12

A munkavállalói kártérítési felelősség jogalapi elemeinek speciális szabályait tartalmazó Mt. 179. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek együttesen kell fennállniuk, ezek bármelyikének hiánya a felelősség megállapíthatóságát kizárja [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179. § (1) bek.].

A tényállás

A bíróság nemcsak a fél tényállításaihoz, hanem az általa érvényesített joghoz is kötve van, ezért jogszabálysértő az érvényesített jogtól eltérő jogalapon meghozott keresetnek helyt adó döntés.
[a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 342. § (3) bek.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. Nem sérti a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésében foglalt kógens rendelkezést, ha a Civil tv. 4. § (1) és (3) bekezdése szerint nem természetes személyek, hanem tagsággal bíró szervezetek tagságával működő egyesületek által létrehozott szövetség a tagjai számára előírt tagdíj mértékét a tagok között – kivétel nélkül – azonos tartalommal, egyben egységes és olyan átlátható szempont mellett határozza meg, amely természeténél fogva megfelel a szövetség és egyben a tagegyesületek jellegének, működésének. Ilyennek minősül a szövetség tagegyesületei alapján figyelembe vett taglétszám.

A Sport tv. szabályozási rendszerében intézményesített sportszövetségek típusai között az országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség nem csupán a sportszövetségek különböző, de egymást kizáró jellegű típusai is. Adott sportágban egyidejűleg a két sportszövetség nem működhet: azonos tárgyú, emiatt egymást átfedő feladataikat, jogosultságaikat egymással párhuzamosan ugyanabban a sportágban nem gyakorolhatják [2004. évi I. törvény (Sport tv.) 19. §, 20–27. §, 28. §; 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 71/C. §, 71/G. §].

A közhiteles személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő cím vélelmet keletkeztet, miszerint a polgár lakóhelye megegyezik a bejelentett lakcímével; ez a vélelem azonban megdönthető [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 25. § (1) bek., 454. § (1) bek.; 1992. évi LXVI. törvény (Nyvtv.) 5. § (2)–(3) bek., 26. § (1) bek.].

A kijelölés alapjául szolgáló eljárás

I. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben az engedélyezés indokait is részletesen elő kell adni.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasításának van helye, ha a fél állítja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, de nem jelöl meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely esetén a másodfokú bíróság konkrét jogi norma eltérő értelmezése útján jutott a Kúria közzétett eseti döntésében foglalt jogértelmezéstől különböző álláspontra [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 18. pont, 408. § (1)–(2) bek., 409. § (1) és (3) bek., 410. § (2) bek. cd) alpont].

Annak elbírálása során, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta-e helyben, azt kell vizsgálni, hogy a keresettel érvényesített jog és az érdemi védekezés által körülhatárolt jogvita érdemi eldöntése szempontjából jelentős kérdésekben megegyezett-e az eljárt bíróságok álláspontja [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383. § (2) bek., 408. § (2) bek., 409. §, 410. §, 412. § (2) bek., 415. § (1) bek. e) pont].

Az érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettség főszabály szerint, általában a víziközmű társulatnak azt a tagját terheli, akivel szemben a taggyűlési határozaton alapuló, szabályszerűen közölt értesítés alapján először válik esedékessé a fizetési kötelezettség [1995. évi LVII. törvény 35. § (4) bek.; 160/1995. (XII. 26.) Korm. r. 12. § (3)–(4) bek., 13. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 342. § (1), (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmények a jogsértés megállapíthatósága esetén mindig az eset körülményeihez képest alkalmazhatók. A jogsértő személyének jogutód nélküli megszűnése esetén nyilvánvaló, hogy a jogsértő tevékenység folytatása is megszűnik és annak a jövőbeni folytatása sem várható. Ezért ilyen esetben a jogsértésben közreműködővel szemben támasztható polgári jogi igénynek, a jogsértés abbahagyására kötelezésnek, illetve a további jogsértéstől való eltiltásnak sem ténybeli, sem jogi alapja nincs [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94.