I. Amennyiben a bíróság által kibocsátott elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, őrizetét kötelező elrendelni. Az őrizet elrendelését követően a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, így az őrizetbe vétel elrendelésétől kezdve védő részvétele az eljárásban kötelező. A kötelező védői részvételre vonatkozó szabályok a Be. általános, minden eljárási szakra vonatkozó rendelkezései között szerepelnek [Be. 3. §, 44. § b) és f) pont, 48. § (2) és (7) bek., 119. §, 434. §].
II. A védő kirendelésének hatálya döntés nélkül akkor sem szűnik meg, ha a kirendelés alapjául szolgáló ok, a Be. 44. § b) pontjában meghatározott személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés megszűnik, a kirendelés ilyenkor is csak az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság döntésének következtében veszti hatályát [Be. 48. § (7) bek.].
[1] A járásbíróság a 2021. szeptember 13. és 2022. február 16. napján megtartott nyilvános előkészítő ülés alapján 2022. február 16. napján meghozott és kihirdetett ítéletében a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. bc) alpont, (3) bek. b) pont ba) alpont] és 2 rendbeli lopás vétsége kísérletében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bf) alpont]. A bíróság ezért őt halmazati büntetésül 10 hónap, végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és vele szemben 11 000 forint vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztést annak elrendelése esetén börtönben rendelte végrehajtani, és beszámítani rendelte a II. r. terhelt által 2022. február 15. napjától 2022. február 16. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztésből annak elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről. Záradékban megállapította, hogy az ítélet 2022. február 16. napján jogerőre emelkedett.
[2] A megyei főügyészség 2022. július 8. napján nyújtott be a Kúrián felülvizsgálati indítványt a járásbíróság ítélete ellen a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt okból – a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában írt eljárási szabálysértésre figyelemmel – a II. r. terhelt vonatkozásában. A felülvizsgálati indítvány lényege az, hogy a járásbíróság 2022. február 7-én a II. r. terhelttel szemben 102. sorszám alatt elfogatóparancsot bocsátott ki. Az E.-i Rendőrkapitányság a II. r. terheltet 2022. február 15-én 14 óra 43 perckor elfogta, majd őrizetbe vette és aznap 15 óra 30 perckor értesítette a járásbíróságot, végül 16 óra 20 perckor a Be. 44. § (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva védőt rendelt ki az őrizetbe vett és a rendőrkapitányság fogdájában elhelyezett terhelt részére (bíróság iratai között 103/1-103/3. szám alatt található iratok tanúsága szerint). A rendőrkapitányság másnap, 2022. február 16-án 11 óra 30 percre a II. r. terheltet a járásbíróság elé állította. A bíróság ugyanezen időpontban megkezdett meghallgatást tartott, melynek során az elfogatóparancsot visszavonta, majd 12 órai kezdettel előkészítő ülést tartott, amelyre rövid úton értesítette az ügyészt (bírósági iratok 103., 103/1.). A II. r. terhelt hozzájárult az előkészítő ülés ilyen módon történő megtartásához, amelyen jogerős marasztaló ítélet született (104. számú jegyzőkönyv).
[3] A főügyészség álláspontja szerint a bíróság az előkészítő ülést olyan személy, a II. r. terhelt kirendelt védője távollétében tartotta meg, akinek jelenléte az előkészítő ülésen kötelező lett volna. Hivatkozott arra, hogy a rendőrség a Be. kötelező rendelkezésére figyelemmel védőt rendelt ki, a védő kirendelése pedig meghatalmazás hiányában a Be. 48. § (7) bekezdése értelmében akkor veszti hatályát, ha az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védőt a kirendelés alól felmenti. Arra figyelemmel, hogy a bíróság a kirendelt védőt nem mentette fel, az előkészítő ülést a kirendelt védő kötelező jelenléte ellenére, távollétében tartotta meg. Hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a bírói szakban folyamatban lévő ügyben a védő rendőrség általi kirendelése érvényes. A bíróság a Be. 44. § b) pontjában írt törvényi előírás ellenére védőt nem rendelt ki, ezért azt a rendőrségnek kellett megtennie. A kirendelés szükséges és érvényes volt, amelynek hatálya a törvény rendelkezései szerint alakult. Mindezekre figyelemmel, a Be. 663. § (2) bekezdése alapján indítványozta a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárásra történő utasítását.
[4] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát annak helyes indokaira tekintettel fenntartotta és azzal egyező indítványt tett.
[5] A terhelt kirendelt védője a Kúriára 2022. december 14. napján benyújtott észrevételében a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta; azzal egyezően indítványozta a járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását a II. r. terhelt tekintetében.
[6] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[7] A Be. XC. fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a törvényben meghatározott okból, az arra jogosult indítványa alapján, a törvényben meghatározott feltételek mellett van helye.
[8] A Be. 648. § b) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van. Azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyekre felülvizsgálati indítvány alapítható, a Be. 649. § (2) bekezdése sorolja fel.
[9] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[10] A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja alapján hatályon kívül helyezésnek van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[11] A Be. 449. § (1) bekezdésére figyelemmel az előkészítő ülés nyilvános ülés. A Be. 425. § (3) bekezdése értelmében a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.
[12] A Be. 434. §-a kimondja: ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.
[13] A Be. 44. § b) pontjára figyelemmel a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés; más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint, ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt.
[14] A Be. 44. § f) pontja alapján a büntetőeljárásban a védő részvétele akkor is kötelező, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki.
[15] A Be. 48. § (1) bekezdése szerint a kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a közvetítői eljárásra, a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is.
[16] A Be. 48. § (2) és (7) bekezdése alapján a kirendelés hatályát veszti, ha a meghatalmazott védő a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét bejelentették; ennek hiányában pedig akkor, ha az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóságok a védőt a kirendelés alól felmenti.
[17] Az őrizet a Be. 74. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel a Be. 272. § (2) bekezdés a) pontjára is – személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés.
[18] A Be. 274. § (3) bekezdése értelmében az őrizet a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés tárgyában hozott döntésig, de legfeljebb 72 óráig tarthat.
[19] A Be. 619. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a bíróság a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt őrizetének elrendelése érdekében határozatával elfogatóparancsot bocsáthat ki, ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsított személy tényleges tartózkodási helye ismeretlen, és a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel elérni kívánt célok biztosítása érdekében elfogása és őrizete indokolt.
[20] A Be. 119. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, annak az elfogása, illetve a Magyarországra történő kiadatása vagy átadása esetén az őrizetét kell elrendelni, és 72 órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más bíróság elé kell kísérni.
[21] A Be. 119. § (6) bekezdése szerint az elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha az elrendelés oka megszűnt, vagy az eljárást megszüntették, illetve jogerősen befejezték.
[22] A Be. 119. § (7) bekezdése értelmében az elfogatóparancs visszavonásáról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság határoz, amely előtt az eljárás folyamatban van.
[23] Mindezen törvényi rendelkezéseket összevetve megállapítható, hogy amennyiben a bíróság által kibocsátott elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, őrizetét kötelező elrendelni. Az őrizet elrendelését követően a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, így az őrizetbe vétel elrendelésétől kezdve védő részvétele az eljárásban kötelező. A kötelező védői részvételre vonatkozó szabályok a Be. általános, minden eljárási szakra vonatkozó rendelkezései között szerepelnek.
[24] A Be. 3. § (1) bekezdése szerint a terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony védelemhez.
[25] A Be. 3. § (3) bekezdése alapján a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az e törvényben meghatározottak szerint védőt biztosít a terhelt számára.
[26] Mindezekre figyelemmel a bíróság által kibocsátott elfogatóparancs alapján elfogott terhelt esetében őrizetbe vétel elrendelése kötelező, az őrizetbe vétel elrendelésével pedig védő részvétele az eljárásban kötelezővé válik. Amennyiben a terhelt védőt nem hatalmaz meg, számára védőt kell kirendelni. Ebben az esetben a terhelt számára védő kirendelésére elsődlegesen az elfogatóparancsot kibocsátó bíróság köteles, azonban amennyiben az elfogás és őrizetbe vételről történő értesítés ellenére ennek nem tesz eleget, az őrizetet elrendelő nyomozó hatóságnak kell azt megtennie, mivel ezzel biztosítható a törvény alapvető rendelkezései közé tartozó védelem joga. Az őrizetbe vett személy részére a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint védőt kell biztosítani, mivel a védő részvétele a Be. 44. § b) pontjára figyelemmel az őrizet időtartama alatt mindenképpen kötelező.
[27] A védő kirendelése pedig védői meghatalmazás esetét kivéve kizárólag akkor szűnik meg, ha az ügy eljárási szakaszának megfelelő eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védőt a kirendelés alól felmenti.
[28] A védő kirendelésének hatálya döntés nélkül akkor sem szűnik meg, ha a kirendelés alapjául szolgáló ok, a Be. 44. § b) pontjában meghatározott személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés megszűnik; a kirendelés ilyenkor is csak az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság döntésének következtében veszti hatályát. Enélkül arra figyelemmel, hogy a Be. 44. § f) pontja a védő kötelező részvételét írja elő arra az esetre is, ha a védő kirendelésére azért került sor, mert azt a kirendelő egyéb okból szükségesnek tartotta, ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy a védő részvétele az eljárásban továbbra is szükséges. A védő részvétele ezen okból is kötelező az eljárásban.
[29] A főügyészség indítványában úgy tekintette, hogy a járásbíróság az elfogatóparancs visszavonásával egyidejűleg külön rendelkezés nélkül az őrizetet megszűntnek tekintette, így az őrizet fennállására figyelemmel a Be. 44. § b) pontja alapján megvalósuló kötelező védelem esetére nem hivatkozott. A Kúria elvi jelentőséggel állapítja meg azt, hogy az őrizetet mint személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést ráutaló magatartással nem lehet megszüntetni. A kényszerintézkedés kizárólag az ennek tárgyában dönteni jogosult bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság kifejezett, határozatban megjelenő döntésével, vagy ennek hiányában a törvényben meghatározott határidő elteltével, a törvény erejénél fogva szűnik meg. Jelen ügyben megállapítható, hogy az őrizetbe vételét követően az előkészítő ülés megtartásáig a törvényben meghatározott 72 óra nem telt el, így az a törvény erejénél fogva nem szűnt meg, és a bíróság sem rendelkezett az őrizet megszüntetéséről. Erre figyelemmel az előkészítő ülésen a terhelt őrizet hatálya alatt állt – az ezt esetlegesen biztosító személyi és technikai feltételek hiányában is –, ezért védő részvétele az eljárásban ezen okból is kötelező volt.
[30] A hivatkozott törvényi rendelkezések alapján a védő kötelező részvétele tárgyaláson és eltérő szabály hiányában nyilvános ülésen, így előkészítő ülésen is kötelező védői jelenlétet jelent, ezért a járásbíróság olyan személy távollétében tartotta meg az előkészítő ülést és hozott azon ügydöntő határozatot, akinek részvétele kötelező lett volna.
[31] A Kúria a BH 2020.136. számon közzétett döntésében kimondta, amennyiben az eljárás során egyébként nem kötelező a védelem, azonban mégis védő kirendelésére kerül sor, ezt követően a továbbiakban éppúgy kötelező a kirendelt védő részvétele az eljárásban, mint annak a törvényben meghatározott egyéb eseteiben.
[32] Mindezekre tekintettel a Kúria a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt ok fennállása miatt a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést megállapította.
[33] A Be. 651. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja értelmében az ügyészség a terhelt terhére és javára is terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt; a Be. 652. § (3) és (4) bekezdésére figyelemmel a terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül, míg javára benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a törvény határidőt nem határoz meg. Mindezekre figyelemmel a főügyészség felülvizsgálati indítványa arra jogosulttól származó, határidőben benyújtott indítvány.
[34] A Kúria az 1/2021. BJE. számú jogegységi határozat 1. pontjában úgy határozott, hogy az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek.] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya.
[35] A Kúria a Be. 660. § (1) bekezdésére figyelemmel tanácsülésen eljárva, a Be. 663. § (2) bekezdésére figyelemmel a járásbíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletét hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította, mert az alapügyben a bíróság jogerős határozatát a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
(Kúria Bfv.I.794/2022/16.)