12

Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló felperes a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet szerint az oltási mentességét a jogszabályban előírt határidőben igazolta az áthelyezése utáni új munkáltatónál a mentessége ismételt igazolására ugyan felhívható volt, annak hiánya azonban nem valósította meg az R. 1. § (9) bekezdése szerinti önálló azonnali hatályú felmondási okot [az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) 12.

A jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint érvényesítheti igényét az ingatlant a bírósági végrehajtási eljárás keretében megvásárló vevő, ha az általa teljesített vételárból a végrehajtó kiegyenlíti a jelzálogjogok jogosultjainak követelését, emiatt a jelzálogjogok megszűnnek, a vevő azonban utóbb mégsem szerzi meg az ingatlan tulajdonát [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:142. § (1) bek. f) pont, 6:579. §; 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 137. § (1) bek., 157. §]

Helyettes átvevő részére szabályszerűen kézbesített végzés ellen elkésetten benyújtott fellebbezés esetén a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére nem alkalmas annak előadása, hogy a címzett a küldeményt nem személyesen vette át [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 135. § (1) bek.; 2012. évi CLIX. törvény (Postatv.) 2. § 18. és 22. pont, 41. § (3) bek.; 335/2012. (XII. 4.) Kormányrendelet 9. § (1) bek., 16. § (3) bek. a) pont, 29. § (1) bek.].

I. Polgári és kereskedelmi ügyekben az uniós hatáskörbe utalt joghatósági szabályokkal szemben a tagállamokon belüli ügyelosztást szabályozó illetékességi eljárási rendelkezések megalkotása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amelyhez az Európai Unió Bírósága értelmezési szempontokat adhat [1215/2012/EU rendelet (Brüsszel Ia rendelet) 7. cikk 2. pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp). 30. § (2) bek.; az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101., 102. cikk; 2014/104/EU irányelv (12) preambulumbekezdés, C-30/20.

A közúttal való összeköttetés megfelelőségét az uralkodó telek adottságai, az annak mindenkori birtokosa által gyakorolható használat, okszerű gazdálkodás célja, módja és körülményei figyelembevételével kell megítélni, nem kizárólag annak jelenlegi birtokosa aktuális gazdasági tevékenysége alapján [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:160. § (2) bek., 5:162. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 167. §].

A per észszerű időn belüli befejezéséhez fűződő, a régi Pp. 2. § (3) bekezdésén alapuló igény érvényesítése nem lehet megalapozott, ha a követelés alapjául szolgáló sérelem a régi Pp. hatályvesztését követő időben következett be [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 2. § (3) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont].

Hatálytalan fellebbezéssel a másodfokú eljárás nem indul meg [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 128. § (4) bek.].

I. Nem jelenti a jogállításhoz való kötöttséget rögzítő Pp. 342. § (3) bekezdésének és ezen keresztül a rendelkezési elv [Pp. 2. § (2) bekezdés] sérelmét, ha a bíróság anélkül alkalmaz általános kártérítést, hogy a felperes a keresetében a kártérítés mértékét annak alapján kérte volna meghatározni. 

Az állami tulajdonhoz fűződő részjogosítványok, illetve kötelezettségek – főszabály szerint – a vagyonkezelőt illetik, illetve terhelik. Erre tekintettel a vízgazdálkodási társulat a saját beruházásaival kapcsolatos elszámolási igényét nem a tulajdonossal, hanem a vagyonkezelővel szemben érvényesítheti [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 175. §; 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bek.; 2010. évi LXXXVII. törvény 29. §; 254/2007. (X. 4.) Korm. r. 16. §, 41. § (2) bek., 50/E. §].

I. A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel csak olyan kérdésben támadható, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt, tekintettel a felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati jellegére, és arra, hogy a másodfokú bíróság nem követhetett el jogszabálysértést olyan kérdésben, amelyben nem tárgyalt, és nem hozott döntést.