Polgári ügyek

A 2014 óta védelempolitikával foglalkozó országgyűlési képviselő felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát azzal, hogy 2021. január 15. napján a politikusként működtetett Facebook közösségi oldalán közzétett posztjában valótlanul azt állította, hogy a felperes „nem a hazugsága miatt áll most bíróság elé, hanem azért, mert esküjét megszegve a minősített adatokról szóló törvényeket tudatosan megsértve, szigorúan titkos adatokat hozott nyilvánosságra, ezzel pedig közvádas bűncselekményt követhetett el”.

A felperes keresetében az alperes által működtetett TV2 televíziós csatorna a 2022. január 12-én 18 órakor kezdődő Tények című műsorának a hírblokkjában elhangzott két közlés miatt kérte helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni az alperest.

A felperes keresetében az egyenlő bánásmód megsértésének megállapítását és jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte, mert megítélése szerint az alperes a hatáskörébe tartozó egyes gyermekvédelmi és gyámügyi feladatainak elmulasztásával fenntartotta az irányítása alá tartozó szervek azon gyakorlatát, hogy pontosan meg nem meghatározható számú Nógrád megyei gyermeket társadalmi származására, illetve vagyoni, jövedelmi helyzetére visszavezethető okból emelnek ki a családjukból.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította: az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az internetes oldalon közzétett cikkben azzal, hogy a felperes által kiadott könyvet a pedofíliához, a felperest pedig egy pedofil szervezethez hasonlította.

A mai napon a Kúria hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben megállapította, hogy a Népszava című napilap 2020. április 28-i számában megjelent „Krónikus” című karikatúra közzétételével a lap kiadója megsértette a felperes keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltóság védelméhez való személyiségi jogát, és ezért az alperest a lap hasábjain nyilvános elégtétel adására, valamint 400.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte.

A kúriai döntés előzményeinek összefoglalója:

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezését részben megváltoztatta.

Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.635/2021/5. számú határozatáról

Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.199/2020/7. számú határozatáról.

Tájékoztató a Pfv.V.20.610/2020/7. számú ügyben hozott egyedi határozatról.

A peres felek között 2010-ben jött létre adásvételi szerződés, amelynek az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) rendelkezései alapján a jogszabályba ütköző jellege miatti semmisségét jogerős közbenső ítélet állapította meg. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében az eredeti állapot helyreállítása mellett a bíróságnak az alperes viszontkeresete alapján döntenie kellett az érvénytelen szerződéssel összefüggő kártérítési igényekről is.

A Kúria Pfv.V.21.013/2020/4. számú kiemelt ügyben, az ISPA követelményrendszerének megfelelő regionális integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával kapcsolatban hozott határozatot. Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.