05

Ha a felperes nem vitatja, hogy a szerződésben az illetékességi kikötés általános szerződési feltételként szerepel és a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert – az alperes által megjelölt – illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett, a felperes utóbb az illetékességi kikötésre hivatkozással nem kérheti az áttételt a kikötött bírósághoz [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 41. § (1) és (5) bek., 43. § (2) bek.; 7/2021. PJE határozat].

I. A joghatósági ok fennállását a bíróság a felperes keresete alapján hivatalból vizsgálja.

Az utóbb alaptalanná vált ideiglenes intézkedéssel összefüggésben okozott kár megtérítése iránt kártalanítás vagy kártérítés címén igényt csak az ideiglenes intézkedéssel közvetlenül érintett, az eljárásban félként részt vevő személy érvényesíthet [1952. évi III. törvény (Pp.) 156. § (1) bek.; 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (13)-(14) bek.; 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. § (3) bek., 339. § (1) bek.; 2004/48. EK Irányelve 9. cikk (7) bek.].

I. A teljes kártérítés elve nem azt jelenti, hogy más károsultak részére, más ügyekben – akár hasonló tényállás mellett – megítélt összegeknek feleljen meg a nem vagyoni kártérítés, hanem azt, hogy az alkalmas legyen a perbeli esetben az összes körülmény értékelésével a károsultat ért nem vagyoni hátrányok kompenzálására.

Az előzetes bizonyítás elrendelésére irányuló kérelmet elutasító jogerős végzés nem minősül az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek, ezért ellene nincs helye felülvizsgálatnak [2016. CXXX. évi törvény (Pp.) 337. §, 406. § (1)–(2) bek., 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont].

I. A felülvizsgálati indítványt a benyújtásakor hatályos büntetőeljárási törvényben szabályozott okokra lehet alapítani.

I. A terhelt előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozatát és a tárgyalásról való lemondását a rövidített jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Ez olyan, a Be. 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tartalmi elem, amely nélkül nem lehet megállapítani, hogy az eljárási szabályokat a bíróság megtartotta-e [Be. 445. § (2) bek. a) pont].

A csalással halmazatban nem követ el egyúttal passzív vesztegetést is az az egyéni vállalkozó, illetve az érdekében tevékenységet végző személy, aki a csalást kívülálló személlyel közösen követi el és annak hasznából részesül [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 137. § 19. pont, 251. § (1) bek.; Btk. 291. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 459. § (1) bek. 8. pont, 373. § (1) bek.].

I. Ha az elkövető a nemi erkölcs elleni cselekményeit a sértett sérelmére a 12. életévének betöltése után a további büntetőjogilag releváns életszakaszában – a 12–14. életév, 14–18. életév – tovább folytatja, akkor a bűncselekmények valóságos halmazatot alkotnak. A folytatólagosság egységét a kiskorú sértett életkorában bekövetkezett változás lezárja. A szexuális bűncselekmények esetében az egység, illetve a halmazat kérdésében az elhatárolás alapvető szempontja a sértettek életkora.

I. Valóságos – időben, térben elkülönülő – anyagi halmazat valósul meg, ha a hosszabb időn át tartó, folyamatos jellegű, egységbe tartozó elkövetési magatartás (a kiskorú veszélyeztetése) mellett egyetlen részcselekménnyel együtt történik más bűncselekmény elkövetése (testi sértés, garázdaság). Ilyen esetben a cselekmények nem alaki halmazatban elkövetettnek minősülnek, és megnyílik a másodfellebbezés, így a harmadfokú eljárás lehetősége [Btk. 164. §, 208. §, 339. §; Be. 615. § (2) és (2a) bek.].