08

177. I. Nem sikkasztás vétsége, hanem az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette valósul meg, ha az elkövető jogtalan haszonszerzési célzattal a sértett által rábízott [...]

I. Nem sikkasztás vétsége, hanem az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette valósul meg, ha az elkövető jogtalan haszonszerzési célzattal a sértett által rábízott „céges” bankkártya felhasználásával a bankkártyaolvasó terminálba a vásárlás, illetve a bankjegykiadó automatába a pénzfelvételi kísérlet során adatot visz be, és ezen informatikai eszközök – adatfeldolgozás eredményeként – a beütött összegnek megfelelő pénzügyi tranzakciót teljesítik, illetve az elkövető az erre irányuló folyamatot elindította [Btk. 372. § (1) és (2) bek. a) pont, 375.

176. I. Kifosztás valósul meg, amennyiben az idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására korlátozottan képes személy kifejezett összezavarásával történik [...]

I. Kifosztás valósul meg, amennyiben az idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására korlátozottan képes személy kifejezett összezavarásával történik a dologelvétel, függetlenül attól, hogy az a lakás mely helyiségéből valósult meg. Döntő jelentősége annak van, hogy a bűncselekmény megvalósítását a sértett állapota teszi-e lehetővé vagy legalábbis jelentős mértékben megkönnyíti-e. 

175. A kényszerítés maradéktalanul megvalósul, ha a munkahelyéről való kirúgatással és a képviselői munkájának ellehetetlenítésével való fenyegetés hatására a sértett az önkormányzati képviselői [...]

A kényszerítés maradéktalanul megvalósul, ha a munkahelyéről való kirúgatással és a képviselői munkájának ellehetetlenítésével való fenyegetés hatására a sértett az önkormányzati képviselői megbízásának átvételéről szóló nyilatkozata visszavonására kényszerül. A jelentős érdeksérelem a közérdekben a közakarat érvényre jutásának megakadályozásával, a sértett tekintetében pedig az Alaptörvényben biztosított passzív választójogának korlátozásában valósul meg [Btk. 195. §, 459. § (1) bek. 7. pont].

174. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége esetén az elkövető büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan vagy gondatlanul [...]

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége esetén az elkövető büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha a foglalkozási szabályt szándékosan vagy gondatlanul megszegő tevékenységével okozati összefüggésben áll elő más (mások) életének, testi épségének közvetlen veszélybe kerülése vagy testi sérülése (halála), illetve az elkövető szabályszegő mulasztása folytán – bár erre lehetősége volt – nem akadályozza meg a tényállásszerű eredmény bekövetkezését, feltéve, hogy a káros következmény tekintetében gondatlan bűnössége fennáll [Btk. 165. § (1) bek., (2) bek.