03

57. I. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének megállapítására alkalmas, ha az elkövető az önkiszolgáló kassza használata során annak informatikai rendszerébe a nála lévő [...]

I. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének megállapítására alkalmas, ha az elkövető az önkiszolgáló kassza használata során annak informatikai rendszerébe a nála lévő helyett más árucikkre vonatkozó (vonalkód, illetve mennyiség) – valótlan – adatot visz be, ha azt azzal a – haszonszerzési – céllal teszi, hogy a termékért ne a tényleges, magasabb árat kelljen fizetnie [Btk. 375. § (1) bek., 459. § (1) bek. 15. pont].

Tovább (57. I. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének megállapítására alkalmas, ha az elkövető az önkiszolgáló kassza használata során annak informatikai rendszerébe a nála lévő [...])

56. A rablás bűntettének megállapítását megalapozza, ha az elkövető az élet vagy testi épség elleni erőszakot, illetve a kvalifikált fenyegetést kettős céllal (dologmegtartás és menekülés) alkalmazza [Btk. 365. § (1) bek.].

A rablás bűntettének megállapítását megalapozza, ha az elkövető az élet vagy testi épség elleni erőszakot, illetve a kvalifikált fenyegetést kettős céllal (dologmegtartás és menekülés) alkalmazza [Btk. 365. § (1) bek.].

Tovább (56. A rablás bűntettének megállapítását megalapozza, ha az elkövető az élet vagy testi épség elleni erőszakot, illetve a kvalifikált fenyegetést kettős céllal (dologmegtartás és menekülés) alkalmazza [Btk. 365. § (1) bek.].)

55. A személy- és vagyonőrök vizsgáztatása során a vizsgabizottsági elnökök nemcsak egy szakmai szervezet képviselőiként jártak el, hanem az átruházott állami hatáskör gyakorlójaként. [...]

A személy- és vagyonőrök vizsgáztatása során a vizsgabizottsági elnökök nemcsak egy szakmai szervezet képviselőiként jártak el, hanem az átruházott állami hatáskör gyakorlójaként. Ez pedig közvetlen – jogszabályi rendelkezésen alapuló – kapcsolatot teremt az állami közhatalommal, amely alapvető feltétele a hivatalos személy státuszának.

Tovább (55. A személy- és vagyonőrök vizsgáztatása során a vizsgabizottsági elnökök nemcsak egy szakmai szervezet képviselőiként jártak el, hanem az átruházott állami hatáskör gyakorlójaként. [...])

54. A jogi megítélés téves ismerete nem a ténybeli, hanem a társadalomra veszélyességben való tévedés körében vizsgálandó; ugyanakkor az nem valósul meg azáltal, ha az elkövető nincs tisztában a jogszabályok vagy [...]

A jogi megítélés téves ismerete nem a ténybeli, hanem a társadalomra veszélyességben való tévedés körében vizsgálandó; ugyanakkor az nem valósul meg azáltal, ha az elkövető nincs tisztában a jogszabályok vagy a joggyakorlat konkrét tartalmával, avagy egy helyzetet jogilag bizonytalannak tekint; alapos oknak pedig csak a hatóságok hivatalos közlése vagy hivatásszerűen jogi tanácsadással foglalkozó személy tájékoztatása minősül [Btk. 20. § (1)–(2) bek.].

Tovább (54. A jogi megítélés téves ismerete nem a ténybeli, hanem a társadalomra veszélyességben való tévedés körében vizsgálandó; ugyanakkor az nem valósul meg azáltal, ha az elkövető nincs tisztában a jogszabályok vagy [...])

2/2024. (XII. 3.) KK. vélemény a felülvizsgálati kérelem befogadásának egyes kérdéseiről

2/2024. (XII. 3.) KK. vélemény a felülvizsgálati kérelem befogadásának egyes kérdéseiről

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perekben a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatos egyes kérdésekben az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében az alábbi véleményt nyilvánítja.