05

Amennyiben a felperes (érdekelt) a megelőző eljárásban már hivatkozott tény és körülmény vonatkozásában nem hivatkozott egy adott bizonyítékra vagy bizonyítási indítványra, ez nem zárja ki ezen bizonyíték és bizonyítási indítvány közigazgatási bíróság általi figyelembevételét. A Kp. 78. § (4) bekezdése ugyanis csak a megelőző eljárás idején fennálló és megelőző eljárásban nem értékelt, felperes (érdekelt) részéről önhiba miatt nem hivatkozott tény és körülmény – és nem a bizonyíték, bizonyítási indítvány – bíróság általi figyelembevételét zárja ki [2017. évi I. törvény (Kp.) 78.

Megszegi az önkormányzat a támogatási feltételeket, ha a munkakör betöltéséhez szükséges tanulmány elvégzését negligáló személyt egy új pályázat keretében ismételten alkalmazza [2011. évi LXLV. törvény (Áht.) 60/A. § (1) bek. c) pont; 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) 60. §; 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 39. § (5) bek.].

Amennyiben a szakhatóságokat kijelölő jogszabály a telekalakítási eljárásban másodfokú szakhatóságot nem nevesít, úgy a másodfokú eljárás során együttműködési kötelezettsége keretében szakmai állásfoglalást adó állami főépítész nem minősül másodfokú szakhatóságnak, ezáltal a Kp. 25. § (2) bekezdése szerinti hivatalból történő perbeállítás feltétele nem áll fenn [2017. évi I. törvény (Kp.) 25. § (2) bek.; 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. melléklet B) 2. sor; 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 79/E–I. §; 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 18. pont 12.

A kormánytisztviselői jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése önmagában nem eredményezi a tanulmányi szerződés megszűnését. Ha erre a kormánytisztviselő szerződésszegése miatti jogszerű felmondással kerül sor, a kormánytisztviselő a munkáltató szerződésszegésére eredményesen a kapott tanulmányi támogatás visszatérítési kötelezettsége alóli mentesülés érdekében nem hivatkozhat [a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 82. §].

Ha az ellenkérelem előterjesztésére törvényben meghatározott idő eltelt, a keresetváltoztatás egymagában nem teremt lehetőséget visszkereset előterjesztésére [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 204. § (1) és (3) bek.].

Munkajogi igények tekintetében az elévülés megszakadására a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igényt keletkeztető kötelem nem a munkaszerződés megkötése vagy módosítása, hanem a munkaviszonyból eredő követelés esedékessége. Ennek függvényében irányadó a régi Ptk. 327. § (1) bekezdése, 2014. március 15-ét követően pedig a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése [a munka törvénykönyvéről szól 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (3) bek.].

I. Az árfolyamkockázat mibenlétét szabályozó szerződéses feltételek átláthatóságával kapcsolatban felállított követelményrendszert a fogyasztói irányelv, az irányelvet a hazai jogba átültető nemzeti szabályozás, valamint az Európai Unió Bíróságának a fogyasztói irányelvet kötelező jelleggel értelmező ítéletei adják meg [13/93/EGK irányelv (fogyasztói irányelv) 4. cikk (2) bek.; 6/2013. Polgári jogegységi határozat; 2/2014. Polgári jogegységi határozat; Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozat].

A civil szervezet bejegyzése után indult törvényességi felügyeleti eljárásban már nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy a civil szervezet bejegyzett neve (rövidített neve) megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Annak megállapítása, hogy a bejegyzett civil szervezet neve sérti-e más személy névviseléshez való jogát, személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított polgári perben vizsgálható [2011. évi CLXXXI. törvény 21. § (3)–(4) bek., 36. §, 46/A–46/B. §, 71/B. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f) pont, 2:51. §, 2:52. §, 3:6. § (1)–(3) bek.].

I. A haszonbérbeadó alperest megillette az a jog, hogy kezdeményezze a haszonbérleti szerződés egyoldalú módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó, helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra való emelése érdekében; a kezdeményezése – miután a szerződő felek eltérően nem rendelkeztek – megfelelt az első kezdeményezés konjunktív törvényi feltételeinek.

Ha a szolgáltatás hibáját a szerződés megkötésekor a jogosult ismerte, vagy azt a szolgáltatás jellege, természete vagy a szerződéskötés körülményei alapján fel kellett ismerni, a kötelezett hibás teljesítése nem állapítható meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:157. § (1) bek.].