A felperes keresetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján kérte az alperest a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, felújítása, üzemeltetése és fenntartása tárgyában létrejött szerződés egyes mellékleteinek kiadására kötelezni.
A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva - kötelezte az alperest a kért dokumentumok kiadására, feljogosítva egyes részek felismerhetetlenné tételére.
Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Megállapította, hogy az eljárás megszüntetése iránti kérelem alaptalan volt, mivel a felperes mind az adatigénylését, mind a keresetét magánszemélyként terjesztette elő, ezért rendelkezett aktív perbeli legitimációval.
A Kúria kifejtette, hogy abban az esetben, ha az adatkezelő nem tárja a bíróság elé, hogy az üzleti titok védelme mint megtagadási ok konkrétan mely adatokkal összefüggésben áll fenn, és ezen adatok nyilvánosságra kerülése miként okozna a titokgazda beavatkozónak az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet, az érdekmérlegelés nem végezhető el, ezért az Infotv. 27.§ (3) bekezdésére hivatkozás nem lehet megalapozott.
Az adatelv alapján nem a szakértő feladata, hogy az adatösszességből a védett ismerettel érintett adatokat kiszűrje.
Az üzleti titokra alapított megtagadási ok fennállásának megítélése nem igényel minden esetben szakértői bizonyítást. Az üzleti tevékenység végzése szempontjából az aránytalan sérelemről nem önmagában a szakértői vélemény alapján kell dönteni, hanem a közérdekű teszt elvégzése alapján.
Budapest, 2024. március 13.