Összefonódás-bejelentési ügyben hozott versenyhivatali határozat semmisségéről döntött a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2021. február 22.

A bejelentő 2018. november 28-án a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 24. § (1) bekezdése és a 43/J. § (1) bekezdése alapján bejelentette a Gazdasági Versenyhivatalnál (alperes), hogy bizonyos társaságok feletti tulajdonszerzésével közvetlen egyedüli irányításszerzéssel megvalósuló összefonódás jön létre. A bejelentés alapján indult eljárásban az alperes hatósági bizonyítványt állított ki, melyben a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján igazolta, hogy az összefonódás vizsgálatának elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn.

A Baranya megye lakosainak tájékoztatására létrejött felperesi társaság keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével az alperes által kiállított hatósági bizonyítványt megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az elsőfokú bíróság az ítéletében elismerte a felperes perindítási, valamint a perbeli igény érvényesíthetőségére vonatkozó kereshetőségi jogát. Az ügy érdemében rögzítette, hogy a bejelentést követően lépett hatályba a perbeli fúziót nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítő 229/2018. (XII. 5.) Korm. rendelet (Kormányrendelet). E Kormányrendelet a Tpvt. tárgyi hatálya alóli kivételt jelent abban az esetben is, ha az adott összefonódást már bejelentették. Az alperes e jogszabályhelyre a kiállított hatósági bizonyítványban nem hivatkozott, megsértve ezzel egyrészről az indokolási kötelezettségét, másrészről az általa kiadott hatósági bizonyítványt kizárólag az ügyben nem alkalmazható jogszabályi rendelkezésre alapította, gyakorlatilag hatáskör hiányában érdemi határozatot hozott.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria az elsőfokú ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem érintett részének érintetlenül hagyása mellett a hatósági bizonyítványt a közlésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A Kúria rögzítette, hogy a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel élt, amely járulékos jellegű jogintézmény, az csak abban a körben terjeszthető elő, amelyre vonatkozóan felülvizsgálati kérelemmel éltek, és amelyre nézve a felülvizsgálati kérelmet befogadták. Mivel a felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmével olyan ítéleti rendelkezést támadott, amelyet a felülvizsgálati kérelem nem tett vitássá, ezért az abban foglaltakat a Kúria érdemben nem vizsgálhatta.

A Kúria megállapította, hogy a perindítás alapjául megjelölt, a felperes által állított jog vagy jogos érdek közigazgatási tevékenység általi közvetlen érintettsége a közigazgatási eljárás ügyfeleitől tágabb körben teszi lehetővé a perindítási jogosultságot. Amennyiben a keresetlevelet benyújtó az eljárásban nem volt ügyfél és a jogszabály kifejezetten nem nevesíti zárt körben (privilegizált felperesi kör) a perindításra jogosultak körét, akkor a közvetlen érintettség formális vizsgálattal nem állapítható meg, azaz a keresetlevél visszautasításának feltétele nem állt fenn.

Az ügy érdemében a Kúria elvi éllel mondta ki, hogy a bíróság hivatalból veszi figyelembe a vitatott közigazgatási cselekmény semmis voltát. A semmisségi ok vizsgálata nem hárítható el azzal, hogy az alperes egyébként nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, azaz nem hivatkozott a Kormányrendelet rendelkezéseire. A közigazgatási bíróságnak a semmisségi okok megvalósulása kapcsán objektív jogvédelmi feladatai vannak, melyek túlmutatnak a fél perbeli rendelkezési jogán. A Kúria megállapította, hogy a Kormányrendelet a perbeli összefonódást kivette a bejelentés köteles összefonódások közül, ezért a fúziók vizsgálatára vonatkozó, a Tpvt. 24. §-án alapuló alperesi hatáskör, azaz érdemi határozat kiadásának jogi lehetősége nem állt fenn.

A kereshetőségi jogra nézve ugyanakkor a Kúria megállapította, hogy önmagában a versenytársi minőségből fakadó jogos érdek, a gazdasági érintettség – a védett jogtárgy, az érintett piac és az érintett termékek részletes vizsgálata nélkül – kereshetőségi jogot nem alapoz meg.

Budapest, 2021. február 22.

A Kúria Kommunikációs Osztálya