08

Az alapeljárásban már tanúként kihallgatott személy lényeges körülményt illetően eltérő nyilatkozatának perújításra való alkalmassága a Be. 637. § (1) bekezdés d) pontja alapján vizsgálandó. E perújítási ok azonban tanúvallomás útján nem, hanem kizárólag a Be. 637. § (3) bekezdés a) pontjában írt bizonyítékkal igazolható [Be. 637. § (1) bek. d) pont, (3) bek. a) pont].

I. Ha a másodfokú bíróság ítéletének ellentétes döntése a büntetőeljárás megszüntetése volt, akkor az ezzel szemben bejelentett fellebbezés kizárólag az eltérő döntés megváltoztatására, azaz a büntetőjogi felelősség megállapítására, így a terhelt terhére lenne előterjeszthető. A védő kizárólag a terhelt javára fellebbezhet, ezért az ilyen eltérő döntést a védő másodfellebbezésében nem sérelmezheti [Be. 615. § (2) bek. a) pont, (3) bek.]. 

I. A büntető anyagi jog időbeli hatályának vizsgálatakor kizárólag az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabály alkalmazhatósága merülhet fel, a köztes időben bekövetkezett jogszabályváltozások figyelmen kívül maradnak. A nevelői, oktatói tevékenységet végző pedagógus mindkét időpillanatban közfeladatot ellátó személy, ezért a sérelmére elkövetett erőszak közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősül [Btk. 311. §, 459. § (1) bek. 12. pont i) alpont; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bek.]. 

I. A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól. Olyan esetben, amikor több elkövető egymáshoz kapcsolódó s egyben független magatartása, szabályszegése vezet a vizsgált eredményre, az okozati összefüggés meglétét és annak meghatározó jelentőségét minden egyes elkövető vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni. 

A Btk. 17. § (2) bekezdésében írt rendelkezés nem a beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot törvényi definíciója, hanem az ennek fennállása esetén alkalmazható büntetéskiszabási szabály. A beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot megállapítása még nem jelenti a Btk. 17. § (2) bekezdésének automatikus alkalmazását vagy az alkalmazásának szükségességét. 

I. A részesi felelősség megállapítása törvényes, ha az irányadó tényállás mind a terhelti alapcselekmény törvényi tényállási elemeit, mind az ehhez kapcsolódó bűnsegédi felelősség megállapítását megalapozó tényeket is tartalmazza. 

Amennyiben a terhelt magatartásában kizárólag arra utaló jelek érhetők tetten, amelyek az ölési szándék hiányára utalnak, az nem alapozza meg az eshetőleges szándékot akkor sem, ha az elkövetési magatartás eredményeképpen esetlegesen, a véletlenek ritka egybeesése folytán a halálos eredmény is bekövetkezhet [Btk. 7. §, 208. § (1) bek.].

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.022/2025/5. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.020/2025/3. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.IV.60.026/2024/8. számú végzése

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria B.I. tanácsa által előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban meghozta a következő
végzést:
a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi eljárást érdemi elbírálás nélkül megszünteti.