I. A csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége feltételeinek vizsgálata körében a bíróságnak elsődlegesen nem azt kell vizsgálnia, hogy az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét milyen jogi érvelés alapján támadja, hanem azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének melyik részét támadja.
A keresetlevélben megjelölt jogsérelem köti a keresetet elbíráló bíróságot, mivel a közigazgatási per célja nem a hatósági ügy ismételt elbírálása, hanem a közigazgatási cselekmény jogszerűségének megítélése, mégpedig szorosan abból az okból, amelyet a fél meghatároz vagy a törvény szerint hivatalból vizsgálandó körülmény miatt [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (1) bek., 2. § (4) bek., 37. § (1) bek.s, 78. § (4) bek.; 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) 5. §, 6/A. §, 14. §].
Ha a felperes akként nyilatkozik, hogy a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény nem tesz eleget a kereseti kérelemben foglaltaknak, a bíróságnak kell megvizsgálnia a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy helye van-e az eljárás megszüntetésének.
Ha a felperes a jogsérelem orvoslására hozott határozat ellen megállapítási keresetet is előterjeszt, és a bíróság a pert megszünteti, akkor a megállapítási keresetet el kell különíteni és külön perben kell elbírálni [2017. évi I. törvény (Kp.) 83. § (5)–(6) bek., 81. § (1) bek. g) pont].
Az egyszerűsített perben alaptalan az anyagi pervezetés hiányosságára való felperesi hivatkozás, ha az új eljárást elrendelő korábbi bírói ítélet meghatározta a megismételt eljárásra nézve a bizonyítás irányát [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 47. § (1) bek. b) pont; 2017. évi I. törvény (Kp.) 43. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1), (2), (4) bek.].
A Fétv. 20/F. alcíme szerinti törölt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelem előterjesztésének törvényi határideje anyagi jogi határidő.
Nem elegendő az, hogy a kérelmező a kérelmét a határidőn belül postára adta, annak a törvényi határidőig meg is kellett érkeznie a címzetthez [2013. évi CXXII. törvény (Fétv.) 108/B. § (1) bek., 108/D. § (4) bek.].
Az Euratom rendelet 3. cikke alapján alkalmazandó 6. cikk (1) bekezdése szerint, amennyiben a felperessel szemben büntetőeljárás volt folyamatban, melynek időtartamára az elsőfokú hatóság a végrehajtást felfüggesztette, ez az intézkedés az elévülést megszakítja, a megszakadást kiváltó cselekményt követően az elévülés újra kezdődik, jogvesztő határidő hiányában függetlenül a többéves támogatási program végleges lezárulásának időpontjától [2988/1995. Ek. (Euratom rendelet) 3. Cikk (1) bek., 6. Cikk (1) bek.; 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet (Jogcímrendelet) 4. § (4) bek.
Az elsőfokú bíróság azzal az álláspontjával szemben, amely szerint biztosítja az adósemlegességet az a módszer, hogy az azonos termékek azonos VTSZ alá, az azonos VTSZ besorolású termékek pedig azonos áfakulcs alá kerülnek, az ügyben eldöntendő kérdés az, hogy a felperes által hivatkozott termékek átlagos fogyasztó szempontjából hasonló termékeknek minősülnek-e és így az eltérő héakulcs alá besorolásuk a nemzeti jogban ellentétes-e a héa-semlegesség elvével [Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 82. § (1), (3) bek., 3/A. melléklet I. rész l.
Az Itv. 19. § (1) bekezdés második mondata akként értelmezendő, hogy az abban szereplő ingatlan-résztulajdon szerzésére előírt sávos illetékkulcs és illetékmaximum arányosítására vonatkozó szabály nem alkalmazható a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetére [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 19. § (1) és (5) bek.].
A kártérítés módjának, időtartamának, mértékének módosításáról a felek peren kívül is megállapodhatnak, azt közösen is módosíthatják, de arra is lehetőségük van, hogy a bíróságtól kérjék annak módosítását. Nincs lehetőség azonban arra, hogy a kártérítést a munkáltató egyoldalúan csökkentse vagy megszüntesse. Erről vagy újabb megállapodást köthet, vagy a módosítás érdekében a bírósághoz kell fordulnia. A munkavállaló által megindított munkaügyi perben a munkáltató által előterjesztett ellenkérelem ilyen igény előterjesztésére nem alkalmas [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
A hitelező érvényes, visszterhes és általa teljesített szerződésből eredő követelése nem sorolható a Cstv. 57. § (1) bekezdés hf) alpontjába amiatt, mert a hitelező rendelkezik az adóssal szemben egyéb, ingyenes szerződésből eredő követeléssel is. A hitelező visszterhes szerződésekből eredő követelése besorolását mindig az adott hitelezői követelés alapjául szolgáló szerződés alapján kell megítélni [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 57. § (1) bek. h) pont].