12

A személyiségvédelem iránt indult perben a közéleti vitában kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, a szövegkörnyezetéből kiragadva, hanem a nyilatkozat többi részével együtt vizsgálva, a közlés lényegi mondanivalóját szem előtt tartva, az átlagos olvasó értelmezését is figyelembe véve kell meghatározni. A vélemény tartalma és annak helyes vagy helytelen volta a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése iránti igényt nem alapozza meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek.].

A kft. által a saját tulajdonú készlet biztosítására megkötött vagyonbiztosítási szerződés nem a tag üzletrészhez fűződő vagyoni érdekét biztosítja, ezért a kft. tagja nem minősül biztosítottnak [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 207. § (1) bek., 548. §, 556. §, 558. § (1) bek.].
 
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Közjegyzői okirat akkor látható el végrehajtási záradékkal, ha a feltétel bekövetkeztét – az adott esetben a felmondást és a felmondás közlését – is közokirat tanúsítja [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 369. § (1) bek. a) pont; 1994. LIII. törvény (Vht.) 23/C. § (1)–(2) bek.; 1991. évi XLI. törvény 142. § (2) bek., 147/A. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A közzétett bírósági határozattól való eltérésen alapuló felülvizsgálat mindig két felülvizsgálati ok egyidejű megvalósulását feltételezi. Ebből következik, hogy ha a közzétett határozattól való eltérésre való hivatkozás nem alapos, az állított anyagi vagy eljárásjogi törvénysértés önmagában is felülvizsgálatot alapozhat meg. Az indítvány elutasítására akkor kerülhet sor, ha az indítvány nem a Kúria által 2012. január 1. napját követően hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól való eltérést állít és/vagy az állított törvénysértés nem a Be. 649.

I. A tényállás és a rendelkező rész összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Az eljárási szabálysértés megállapítására főszabályként csak az vezethet, ha a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és büntetőjogi főkérdésben a tényálláson kívüli indokolás áll egymással ellentétben [Be. 608. § (1) bek. f) pont].

A másodfokú bíróság eljárása nem szorítkozhat csupán az indokolás formális meglétének ellenőrzésére, annak – a felülmérlegelés tilalmát nem sértve – a tartalmi ellenőrzésére is köteles. Az e körben feltárt logikátlanság és iratellenesség az indokolás formális megléte mellett is vezethet annak tartalmi hiányának megállapításához [Be. 609. § (1) bek., (2) bek. d) pont, 627. § (1) bek. a), b), c) pont].

I. A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha bizonyítás felvétele szükséges. E törvényi rendelkezés egyaránt vonatkozik a nem ügydöntő végzés elleni és az ítélet elleni fellebbezés elbírálására. A Be. 598. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tanácsülés mint eljárási forma nem korlátozza a bizonyítás lehetőségét, éppen fordítva, a bizonyítás felvételének szükségessége határozza meg az eljárási formát [Be. 600. § (1) bek. b) pont].

A védő kizárására sor kerülhet abban az esetben is, ha az általa védett terheltek és bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.

Költségvetési csalás esetén a tévedésbe ejtés (tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, valós tény elhallgatása) tényállásszerű minden olyan esetben, amikor az adott jogi szabályozás mellett igénybe vehető, a Btk. 396. § (9) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetésből származó támogatás feltételeinek kijátszásával történik.

2/2022. (X. 11.) KK vélemény
a választói névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat eljárási szabályairól