind annak állandó jellegét e hatóság ténylegesen ellenőrizheti. Ezen üzemeltető feladata, hogy az említett hatóság rendelkezésére bocsássa az e tekintetben szükséges bizonyítékokat.
[56] Állandó tehát a korlátozás akkor, ha a csökkentés jelentős műszaki beavatkozás vagy az illetékes nemzeti hatóság hozzájárulása nélkül nem fordítható vissza. A felperes állandó korlátozásnak egyrészt a kazánok szoftveres beállítását, másrészt a LOTO eljárást tekintette.
[57] Az elsőfokú bíróság a perben – az EUB ítélet rendelkezéseire is figyelemmel – arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes helyes ténybeli alapon hozta meg határozatát. A hőteljesítmény szoftveres korlátozása eszerint nem kellően egzakt, mivel a beállítást a szoftver üzemeltetője végzi.
[58] A Kúria a felülvizsgálati kérelem után is úgy találja, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a szoftveres korlátozás csak jelentős műszaki beavatkozással szüntethető meg. Márpedig a szabályozás folytán ebben a kérdésben a felperesen volt a bizonyítási teher az Ügkr. tv. alapján, hiszen ez az engedély kiadásának feltétele. Téves a felperes azon álláspontja, hogy erre az alperest kellett volna kötelezni az eljárás során. A felülvizsgálati kérelem hivatkozza a kereset 12–14. oldalát, ahol azonban az üzemeltetési gyakorlat magyarázata szerepel, és nem annak igazolása, hogy csak jelentős műszaki beruházással lehetne ettől a gyakorlattól eltérni.
[59] Az EUB ítélet hivatkozott [45] pontja az előbbiekben idézett módon világosan kimondja, hogy az üzemeltető feladata, hogy a hatóság rendelkezésére bocsássa a korlátozás vissza nem fordíthatóságára vonatkozóan a szükséges bizonyítékokat.
[60] A LOTO-t illetően is az elsőfokú bírósággal egyezően az a Kúria álláspontja, hogy az nem fizikai korlátozás, mert akkor egy olyan fajta beavatkozást kellene feltételezni, amely bekapcsolással nem teszi lehetővé egy berendezés elindítását. Márpedig a felperes esetében a három kazán váltott működése ilyen technikailag biztosított szétválasztással nem jár. Az elsőfokú bírósággal egyezően állapítható meg, hogy sem a szoftveres, sem a fizikai korlátozás nem tekinthető olyannak, ami a főszabály alóli kivételként egyértelműen figyelembe vehető lenne. A kibocsátás korlátozásaként elfogadható kivételszabályok alkalmazása tehát igazolhatóan nem jöhetett szóba.
[61] A Kúria mindezek alapján anyagi jogi értelemben sem tartotta megalapozottnak a felülvizsgálati kérelmet, ezért a keresetet elutasító jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.VI.37.546/2022/7.)