A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság keresetnek részben helyt adó ítéletét, amelyben megállapította, hogy az alperes (önkormányzat) a tulajdonában álló két sportpályán folyó tevékenységből adódó zavaró zajártalommal birtokháborítást követett el, és megsértette a felperesek pihenéshez és magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, eltiltotta a további jogsértéstől. Kötelezte a sportpályák saját költségén történő elbontására és a jogsértés megszüntetésére oly módon, hogy azokon labdázó tevékenység a jövőben ne legyen folytatható.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a felperesek teljes keresetét elutasította.
A Kúria döntésében kiemelte, hogy a tulajdonos és mások (a szomszédos ingatlan tulajdonosai) érdekeinek összemérése alapján foglalható állás abban a kérdésben, hogy a zavarás olyan mértékű-e, amelyet a sérelmet szenvedett fél még tűrni tartozik, vagy pedig mint szükségtelen zavarás birtokvédelmi igényt alapoz meg. A zavarás fennállása bizonyításra szoruló ténykérdés, a zavarás szükségtelenségének megállapítása a bíróság mérlegelési tevékenységét igénylő jogkérdés. Minden esetben egyedileg, az összes körülmény vizsgálatával, és nem csupán a zajhatás mértéke alapján kell azt megítélni, hogy a lakóingatlanok közelében felállított sportlétesítmények – így a perben vizsgált labdázók – használata sérti-e a lakóövezetben lakó tulajdonosoknak az ingatlanok zavartalan, a meglévő környezeti adottságok használatához fűződő érdekét olyan mértékben, hogy az általános tűrési küszöböt meghaladja.
A Kúria a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése és a bizonyítékoknak a maguk összességében való értékelése alapján úgy ítélte meg, hogy a sportpályák használata nem eredményezi a felperesek szükségtelen zavarását, ennek hiányában a felperesek által állított személyiségi jogok megsértése nem áll fenn.
Budapest, 2023. december 6.