08

A cserét pótló vétel illetékkedvezményének a lényege és célja, hogy csak az értékesített és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjának „eladja” szóhasználatából nem következik illetékmentességi feltételként az adásvétel jogcím kizárólagossága [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (2) bek. b) pont, 26. § (1) bek. y) pont].

A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és a közigazgatási bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése után, a megismételt bírósági eljárásban tartott következő tárgyalás nem azonosítható a Kp. 43. § (1) bekezdésének keresetváltoztatás tilalmát megfogalmazó rendelkezésében szereplő első tárgyalás fogalmával. Az Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő hatvan napos ügyintézési határidő megsértésére vonatkozó érvelést nem kell hivatalból vizsgálnia a közigazgatási bíróságnak [2017. évi I. törvény (Kp.) 43.

Az Mt. 20. § (4) bekezdése összefüggésben áll az Mt. 20. § (3) bekezdésével. Amennyiben a munkáltatói jogkör feljogosított gyakorlója az álképviselő nyilatkozatát jóváhagyta, úgy a nyilatkozat nem lesz érvénytelen. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 20. § (3)–(4) bek.].

I. A Cstv. 63/A. §-a alkalmazása körében is a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott fizetésképtelenségi definíció (az adós akkor válik fizetésképtelenné, amikor esedékességkor nem képes kielégíteni a vele szemben támasztott követeléseket) alapján kell megítélni. 

I. A perakadályok alapvető – lényegüket adó – jogi sajátossága, hogy a pergátló körülmény az eljárás bármely szakaszában kizárja a kereset, nemperes eljárásban pedig az adott bíróság elé vitt kérelem érdemi elbírálását. 

I. A Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 370. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint nincs lehetőség arra, hogy a másodfokú bíróság felek által nem vitatott jogkérdéseket is felülbírálat körébe vonjon. A Pp. 370. § (2) bekezdése azonban ez alól kivételt határoz meg, amikor az ún. kötelező hatályon kívül helyezési okok (Pp. 379–380. §) hivatalbóli észlelésének kötelezettségét írja elő. 

A mérlegelési tevékenység megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem csak abban az esetben vezethet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére, ha a bíróság a bizonyítékokat nem vette teljeskörűen figyelembe, mivel ítélete ebben az esetben jogszabálysértő. Egyébként a bíróság szabad mérlegelésen alapuló meggyőződése körében csak nyilvánvaló okszerűtlenség esetén van helye felülvizsgálatnak és megfelelő kérelem előterjesztése mellett megváltoztató döntés hozatalának [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.].

I. A hagyatéki eljárásban az örökhagyó túlélő élettársa, aki az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart a leltárba felvett vagyonra, annak egy részére vagy valamely vagyontárgyra, olyan igénylő, aki öröklésben érdekeltnek minősül. 

A régi Be. 583. § (5) bekezdésében előírt, a terhelt kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről, annak kezdő időpontjáról és elmulasztásának jogvesztő jellegéről adandó tájékoztatás a büntetőbíróság közjogi alapokon álló eljárási feladatellátásának (kötelezettség-teljesítésének) körébe tartozik. A tájékoztatás elmulasztásával történő károkozás olyan kötelmi jogi jogviszonyt keletkeztet, amely a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség szabályai alapján ítélendő meg [Ptk. 6:549. § (1) bek.].

A tényálláshoz kötöttségre figyelemmel, felülvizsgálati eljárásban a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével, az abban foglalt tényekkel összhangban álló tények alapján vizsgálható. A bűnösség megállapítását, illetve a cselekmény minősítését is az irányadó jogerős ügydöntő határozat alapján kell vizsgálni. Felülvizsgálati indítvány önmagában a felülvizsgálat törvényben meghatározott okának megjelölése mellett sem alapozható az irányadó tényállás támadására, az ott megállapított tényekkel ellentétes tények állítására.