I. A tényállás és a rendelkező rész összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Az eljárási szabálysértés megállapítására főszabályként csak az vezethet, ha a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és büntetőjogi főkérdésben a tényálláson kívüli indokolás áll egymással ellentétben [Be. 608. § (1) bek. f) pont].
II. Az elektromos roller gépi meghajtású jármű. Ezért ittas vagy bódult állapotban való vezetése közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton bűncselekményt valósít meg [Btk. 236. § (1) bek.; KRESZ 1. számú függelék II/a. pont].
[1] A járásbíróság a 2021. június 2-án meghozott ítéletével a terheltet az ellene járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. § (1) bek.] miatt emelt vád alól felmentette.
[2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a terhelt terhére, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. A fellebbezést elbírálva a másodfokon eljáró törvényszék a 2021. november 17-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[3] A jogerős ítélettel szemben a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyben a felülvizsgálat jogszabályi alapjaként a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontját jelölte meg.
[4] Az indítvány indokolása szerint a megállapított történeti tényállás alapján a járásbíróság a terheltet az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. A járásbíróság ítélete indokolásának lényege, hogy a terhelt által vezetett elektromos roller nem tekinthető járműnek, ezért a bűncselekmény megállapításához szükséges egyik feltétel hiányzik. A járásbíróság az elektromos roller mint járműkategória fogalmát, besorolhatóságát az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék II. fejezete, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet (a továbbiakban: ER), továbbá a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet, valamint a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 168/2013/EU rendelete alapján vizsgálta, azonban az elektromos roller tekintetében ezen utóbbi jogszabály alkalmazása nem merül fel, mert a rendelet hatálya nem terjed ki a rollerre és az elektromos rollerre sem. A KRESZ alapján az elektromos roller egyik járműkategóriába sem sorolható be, a KÖHÉM rendeletek alapján pedig az elektromos rollerrel kizárólag járdán lehetne közlekedni.
[5] A másodfokú bíróság az elsőfokú bírói okfejtéssel egyetértett, mert az elektromos roller járműnek nem minősül. A másodfokú bíróság is vizsgálta az elsőfokú bíróság által hivatkozott jogszabályokat, s az elektromos roller az azokban felsorolt és nevesített járműfogalomnak nem feleltethető meg, ezért nem tekinthető járműnek, arra a gyalogosokra vonatkozó szabályok érvényesek.
[6] Ezen megállapításokra tekintettel az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége egyik törvényi tényállási eleme hiányzik, így a terhelt által elkövetett cselekmény nem bűncselekmény, ezért a másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.
[7] A megyei főügyészség álláspontja szerint az eljáró bíróságok által vizsgált jogszabályokból ellentétes következtetés vonható le. A KRESZ 1. számú függelék II. a) pontja értelmében jármű: a közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Az elektromos roller nem illeszkedik az értelmező rendelkezés szerint a fogalom alól kivont, és így gyalogosi jogállást keletkeztető közlekedési eszközök körébe. Az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül tekintet nélkül arra, hogy használata vezetői engedélyhez, bukósisak használatához vagy kötelező felelősség biztosításhoz nem kötött, ezért az elektromos rollerrel ittas állapotban, a beépített gépi meghajtás működtetésével közlekedő járművezető ittas állapotban elkövetett járművezetést valósít meg.
[8] Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Be. 663. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásbíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat meghozatalára.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak helyes indokainál fogva – fenntartotta.
[10] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[11] A felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul. A felülvizsgálati indítvány kézbesítése a védő részére 2022. június 1-jén, a terheltnek 2022. június 7-én megtörtént, nyilvános ülés tartását [Be. 660. § (2) bek. a) pont] nem indítványozták. A Kúria tanácsának elnöke egyéb okból sem tartotta szükségesnek nyilvános ülés tartását [Be. 660. § (2) bek. b) pont]. Ezért a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti főszabály alapján tanácsülésen határozott.
[12] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentette fel a terheltet [Be. 649. § (1) bek. a) pont ac) alpont].
[13] Az ügyészség jogosult a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be. 651. § (1) bek.]. A terhelt terhére irányuló indítvány a Be. 652. § (3) bekezdésében írtak szerint a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő. Jelen ügyben a jogerős ügydöntő határozatnak az ügyészséggel való közlésére nincs adat, mivel azonban a jogerős határozat 2021. november 17-én kelt, közlésére nyilvánvalóan csak ez után kerülhetett sor, az indítvány pedig 2022. március 29-én érkezett az elsőfokú bírósághoz, a törvényes határidő kétséget kizáróan megtartott, így az indítvány joghatályos.
[14] A felülvizsgálatban irányadó tényállás szerint a terhelt 2020. augusztus 6-án 15 óra 50 perckor Ny.-n, az R. utcán a közúton ittas állapotban vezette a saját tulajdonát képező gépi meghajtású járművet (a MY1016 250 W 24V típusú elektromos rollert). A terhelttel szemben rendőri intézkedésre került sor, melynek során a helyszínen alkalmazott LION 7979 D szonda 15 óra 50 perckor 0,43 mg/l értéket jelzett, ezért nevezettet a rendőrkapitányságra előállították.
[15] A rendőrkapitányságon alkalmazott Drager Alcotest 9510 HU típusú ARMM-0290 gyári számú hiteles légalkoholmérő készülék 2020. augusztus 6-án 16 óra 17 perckor 0,28 mg/l, míg 16 óra 50 perckor 0,23 mg/l értéket jelzett. Ezt követően a terhelttől 2020. augusztus 6-án 17 óra 34 perckor levett vérminta etilalkohol-koncentrációja 0,43 g/l (ezrelék), míg 18 óra 04 perckor levett vérminta etilalkohol-koncentrációja 0,33 g/l (ezrelék) volt. A terhelt szervezetében a cselekmény idején 0,69 g/l (ezrelék) véralkohol koncentráció volt.
[16] A Kúria előre bocsátja, hogy felülbírálati jogköre a felülvizsgálatban kötött; a Be. 659. § (5) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. A Be. 650. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[17] A Btk. 236. § (1) bekezdése szerint, aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet járművezetés ittas állapotban vétségét követi el, s két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény megállapíthatóságának feltételei közül az irányadó tényállás azt tartalmazza, hogy a terhelt közúton (elsőfokú ítélet [4] bekezdés) a Btk. 240. § (3) bekezdésében meghatározott ittas állapotban (elsőfokú ítélet [5]–[8] bekezdés) vezette a saját tulajdonát képező elektromos rollert, amelyet gépi meghajtású járműként határozott meg (elsőfokú ítélet [4] bekezdés). A Kúria utal arra, hogy az elsőfokú ítélet által megállapított tényállást a másodfokú bíróság is irányadónak tekintette, azt nem helyesbítette, pontosította, mindenben megfelelőnek tartotta.
[18] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság az ügydöntő határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés f) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértést képez, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.
[19] A Be. 451. § (5) bekezdése szerint a határozat részét képező indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza.
[20] Ekként az indokolás rendeltetése
– egyfelől a döntés, tehát valamely rendelkezés (jogkövetkeztetés) ténybeli alapjának rögzítése (a tényállás),
– másfelől számadás a döntéshozatali tevékenységről (a tényálláson kívüli indokolás).
[21] A tényállás és a tényálláson kívüli indokolás megkülönböztetése a vizsgált feltétlen eljárási szabálysértés szempontjából alapvető jelentőségű.
[22] Az eljárási szabálysértés megállapítására ugyanis csak az vezethet, ha a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és a tényálláson kívüli indokolás áll egymással ellentétben (Bfv.III.868/2012/14.). Ha azonban – e főszabály alóli kivételként – a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis a rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik, az a felülvizsgálati eljárásban szintén az abszolút eljárási szabálysértés körében nyer értékelést (BH 2021.193., BH 2017.324.).
[23] Ennek megfelelően az ítélet indokolása teljes mértékben ellentétes a rendelkező résszel, ha
– az ítélet nem csupán a tényállást, de a tényálláson kívüli indokolást sem rögzíti, azaz, ha az ítélet írásba foglalása elmaradt (Bfv.II.283/2022/13.),
– a bíróság ítéletének rendelkező része – bár a terhelttel szemben büntetést szab ki – nem tartalmazza a büntetőjogi felelősség megállapítását, a bűncselekmény megnevezését és jogszabályi alapját, noha az indokolás a bűncselekmény elkövetését megállapítja (Bfv.II.125/2020/7.),
– az ítélet rendelkező része nem tartalmaz rendelkezést a vád tárgyává tett bűncselekmények egyikéről, noha az ítélet indokolása szerint a bíróság a terheltet valamennyi bűncselekmény vádja alól felmentette (Bfv.II.477/2020/9.),
– a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a bíróság a büntetővégzés rendelkező részében – a végrehajtás elrendelése esetére rendelkezve a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről – elmulasztja a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést és az alkalmazott jogszabályok között sem tünteti fel a megfelelő hivatkozást (Bfv.II.738/2021/7.),
– a másodfokú bíróság a szabadságvesztés tartamát enyhíti, ugyanakkor az indokolásban a meg nem változtatás mellett érvel (Bfv.I.1414/2019/7.).
[24] Eljárási szabálysértés megállapítására az vezet tehát, ha az ellentét a büntetőjogi főkérdések – a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása – tekintetében áll fenn a rendelkező rész és az indokolás között.
[25] Ezzel szemben a tényállás és a rendelkező rész összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Ennek alapja, hogy az irányadó tényállásnak az alkalmazott Btk. szempontjából jelentős valamennyi tényt tartalmaznia kell. Ehhez képest ítélhető meg, hogy a megtámadott ügydöntő határozat rendelkezései a büntető anyagi jog szabályaival összhangban állnak-e. Mindenképpen a büntető anyagi jogi szabályok sérelmével jár, ha az ügydöntő határozatban írt rendelkezések helytálló vagy téves mivoltának kérdésében az irányadó tényállás alapulvételével nem lehet megnyugtatóan állást foglalni. Ezért felülvizsgálatban ugyancsak a büntető anyagi jog szabályainak megsértését – és nem az indokolás hibáját – jelenti, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította ítéletének a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló rendelkezéseit (BH 2021.280.).
[26] A fentiek előrebocsátását követően, az indokolás és rendelkező rész feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező okot jelentő ellentéte jelen ügyben nem állapítható meg, hiszen az eljárt bíróságok a támadott határozatukban a felmentő rendelkezést rögzítő rendelkező részt követően az indokolásban ugyancsak amellett érveltek, hogy a terhelt terhére a járművezetés ittas állapotban vétsége nem állapítható meg. Ennek oka pedig tényállási elem – a jármű – hiánya. A büntetőjogi főkérdésben hozott döntés és az indokolás iránya ekként azonos, azaz, az ítélet rendelkező része és indokolása egymással összhangban áll, kizárva az eljárási szabálysértésre való hivatkozás lehetőségét.
[27] Az elsőfokú bíróság a vádiratban megjelölt bűncselekmény tényállási elemei közül a közúton, ittas állapotban történő elkövetést – melyet sem a terhelt, sem a védője nem vitatott – aggálytalanul megállapíthatónak tartotta, ugyanakkor arra a jogi álláspontra jutott, hogy az elektromos roller nem jármű, ezért a terhelt ittas állapotban nem járművet vezetett.
[28] Ennek kapcsán az elsőfokú bíróság a KRESZ-hez tartozó – helyesen 1. számú függelék II. a) pontja – által megállapított járműfogalomból indult ki, mely szerint a jármű: közúti szállító – vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekesszék és a gépi meghajtású kerekesszék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – nem minősül járműnek.
[27] Hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az elektromos roller mint közlekedési eszköz nincs definiálva a közúti forgalomban részt vevő elektromos motorral meghajtott „járművek” között, illetve egyik járműkategóriába sem sorolható be.
[28] A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti fogalommeghatározás szerint a jármű: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, ezek pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű és a kézikocsi. A járművekkel kapcsolatos fogalmakra – a rendelet függelékeiben meghatározott eltérésekkel – a KRESZ-ben, valamint az ER-ben meghatározottakat kell alkalmazni. A járművek egyes kategóriáit a rendelet függelékei határozzák meg. A fenti KÖHÉM rendeletekből az állapítható meg, hogy ezen rendelet fent meghatározott „jármű” fogalomkörébe tartozó és ezen előírás szerint Magyarország közútforgalmában részt vevő járművek műszaki feltételei, illetve előírásai alapján az elektromos rollerrel kizárólag járdán, a gyalogosokra irányadó jogszabályi előírások alapján lehetne közlekedni.
[29] Hivatkozott az elsőfokú bíróság arra is, hogy „a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről” szóló 168/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a rendelet hatálya mely járművekre nem terjed ki. Ezen bekezdés i) és j) pontjai szerint a rendelet hatálya nem terjed ki az önegyensúlyozó járművekre, illetve azon járművekre, amelyeken nincs legalább egy ülőhely. Így az elektromos rollerre sem.
[30] Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy az általa vizsgált jogszabályokból nem állapítható meg egyértelműen, miszerint az elektromos roller járműnek minősül-e, a jogrendszerben elfoglalt helye nem tisztázott, az elektromos roller műszaki paraméterei alapján sem tekinthető gépi meghajtású járműnek. Így a járművezetés ittas állapotban vétsége sem valósítható meg ezen közlekedési eszközzel, tekintve, hogy a törvényi tényállás ezen kógens eleme – a (gépi meghajtású) jármű – hiányzik.
[31] Ezen elsőbírói okfejtéssel a másodfokú bíróság mindenben egyetértett.
[32] A Kúria arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jármű fogalmának vizsgálatakor a Btk. XXII. fejezetében szabályozott közlekedési bűncselekmények tényállásainak kereteit kitöltő KRESZ által meghatározott definíciót kell alapnak tekinteni. A KRESZ 1. számú függelék II. a) pontja meghatározza a jármű fogalmát: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Megjegyzendő, hogy a jármű fogalma általában véve még ettől is szélesebben értelmezhető, mivel járműveknek a szárazföldi, vízi és légi személyszállító és/vagy teherhordó eszközöket tekintjük. A KRESZ meghatározza azon „járművek” körét is, amelyek meghajtásuk, sebességük alapján – noha egyébként a jogszabályi definíciónak megfelelnének – nem minősülnek járműnek. Ilyen a kerekesszék, a gyermekkocsi, a talicska. Aligha vitatható, hogy az elektromos roller személy szállítására szolgáló közlekedési eszköz, tehát a KRESZ meghatározásának megfelel, ugyanakkor az ugyanott meghatározott kivételek között nem szerepel.
[33] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 2. pontja is azonosan határozza meg a közúti jármű fogalmát: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók. Ebből következően a KRESZ 1. számú függelékének II. b)–sz) pontja az egyes járműfajtákat határozza meg. A jármű fogalma nem azonosítható a KRESZ-ben meghatározott járműfajtákkal, azt a jármű fogalma alóli kivételek is mutatják, hiszen léteznek olyan járművek, amelyek nem sorolhatók be egyik járműkategóriába sem. Ezek közül a KRESZ taxatív felsorolással maga határozza meg azokat, amiket a jármű jogi fogalma alól – kifejezett rendelkezéssel – kivon.
[34] Az ER 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra (a továbbiakban együtt: jármű), továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton (a továbbiakban együtt: közút) közlekedő járművekre terjed ki. A 2. § (1) bekezdése szerint a rendelet alkalmazásában jármű: a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, ezek pótkocsija, a segédmotoros kerékpár, a kerékpár, az állati erővel vont jármű és a kézikocsi. A járművekkel kapcsolatos fogalmakra – a rendelet Függelékeiben meghatározott eltérésekkel – KRESZ-ben, valamint az ER-ben meghatározottakat kell alkalmazni. A járművek egyes kategóriáit a rendelet Függelékei határozzák meg. Az eljáró bíróságok által vizsgált KÖHÉM rendeletek járműfogalma sem egymással, sem a KRESZ-ben meghatározottal nem azonos, mivel a KÖHÉM rendeletek a tárgyi hatályuk megjelölésre tartalmaznak egy szűk terjedelmű jármű fogalmat, ahol maga a rendelet enged eltérést a KRESZ szabályaitól. Mindkét említett KÖHÉM rendelet tehát a saját szabályozási területe tekintetében határozza meg a jármű fogalmát, azaz azt, hogy melyek azok a járművek, amelyekre a műszaki megvizsgálás, illetve a forgalomba helyezés és forgalomban tartás műszaki követelményei vonatkoznak.
[35] Általános érvénnyel – így büntetőjogi szempontból is – jármű az, ami a KRESZ I. számú Függelék II. a) pontjában foglaltaknak megfelel: közúti szállító vagy vontatóeszköz, az ott meghatározott kiterjesztésekkel és kivételekkel. A roller (elektromos roller) vitathatatlanul közúti szállítóeszköz (nem véletlen, hogy a bíróság jogerős ítéletének tényállási részében maga is csak járműként tudta megjelölni), a hivatkozott jogszabályhely pedig nem emeli ki a jármű fogalma alól.
[36] A járműveket működtetésük alapján két csoportba lehet sorolni: gépi meghajtású és gépi meghajtás nélküli járművekre. A gépi meghajtású járművek tovább oszthatók (a nagyobb járműkört magába foglaló) gépjárművekre és a gépjárműnek nem minősülő motoros járművekre. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint gépi meghajtásúnak kell tekinteni azokat a közúti járműveket, amelyeket beépített erőgép hajt. Ez a járműkategória nem azonos a KRESZ 1. számú függelék II. pontjában írt „gépjármű” kategóriával, annál sokkal szélesebb értelmű, így ide tartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, és a villamos is. A Btk. értelmében azonban ezek is gépi meghajtású járművek, amelyeknek közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetése megalapozhatja a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének megállapítását, tehát ez jóval tágabb járműkategóriát ölel fel (Bfv.II.623/2011/5., Bfv.II.547/2012/5., Bfv.II.1106/2012/5.). Az elektromos roller tehát jármű, gépi meghajtása pedig nem vitás.
[37] A Kúria osztotta az eljáró bíróságok azon – az indítványozó által is helyesnek tartott – álláspontját, hogy a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdése rendelkezik arról, miszerint ezen rendelet hatálya nem terjed ki az önegyensúlyozó járművekre, illetve azon járművekre, amelyeken nincs legalább egy ülőhely. Ezen rendelet a típusjóváhagyásra, illetve piacfelügyeleti szabályokra vonatkozik, az elektromos rollerre rendelkezést nem tartalmaz. Ebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy az elektromos roller nem is minősül járműnek. A rendelet – címéből is kitűnően – egyes meghatározott járműfajták jóváhagyását és piacfelügyeletét szabályozza uniós szinten, ami nem jelenti azt, hogy az azon kívül eső – a jármű fogalmának egyébként megfelelő eszközök – nem tekinthetők járműnek.
[38] A fentiek alapján az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül, amellyel a közúton, ittas állapotban közlekedő terhelt járművezetés ittas állapotban vétségét valósítja meg. Az eljáró bíróságok az anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg, hogy az elektromos roller jogrendszerben elfoglalt helye nem tisztázott, ezért nem tekinthető járműnek, és ez vezetett a terhelt felmentéséhez. Az elektromos roller valamely járműkategóriába való besorolásának a hiánya közlekedési igazgatási kérdés, ami nem vezethet a büntető (anyagi) jogi felelősségben való döntés eliminálására.
[39] A fentiekre tekintettel a Kúria az első- és a másodfokú bíróság határozatát a Be. 663. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
[40] Az eljárást a tárgyalási szaktól kell megismételni a Be. LXXVIII. Fejezet előírásai szerint.
(Kúria Bfv.II.442/2022/5.)