Polgári ügyek

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság keresetnek részben helyt adó ítéletét, amelyben megállapította, hogy az alperes (önkormányzat) a tulajdonában álló két sportpályán folyó tevékenységből adódó zavaró zajártalommal birtokháborítást követett el, és megsértette a felperesek pihenéshez és magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, eltiltotta a további jogsértéstől.

A felperes jogelődje – néhai házastársa – gyermekkorát a Magyar Állam alperes tulajdonában volt ingatlanokon 1971-től 1996-ig azbeszt cementipari termékeket előállító állami vállalat telephelyének szomszédságában töltötte. Tüdejébe a gyárból származó kiporzással azbesztszálak kerültek, aminek következtében évtizedekkel később mellhártyadaganat alakult ki nála, és e betegségében 41 évesen, 2016. június 8-án elhunyt.

A felperesek keresete szerint az I-II. rendű alperesek azzal sértették a személyiségi jogaikat, hogy nem gondoskodtak Budapesten a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek tartós bentlakását lehetővé tevő önálló, avagy közösségi lakhatás megszervezéséről és fenntartásáról.

A felperes a keresetben a Külügyminisztérium alperest a 2020 márciusában, kórházi intenzív ellátásra alkalmas lélegeztetőgépek és arcmaszkok adásvételére irányuló szerződésekkel kapcsolatos közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni. A kiadni kért közérdekű adatok arra vonatkoztak, hogy ki és milyen eljárás során döntött a szerződő félről, az átláthatóságot az alperes miként ellenőrizte, milyen indokok vezettek a szerződő féltől eltérő, harmadik személy részére történő teljesítéshez. Emellett kérte a szerződések alapján befogadott számlák és a megfizetésüket tanúsító dokumentumok kiadását.

A felperes osztrák honosságú magánalapítvány keresete az 1695-ben alapított Herceg Esterházy Hitbizományhoz tartozó, eredetileg a fraknói kincstárban őrzött perbeli műkincsek Magyar Állam I. rendű alperessel szembeni tulajdonjogának megállapítására, a műkincsek többségének elhelyezését jelenleg biztosító IV. rendű alperesnek az általa őrzött műtárgyak 1923-ban kötött letéti szerződés szerinti kezelésére és a III. rendű alperes birtokában lévő kincseknek a IV. rendű alperes részére történő kiadására irányult.

A 2014 óta védelempolitikával foglalkozó országgyűlési képviselő felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát azzal, hogy 2021. január 15. napján a politikusként működtetett Facebook közösségi oldalán közzétett posztjában valótlanul azt állította, hogy a felperes „nem a hazugsága miatt áll most bíróság elé, hanem azért, mert esküjét megszegve a minősített adatokról szóló törvényeket tudatosan megsértve, szigorúan titkos adatokat hozott nyilvánosságra, ezzel pedig közvádas bűncselekményt követhetett el”.

A felperes keresetében az alperes által működtetett TV2 televíziós csatorna a 2022. január 12-én 18 órakor kezdődő Tények című műsorának a hírblokkjában elhangzott két közlés miatt kérte helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni az alperest.

A felperes keresetében az egyenlő bánásmód megsértésének megállapítását és jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte, mert megítélése szerint az alperes a hatáskörébe tartozó egyes gyermekvédelmi és gyámügyi feladatainak elmulasztásával fenntartotta az irányítása alá tartozó szervek azon gyakorlatát, hogy pontosan meg nem meghatározható számú Nógrád megyei gyermeket társadalmi származására, illetve vagyoni, jövedelmi helyzetére visszavezethető okból emelnek ki a családjukból.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította: az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az internetes oldalon közzétett cikkben azzal, hogy a felperes által kiadott könyvet a pedofíliához, a felperest pedig egy pedofil szervezethez hasonlította.

A mai napon a Kúria hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben megállapította, hogy a Népszava című napilap 2020. április 28-i számában megjelent „Krónikus” című karikatúra közzétételével a lap kiadója megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltóság védelméhez való személyiségi jogát, és ezért az alperest a lap hasábjain nyilvános elégtétel adására, valamint 400.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte.