03

Ha a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv hatósági jogkörét nem az eljárásában alkalmazandó közigazgatási eljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja az alkalmazandó anyagi jogi rendelkezések téves értelmezése miatt, az az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek, nem semmisségi oknak minősül [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1) bek.; 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) 5. § (1) bek., 7. § (1) bek.; 2012. évi I. törvény (Mt.) 136. § (1) bek., 139. § (1)–(2) bek.].

A helyi önkormányzat képviselő-testülete a zajhatással járó tevékenységek időbeli korlátozását és ezen korlátozás megszegésének szankcionálását – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak betartása mellett – a közösségi együttélés szabályaira vonatkozó normák között szabályozhatja [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 8. § (1) bek. b) pont, 143. § (4) bek. d) pont; 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 48. § (4) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 3. §].

A Nemzeti köznevelési törvény 45. § (5) bekezdése szerinti, egyéni tanrend engedélyezése iránti kérelmet a kiskorú tanuló esetén bármely, szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő előterjesztheti [2011. évi CXL. törvény (Nkt.) 45. § (5)–(6) bek.].

Az Itv. 16. § (6) bekezdésében meghatározott illetékkedvezmény csak akkor alkalmazható, ha az örökös a feltétel kedvezményeként előírt családi gazdálkodói státusszal már az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában rendelkezik. A státusz öröklést követő megszerzése a kedvezményre való jogosultságot nem alapozza meg [1990. évi XCIII. törvény (Itv.)16. § (6) bek.]

A fizetett éves szabadság eltérő kiadására vonatkozó kollektív szerződéses rendelkezés kereteit maga az Mt. 123. § (5) bekezdés c) pontja tartalmazza [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 123. § (5) bek. c) pont, 135. § (2) bek. l) pont, 277. § (2) bek.]

I. Az üzletrészét kívülálló személyre átruházó tag mindaddig gyakorolhatja a gazdasági társaságban a tagsági jogait, amíg az üzletrész új jogosultja nem teszi meg a bejelentését a társaság felé a Ptk. 3:168. § (2) bekezdésének megfelelően [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §, 3:169. § (2) bek.; 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 10/A. § (1)–(2) bek.]. 
II. Nincs helye megismételt taggyűlés tartásának, ha a szabályszerű meghívó szerinti eredeti időpontban és helyszínen a tagok megjelentek, a taggyűlés határozatképes volt [Ptk. 3:191. §].

I. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alkalmazásában szabálytalanságnak minősül, ha a kedvezményezett az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok előírásait és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit bármilyen módon megsérti, és ez azt eredményezi, hogy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. 

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásban 2026. január 1. előtt meghozott másodfokú jogerős érdemi végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, még a felülvizsgálat kivételes engedélyezése útján sem, mivel azok az új eljárásjogi szabályok, amelyek lehetővé tennék a törvényben egyébként kizárt felülvizsgálat kivételes engedélyezését, csak a 2026. január 1-jén vagy az után meghozott másodfokú határozatok elleni felülvizsgálati kérelem esetében alkalmazandók [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont; 2010. évi CXXX.

I. A Ptk. 6:539. § (1)–(3) bekezdéseiben írt szabályok irányadóak akkor, ha a veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt. Az üzembentartók egymással szembeni kártérítési felelősségét meghatározó háromlépcsős szabályrendszer alkalmazásának szükséges és egyben elegendő feltétele a kárnak a fokozott veszéllyel járó tevékenységek folytatásával okozati összefüggésben való bekövetkezése. 

I. A végtörlesztést lehetővé tevő szabályozás hatása – a rögzített árfolyamon való végtörlesztés pénzügyi intézményt kötelező lehetősége – értékelhető a fogyasztói kölcsönszerződések refinanszírozására kötött hitelszerződések vonatkozásában beállott olyan változásként, amely az egyéb feltételek fennállása esetén megalapozhatja a refinanszírozási hitelszerződés bíróság általi módosítását.