Nincs helye felülvizsgálatnak a per során előterjesztett kérelem alapján az ideiglenes intézkedés tárgyában meghozott jogerős végzéssel szemben. Ügyviteli szempontból az iratok téves kezelése, a peres iratnak a már befejezett nemperes eljárás irataihoz történő csatolása, majd ebben a nemperes ügyben – utóiratként – meghozott jogerős végzés nem teremtheti meg a jogszabályi alapját az egyébként kizárt rendkívüli perorvoslat lehetőségének [2016. évi CXXX. törvény 105. § (3) bek., 109. § (3) bek., 406. § (1) bek., 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont; 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 104. § (4) bek.; 1997. évi XI. törvény (Vt.) 95. § (8) bek.; 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) 63. § (2) bek.].
A kérelmezett kérelme és a kérelmezők ellenkérelme
[1] A kérelmezett 2022. október 24. napján – a Fővárosi Törvényszék mint közösségi formatervezésiminta-oltalmi bíróság előtt 3.P.22.447/2022. ügyszámon folyamatban lévő védjegybitorlás és közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlása iránti perben – „Ideiglenes intézkedés megváltoztatása és ellenvalószínűsítés” tárgyában kérelmet terjesztett elő. Kérte, hogy a bíróság elsődlegesen végezze el ismételten a bitorlás valószínűsítésére és ellenvalószínűsítésére vonatkozó bizonyítékok mérlegelését, majd ennek eredményeképpen helyezze hatályon kívül az ideiglenes intézkedés tárgyában a pert megelőző nemperes eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla által 8.Pkf.25.736/2022/5. számon meghozott jogerős végzését, a kérelmezők ideiglenes intézkedés iránti kérelmét utasítsa el és rendelje el a lefoglalt valamennyi Q. termék kiadását; másodlagosan a nemzeti védjegyek állított bitorlásával érintett Q. termékekre vonatkozó ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte.
[2] Az I. és a II. rendű kérelmezők a kérelem elutasítását kérték.
Az első- és a másodfokú végzés
[3] Az elsőfokú bíróság a védjegybitorlás megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt megindult perben érkezett kérelmet a 3.Pk.21.522/2022. számú nemperes ügy irataihoz rendelte csatolni, majd a 3.Pk.21.522/2022/23. számú végzésével a kérelmezett ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése és megváltoztatása iránti kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 105. § (1)–(3) bekezdései alapján elutasította.
[4] A kérelmezett fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyes indokaira utalással hagyta helyben. A másodfokú bíróság végzésének – a felülvizsgálati kérelem megengedhetőségének megítélése körében releváns – jogértelmezése szerint a kérelmet az elsőfokú bíróság a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás (a továbbiakban: Beisz.) 11. § (1) bekezdése, 66. § (1) bekezdés e) pontja, (4) bekezdés e) pontja, valamint a 77. § (1) bekezdés c) és e) pontja alapján polgári nemperes ügyként volt köteles lajstromozni. Ebből következően a Pp. 407. § (1) bekezdése alapján másodfokon hozott jogerős végzéssel szemben a felülvizsgálat nem kizárt, a Pp. 409. § (2) bekezdés c) pontja szerint pedig a felülvizsgálat engedélyezhető, ha – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírsága (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt.
A felülvizsgálati kérelem
[5] A jogerős végzéssel szemben a kérelmezett felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős végzést helyezze hatályon kívül és a Pp. 130. § (2) bekezdése alapján kezdeményezze az EUB előzetes döntéshozatali eljárását, az eljárást függessze fel a Pp. 126. § (1) bekezdés a) pontja alapján, vagy utasítsa a másodfokú bíróságot arra, hogy kezdeményezze az EUB előzetes döntéshozatali eljárását. Amennyiben a Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését nem tartja szükségesnek, a kérelmezett a másodfokú bíróság jogerős végzésének megváltoztatását és elsődlegesen teljes egészében, másodlagosan az E. termékeket nem tartalmazó Q. termékekre vonatkozóan kérte az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását és e termékek kiadásának elrendelését. Az ideiglenes intézkedés elrendelése
esetén az I. és II. rendű kérelmezőket a Pp. 107. §-a alapján elsődlegesen 5 573 114 964 forint, másodlagosan 1 114 622 993 forint biztosíték adására kérte egyetemlegesen kötelezni.
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem
[6] A kérelmezett a felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. § (2) bekezdés c) pontja, a 409. § (2) bekezdés b) pontja és 410. §-a alapján kérte. Előadta, hogy a védjegy-, illetve a közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlása iránti per vagyonjogi pernek minősül (Pp. 7. § 18. pont), a bitorlás miatt indult perekben az ideiglenes intézkedés felülvizsgálatával kapcsolatban a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték nem állapítható meg, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú bíróság végzését azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ezért a Pp. 408. § (1) és (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem benyújtása kizárt. A Pp. 406. § (1) bekezdése alapján azonban a Kúria kivételesen engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha a Pp. 409. § (2) bekezdés c) pontja szerint a másodfokú bíróság nem dönt az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességéről, vagy a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontja alapján a felvetett jogkérdés súlya, illetve társadalmi jelentősége ezt indokolja. A kérelmezett álláspontja szerint a Pp. 409. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek is fennállnak. Már a fellebbezésében kérte az általa felvetett jogkérdés megválaszolása érdekében az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését. Mivel jelen ügyben a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes, így a jogkérdések tisztázása a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontja és 410. § (2) bekezdés cb) pontja alapján olyan különleges súlyú, illetve társadalmi jelentőségű kérdés, amely az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése nélkül is indokolná a másodfokú bíróság jogerős végzésének felülvizsgálatát. Erre tekintettel a kérelmezett azt kérte, hogy a Kúria a Pp. 409. § (1) bekezdése és (2) bekezdés c) pontja, illetve a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontja alapján engedélyezze a felülvizsgálatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A felülvizsgálati kérelem az érdemi elbírálásra alkalmatlan az alábbiak szerint.
[8] A kérelmezett a jogerős végzéssel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, egyidejűleg kérte a felülvizsgálat engedélyezését.
[9] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezésének szükségességét – a Pp. 24. § (1) bekezdésére figyelemmel – hivatalból vizsgálja. Nem kell azonban vizsgálni az engedélyezés iránti kérelmet, ha a jogerős ítélet felülvizsgálatának nincs helye. Ha például a fél olyan jogerős ítélet felülvizsgálatát kéri, amelynek felülvizsgálata egyébként is kizárt [Pp. 407. § (1)–(2) bekezdése, 569. § (3) bekezdése, vagy ha a felülvizsgálati kérelem elkésett], az engedélyezési okok vizsgálata szükségtelenné válik, tekintettel arra, hogy felülvizsgálatnak egyébként sincs helye. Ilyen esetben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet az engedélyezés iránti kérelem vizsgálatát mellőzve visszautasítja. [A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 7. pont]
[10] A Pp. 406. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Kúriától – az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással – a fél, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az kérheti, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem benyújtásának a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)–c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen. A Pp. 407. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak abban az esteben, ha azt törvény kizárja.
[11] A fenti rendelkezések értelmében felülvizsgálatnak – főszabály szerint – a másodfokú bíróság jogerős ítéletével, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzésével szemben van helye. Ezen felül a Pp. 406. § (2) bekezdése megengedi a rendkívüli perorvoslatot az egyes, taxatíve felsorolt jogerős végzések ellen is. A Pp. 408. § (1) és (2) bekezdése kizárólag a vagyonjogi perekre nézve határoz meg felülvizsgálati tilalmakat azzal, hogy ezekben az ügyekben a törvény kivételesen lehetővé teszi a felülvizsgálat jogegységi célú engedélyezését. A felülvizsgálat engedélyezésére azonban a vagyonjogi perben is csak akkor van lehetőség, ha a Pp. a felülvizsgálatot nem zárja ki [Pp. 409. § (1) bekezdés]. Az ügy érdemében hozott jogerős végzéseket, amelyek felülvizsgálatát lehet kérni, a Pp. nem sorolja fel, ezért esetenként szükséges értelmezni, hogy az adott végzést a bíróság az ügy érdemében hozta-e, a felek lényeges anyagi jogi jogosultságait érinti-e.
[12] Ebből következően először abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a bitorlás miatt megindult perben előterjesztett kérelem alapján a keresetlevél benyújtását megelőző nemperes eljárásban az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése, vagy megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés olyan, az ügy érdemében hozott határozatnak minősül-e, amely a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálattal támadható.
[13] Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában hozott jogerős végzés esetén a felülvizsgálat lehetőségét az eljárási jogszabályok attól függően biztosítják, hogy arról a bíróság milyen típusú (peres vagy nemperes) eljárásban döntött.
[14] A bitorlás iránti pert megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem feltételeit és eljárási szabályait a jogvita elbírálása szempontjából irányadó jogszabályok [a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 95. § (4) bekezdése, valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 63. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 104. § (4) bekezdése] azonos tartalommal szabályozzák. Eszerint a (védjegy)bitorlás vagy annak közvetlenül fenyegető veszélye esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a Pp. perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek hiányában is. A keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra, e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
[15] A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnp.) 1. § (5) bekezdése szerint az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. A perindítást megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés elrendelése iránt indult eljárásban az érdemben eldöntendő kérdés az ideiglenes intézkedés elrendelése vagy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása. A keresetlevél benyújtását megelőzően az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem alapján indult nemperes eljárásban az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott döntés tehát az ügy érdemében hozott döntés, amely a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálattal támadható (Kúria Pfv.IV.20.395/2020/4., Pfv.IV.21.229/2019/7., Pfv.IV.21.584/2018/7.). Mindebből következően a bitorlás iránti pert megelőző nemperes eljárásban az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 406. § (1) bekezdése nem zárja ki, a nemperes eljárásban a rendkívüli jogorvoslat az ügy érdemét érintő jogerős végzés ellen megengedett.
[16] A keresetlevél benyújtását megelőzően az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában meghozott határozat hatályon kívül helyezéséről – kérelemre – a bíróság dönt. Az eljárásra irányadó szabályokat azonban annak ténye határozza meg, hogy a kérelmező megindította-e a jogszabályban előírt határidőben a bitorlás iránti pert.
[17] Ha a kérelmező az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indít pert a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül, akkor a Vt. 95. § (8) bekezdése alapján – a Fmtv. 63. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Szt. 104. § (8) bekezdésével azonos módon – a bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában hozott végzését az ellenérdekű fél kérelmére – más eljárás hiányában nyilvánvalóan az adott nemperes eljárásban – hatályon kívül helyezi.
[18] Ha azonban a kérelmező a Vt. 95. § (8) bekezdésében, illetve az Fmtv. 63. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Szt. 104. § (8) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidőn belül – az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában – a bitorlás iránti keresetlevelet előterjeszti, akkor a Vt. 95. § (15) bekezdése – és az Szt. 104. § (4) bekezdése – szerint a perben a Pp. szabályai alkalmazandók.
[19] A Pp. 109. § (3) bekezdése alapján a per megindítása esetén a keresetlevél benyújtása előtt elrendelt ideiglenes intézkedés hatályára a 105. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Pp. 105. § (3) bekezdése szerint a végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére – a másik fél megnyilatkoztatását követően – hozott végzésével, vagy az ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatában hatályon kívül nem helyezi.
[20] Mindebből az következik, hogy a bitorlási iránti per megindulása esetén az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése iránti kérelmet a bíróság a polgári perben köteles elbírálni. A Kúria töretlen gyakorlata szerint a polgári perben az ideiglenes intézkedést elrendelő, valamint az ideiglenes elrendelése iránti kérelmet elutasító végzések nem tekinthetők az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek, mert azok a bíróság eltérő intézkedéséig, illetőleg a per jogerős befejezéséig vannak hatályban. Külön jogszabály a felülvizsgálati kérelem előterjesztését nem teszi lehetővé, a felülvizsgálattal támadható határozatok köre kiterjesztő értelmezéssel pedig nem bővíthető (Kúria Pfv.II.20.608/2019/2., Pfv.II.20.601/2019/2., Pfv.II.20.475/2018/2. Gfv.VII.30.347/2014/2., Legfelsőbb Bíróság Pfv.X.22.464/1999/3. megjelent: EBH2000.215.). A per során az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése iránti kérelem tárgyában meghozott végzés nem az ügy tárgyát képező jogvitát véglegesen eldöntő, illetőleg a jogviszonyt elbíráló, jogot vagy kötelezettséget megállapító végzés, ezért nem minősül ügydöntő, az ügy érdemében hozott határozatnak, ezért a felülvizsgálatnak nem lehet a tárgya.
[21] A perbeli esetben az I. és II. rendű kérelmezők 2022. június 22. napján a keresetlevél előterjesztését megelőzően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő. Az elsőfokú bíróság a 3.Pk.21.522/2022. számon megindult nemperes eljárásban meghozott 8. sorszámú végzésével az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasította. A kérelmezők fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság a 8.Pkf.25.736/2022/5. számú, 2022. szeptember 13-án meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és ideiglenes intézkedéssel elrendelte a kérelemmel érintett áruk lefoglalását. A pert megelőző első- és másodfokú nemperes eljárás ügyviteli szempontból a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet 39. § (1) bekezdése alapján befejeződött, mert a bíróság első- és másodfokon is ügydöntő határozatot hozott. A Kúria a Pfv.IV.21.257/2022/7. számú végzésével a jogerős végzést hatályában fenntartotta. Az elsőfokú bíróság a kérelmezők részére a jogerős végzést 2022. szeptember 28-án kézbesítette, az I. és a II. rendű kérelmezők pedig 2022. október 13-án – határidőben – védjegybitorlás és formatervezésiminta-oltalom bitorlása iránti keresetet nyújtottak be az elsőfokú bírósághoz. A kérelmezett a perben 2022. október 24-én, 3.P.22.447/2022/2. számon „Ideiglenes intézkedés megváltoztatása és ellenvalószínűsítés” elnevezésű beadványt terjesztett elő, amely kérelmet az elsőfokú bíróság 2022. november 7-én a 3.Pk.21.522/2022. számú, korábban már befejezett nemperes ügyhöz rendelte csatolni, majd a kérelemről ebben a nemperes eljárásban a 3.Pk.21.522/2022/23. számú végzésében határozott. Miután a per megindítását követően az ideiglenes intézkedés tárgyában előterjesztett kérelmet a Pp. 109. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 105. § (3) bekezdése szerint már csak a perben lehet elintézni, az elsőfokú bíróság tévesen rendelkezett a peres irat nemperes eljárás irataihoz történő csatolásáról és hozta meg a már befejezett nemperes ügyben a végzését. A jogorvoslati jog lehetősége nem tehető függővé az ügyviteli szabályok helyes vagy helytelen alkalmazásáról. Az ügyviteli szempontból téves iratkezelés tehát nem teremti meg az egyébként kizárt rendkívüli perorvoslat lehetőségének jogszabályi alapját. Ezért a Kúria a kérelmezettnek az elrendelt ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása iránti kérelmét elutasító jogerős végzést a – védjegybitorlás és a közösségi formatervezésiminta-oltalom bitorlása iránti – perben meghozott végzésnek tekintette, amely ellen felülvizsgálatnak a Pp. 406. § (1) bekezdése alapján nincs helye.
[22] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet – az engedélyezés iránti kérelem vizsgálatát mellőzve visszautasította.
(Kúria Pfv.IV.20.453/2023/2.)