08

A többlethasználati díj iránti igény olyan vagyoni igény, ami a közös tulajdonban lévő ingatlan használatához kötődik. Használati jogról való lemondó nyilatkozat esetén a díjigény megalapozatlan [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:3. §, 4:76. § (1) bek., 4:79. § (2) bek., 4:86. § (4) bek., 5:13. § (2) bek., 5:22. §].

I. A Ptk. hatálybalépését követően megkötött földhaszonbérleti szerződéseknek 2016. január 6. napjától a Fétv. 50/A. §-a szerinti díjmódosítás kezdeményezésére vonatkozó jog a részévé vált. A Fétv. 110/A. §-a szerinti átmeneti szabály ezért ezekre a szerződésekre nem terjed ki. 
II. A szerződéses nyilatkozat értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés, a Ptk. rendszere ugyanis ezt az akarati elvvel ötvözi, illetve más releváns körülmények figyelembevételének is teret ad. 

I. Ha a jogalkotó utólag kiküszöböli az alaptörvény-ellenességet előidéző szabályozási hiányosságot, akkor az ezt követő negatív vagyoni következmények a közjogba tartoznak, amelyekre nem terjed ki a Ptk. hatálya. 
II. Az általános kártérítés anyagi jogszabályként, a szabad belátás szerinti döntés lehetősége eljárásjogi rendelkezésként biztosítja a kártérítés összegének bíróság általi meghatározását abban az esetben, ha az a bizonyítékok alapján nem állapítható meg. 

Az eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában részt vett bíró a felülvizsgálati eljárásból nincs kizárva [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 13. § (3) bek.].

I. A vétőképesség a felróható közrehatásnak is szükségszerű feltétele.
II. A sérelemdíjnál a büntető funkció figyelembevétele nem történhet automatikusan, csak az eset összes körülményének értékelésével. 

I. A jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazásának feltételei [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 29. § (1) bek. a) pont]. 
II. A Jszbt. szerinti előny önmagában vizsgálandó, nem feltétele, hogy másnál egyidejűleg hátrány jelentkezzen. Jogi személy esetében ugyanis a lényeg az, hogy nem gazdálkodhat bűnös úton [Jszbt. 6. § (1)–(3) bek.].

Nincs helye harmadfokú eljárásnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletének a terhelt bűnösségét megállapító rendelkezése a vád tárgyává tett tények teljes körű értékelése mellett minősítésbeli tévedésen alapszik, és ehhez képest a másodfokú bíróság a cselekmény teljes körű, törvényes minősítése olyan bűncselekményt vagy bűncselekményeket illetően is bűnösséget állapít meg, amelyről vagy amelyekről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett [Be. 615. § (2a) bek.].

I. A vádemelés után elrendelt vagy fenntartott személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata, annak további fenntartása az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart, így a fenntartásról rendelkező végzés elleni fellebbezés elbírálása nem tartalmazhat rendelkezést ezen túlnyúló időszakra.

I. A siket terheltre minden további vizsgálódás nélkül a Be. hallássérültekre vonatkozó szabályai kötelezően alkalmazandók. 

I. Nem sikkasztás vétsége, hanem az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette valósul meg, ha az elkövető jogtalan haszonszerzési célzattal a sértett által rábízott „céges” bankkártya felhasználásával a bankkártyaolvasó terminálba a vásárlás, illetve a bankjegykiadó automatába a pénzfelvételi kísérlet során adatot visz be, és ezen informatikai eszközök – adatfeldolgozás eredményeként – a beütött összegnek megfelelő pénzügyi tranzakciót teljesítik, illetve az elkövető az erre irányuló folyamatot elindította [Btk. 372. § (1) és (2) bek. a) pont, 375.