Keresés

Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító indítványban nem elegendő idézni a felperes önkormányzati rendelet törvényellenességét alátámasztó érveit, mert az indítványnak a bíró belső meggyőződését kell tükröznie. A bírónak az előtte fekvő ügyben az alkalmazandó jog tekintetében kell állítania az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését [2017. évi I. törvény (Kp.) 37. § (1) bek. f), g) pont, 143. § (2) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 12/A. § (1)–(2) bek.].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

Az önkormányzati tulajdonra vonatkozóan a vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonhoz fűződő részjogosítványokat és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. A tulajdon külön törvény szerint meghatározott, a tulajdonos személyéhez kapcsolódó státuszkérdéseiről azonban nem rendelkezhet [2016. LXXIV. törvény (Tvtv.) 11/B. (1) bek.; 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 7. § (1) bek.; 2011. CXCVI. törvény (Nvtv.) 11. § (8) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Ha az adóhatóságnak az Itv. 59. § (1) bekezdés b) pontja szerinti értéket kell megállapítania, az e körben kifejtett jogi álláspontjával összhangban kell eljárnia az ingatlan forgalmi értékének meghatározásakor is [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. § (1b) bek., 72. § (4) bek., 91. § (1) bek.; 2017. évi törvény (Art.) 6. § (3) bek., 59. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

„Az állam környezetszennyezés miatti felelősségét nem kizárólag aktív magatartás alapozhatja meg, mivel a környezetet veszélyeztető magatartás tevékenység vagy mulasztás formájában is megvalósulhat.” [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 427. §, 428. §].

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

A gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. Ha külső szemlélő számára nem azonosítható a sátrakban vagy lakókocsikban zajló véleménynyilvánítás, felveti annak vizsgálatát, hogy ebben az esetben a nyilvános jelleg mint a gyűlés fogalmának tartalmi követelménye megvalósul-e. Ezek a felépítmények a gyülekezési jog gyakorlásának sem nélkülözhetetlen, sem pedig rendszerinti kellékei. Azok használatának időbeli korlátozása, a békés gyülekezéshez való jog lényeges tartalmát nem érinti, a korlátozás nem aránytalan [2018. évi LV.

A Tvtv.-ben főszabályként rögzített azon elvet, hogy a 75. § (5) bekezdése szerint a kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről természetvédelmi hatóságnak kell döntenie, a másodfokú eljárásra is vonatkoztatni kell még akkor is, ha a jogalkotó a másodfokon eljáró szervet külön nem nevesíti [86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (Korm.r.1.) 2. § (1) bek., 44/A. § (1) bek.; 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (Korm.r.2.) 8/A. § (1) bek., 13. § (1) bek.; 1996. évi LIII. törvény (Tvtv.) 75. § (2) bek.].

A hulladéklerakási járulék az Art. rendelkezései értelmében nem minősül adónak, ezért a hulladékgazdálkodási járulékkal összefüggő kötelezettségek nem adókötelezettségek.

Amennyiben a lakásépítési kedvezménnyel megvalósított ingatlan nem a támogatott személy és vele együtt költözők lakóhelyéül szolgál, és az ezzel összefüggő jogsértés folyamatos, a támogatási feltétel teljesítéséhez kötött visszaigénylési jog érvényesítésének kezdő időpontja az ottlakási kötelezettség tíz éves időtartamának végéhez kötődik.

Az adóigazgatási eljárásban az új tények előterjeszthetőségére vonatkozó korlátozás nem tartozik a bírósági jogorvoslat során hivatalból figyelembe vehető szabályok közé [2000. évi C. törvény (Sztv.) 52. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 78. §, 85. §; 2017. évi CLI. törvény (Air.) 124. §, 127. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az absztrakt normakontroll eljárásban a Kúria csak hatályos önkormányzati rendeletet vizsgálhat. Amennyiben absztrakt normakontroll eljárásban az eljárás megindítását követően az önkormányzat hatályon kívül helyezi az önkormányzati rendeletet vagy a támadott rendelkezést, úgy az eljárást a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján a 139. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, 81. § (1) bekezdés g) pontja szerint meg kell szüntetni [2017. évi I. törvény (Kp.) 81. § (1) bek. g) pont, 144. §].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás