03

A közérdekű adatigénylés címzettjének meghatározásával az adatigénylő határozza meg előre, hogy a későbbiekben egy esetleges pernek ki lehet az alperese. Nem marasztalható olyan alperes, akivel szemben előzetes eljárás nem folyt [2011 évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) és (3) bek., 29. § (1) bek., (1) bek. b) pont, 31. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont].

I. A dolog használata általános magánjogi korlátjának megsértésére alapított birtokperben a felperes jogállítása részeként állítja a zavarás és annak szükségtelensége törvényi tényállási elemeinek a fennállását, a tényállítás részeként pedig azokat a konkrét történeti tényeket, amelyekre alapozva állítja a szükségtelen zavarás törvényi tényállási elemeinek a megvalósulását. 

A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás a VI. rendű alperes halála miatt 2025. szeptember 14-én a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig félbeszakadt, és a Kúria Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozata hatálytalan.

(Kúria Pfv.I.20.002/2025/8.)¹

¹ Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozatot a BH 2025. évi decemberi számában tettük közzé a BH 2025.269. számon 

A Be. 607. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bíróság az ítéleti tényállásban a vád keretein túlmutató, a vád történeti tényállása alapján eredetileg meg nem állapítható bűncselekmény elkövetési magatartásának megfelelő tényeket állapít meg, és ennek alapján a vádlott bűnösségét további bűncselekményben is kimondja [Be. 6. § (2) bek., 607. § (1) bek. b) pont].

A határozat kihirdetésére kitűzött tárgyaláson (nyilvános ülésen) a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítás felvétele nem történik. Ezért a kötelező védelem ellenére a határozat kihirdetésének időpontjában védővel nem rendelkező terhelt vonatkozásában nem valósul meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 550. § (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont].

A Be. 504. § (2) bekezdés c) pontjának 2. fordulatában foglalt törvényi feltétel hiányában kerül sor a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadására és a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontjának 1. fordulatában írt eljárási szabálysértés megvalósul, ha az elsőfokú bíróság nem tisztázza, hogy a korábban meghozott tagállami ítélettel a vád tárgyává tett egyes részcselekmények elbírálása már megtörtént-e, és ezáltal a Be. 4. § (7) bekezdése szerinti büntetőeljárási akadály fennáll-e.

A vádemelést követően elrendelt vagy fenntartott három kényszerintézkedésre vonatkozó szabályozás lényege változatlanul az, hogy e kényszerintézkedések indokoltságát a perjogi helyzetnek megfelelően hathavonta felül kell vizsgálni.
Az időszakos felülvizsgálat esedékessége szempontjából a hathónapos folyamatos, tényleges és a felülvizsgálat időpontjában is fennálló kényszerintézkedésnek van jelentősége. 

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól való eltérés [Be. 649. § (6) bek.] nem valósul meg, ha a precedens-határozat releváns ténybeli alapjai – akár csak részben – eltérőek. Az erőszakos magatartás kihívó közösségellenességének hiánya pedig eredményesen nem hivatkozható, ha az annak alapját képező tények az irányadó tényállásból hiányoznak [Btk. 339. § (1) bek.; Be. 649. § (6) bek.].

Az az elkövető, aki akár büntető-, akár polgári perben hamis bizonyítási eszközt, ezen belül szakvéleményt szolgáltat, és annak hamis voltáról tudomással bír, megvalósítja a hamis tanúzás hamis szakvélemény szolgáltatásával elkövetett bűncselekményét, és a bűncselekmény ezen fordulat szerinti elkövetési magatartása független attól, hogy a perben szolgáltatott hamis bizonyítási eszköz az ügy lényeges körülményeire vonatkozik-e. 

Végszükség esetén az elhárító tevékenységre kizárólag közvetlen veszélyhelyzet kialakulása vezethet. Ezért nem állapítható meg e büntethetőséget kizáró ok, amennyiben a veszélyhelyzet kialakulása csupán a terhelt feltételezésén alapul és annak elhárítására jogszerű lehetőség is mutatkozik [Btk. 23. § (1) bek.].